Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.
 

 

Körkörös gazdaság – újabb divatszó vagy a városok jövője?

2017. 01. 12.

A csökkenő erőforrások és a növekvő feladatok idején sok városban és térségben érthető módon vitatják ennek a divatszónak látszó kifejezésnek az értelmét. A cirkuláris, vagy magyarul körkörös gazdaság felé való átmenet azonban szükséges is és lehetséges is, és hosszú távú gazdasági, környezeti és társadalmi előnyöket hordoz.

Kiruházás: Miért vonják ki tőkéjüket a városok Európa-szerte a fosszilis tüzelőanyagban érdekelt vállalatokból?

2017. 01. 10.

„Nagyon sokat dolgozunk azért, hogy mi legyünk a világ első CO2 semleges fővárosa 2025-re. Nagyon helytelen lenne ezért, ha a város még mindig olaj, szén és gáz érdekeltségű vállalatokba ruházna be. Ezen változtatnunk kell.” Ezt mondta Frank Jensen, Koppenhága polgármestere, amikor kijelentette, hogy a dán főváros önkormányzata kivonja a tőkéjét a fosszilis tüzelőanyagban érdekelt vállalatokból. Tőkekivonásnak, „kiruházásnak” (angolul: divestment) nevezik ezt a beruházással ellentétes tevékenységet. Ezzel a módszerrel lényegében feketelistára tesznek olyan ágazatokat, mint a dohányipar, vagy – mint ebben az esetben – a fosszilis tüzelőanyagban érdekelt vállalatokat.

A kulturális házfoglalástól a közjóig – A ljubljanai Rog gyár esete

2016. 12. 20.

Az ipari (és általában a nem lakás célú) épületek 100-150 éves történetük során számos problémával szembesülnek. Nemcsak a technológia változik, hanem sokszor egész iparágak avulnak el, és a gyárak bezárnak. Van egy területi szempont is: a valaha a település szélén megépült gyár néhány évtizeddel később a fejlődő város közepén találja magát, ahol a telekérték jóval magasabb, mint amekkora az ipari terület értéke.

URBACT Infónap a Jó gyakorlat pályázati felhívás kapcsán

2016. 12. 19.

Az év végi hajrában, 2016. december 16-án a Lechner Tudásközpont mint URBACT Tájékoztatási Pont megtartotta az URBACT Jó gyakorlat felhíváshoz kapcsolódó infónapot. A felhívás részletes ismertetése és a már futó hazai projektek bemutatása után a résztvevők alapos betekintést kaptak az integrált városfejlesztés európai trendjeibe, aktuális szakmai diskurzusaiba is.

A megvalósítás kihívásai

2016. 12. 12.

„A legjobb módszer ahhoz, hogy ne veszítsd el a reményt: kelj fel és csinálj valamit!” Minden európai város képviselője egyetértene Obama elnök szavaival, ugyanakkor tanúsítaná, hogy a cselekvés – és a megvalósítás – számos nehézséget vet fel, ami néha csüggesztő. Hogyan lehet megoldani, hogy ne legyen késés a stratégia megvalósítása során? Hogy lehet kezelni a túlzott elvárásokat és a potenciális konfliktusokat? Hogy lehet a költségvetés tervezett keretei között maradni a stratégia megvalósítása során?  Ilyen kérdések merültek fel az újonnan induló URBACT megvalósítási városhálózatok munkája kezdetén.

Megjelent az URBACT Jó gyakorlat pályázati felhívása!

2016. 12. 12.

Az URBACT III Monitoring Bizottságának 2016. október 5-i döntése alapján az URBACT meghirdette a 2014-2020 időszak első jó gyakorlat pályázati felhívását. A pályázatok beadási határideje: 2017. március 31.

A közbeszerzés fontossága a város gazdasága számára

2016. 12. 09.

A cikk azt elemzi, hogyan lett a közbeszerzés a városokat érő gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezelésének eszköze. Ennek során vizsgálja a közbeszerzés szabályozási kereteit, a Procure (Közbeszerzés) URBACT Hálózat munkáját, a közbeszerzés során elköltött pénz útjára vonatkozó ismeretek fontosságát és végül azt, hogy hogyan lehet a társadalmi szempontokat jobban érvényesíteni a közbeszerzési folyamatban.

Városi jó gyakorlatok pályázati felhívás – másképpen

2016. 12. 06.

Mint gyakorló urbanisták, nyilván van elképzelésük arról, hogy mit jelent a jó gyakorlat. Valami nagyszerű, innovatív, a kiválóság megtestesítője… Az URBACT biztos abban, hogy az Ön városában is vannak olyan rejtett jó gyakorlatok, amelyek érdekelhetnek más európai városokat, akkor is, ha a fenti jelzők egyike sem jutna eszébe ezek kapcsán.

Értelmes értekezletek

2016. 12. 05.

Munkaidőnk jelentős részét értekezleteken töltjük. A személyes részvétellel bonyolított ülések, értekezletek, a szemtől szemben történő kommunikáció annak ellenére fontos maradt, hogy a technika fejlődésével új lehetőségek is rendelkezésre állnak. Továbbra is nélkülözhetetlen tehát annak ismerete, hogy miként lehet jó, eredményes találkozókat tartani.

Üzletek a városi gazdaság szívében – a RetaiLink az új középvárosi üzleti modelleket vizsgálja

2016. 11. 29.

A cikk célja a kiskereskedelmi szektor szerepének elemzése és javaslatok megfogalmazása a közpolitikák döntéshozói számára, akik olyan városi környezetet szeretnének teremteni, ahol a kiskereskedők fejlődnek, versenyeznek és megújulnak, a város és lakói javára válva.

Oldalak