Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.
 

 

Beszélnünk kell a SMART specializációról!

2016. 07. 15.

Miért kell a városoknak erősebb szerepet kapniuk a smart specializációban ahhoz, hogy a Kohéziós Politikába innovációt vigyenek?

Mit látnak szívesen az európaiak az ebédlőasztalon?

2016. 07. 15.

Egyre többen ismerik fel a világon, hogy az élelmiszerek tömeges, olcsó előállítása gazdasági, társadalmi és környezeti problémák okozója mind a városokban, mind a vidéki térségekben. Ezzel egy időben a fogyasztók felismerik azt is, hogy a minőségi, biztonságos és egészséges ételhez alternatív termelési módra van szükség. Szerencsére nemcsak egyre több gazdálkodóban van meg a szándék a minőségi, egészséges és biztonságos élelmiszertermelésre, de ez mára üzleti szempontból is kedvezővé kezd válni. A vidék és a közeli város közötti szorosabb kapcsolat nemcsak társadalmi és környezeti szempontból előnyös, hanem azért is, mert térségi gazdasági fejlődést biztosít. Az új URBACT projekt, az Agri-Urban a kis és középvárosokban folyó mezőgazdasági élelmiszertermelési specializációt gondolja át, célja az európai élelmiszertermelés átláthatóságának növelése.

Egy csésze kávé… Jan Korytar-ral, Liberec város alpolgármesterével

2016. 07. 15.

Fent a hegyekben, a lengyel és német határon, gyönyörű természeti környezetben fekszik a barátságos emberek lakta cseh város, Liberec. A kiüresedő városközpont a helyi önkormányzat egyik legfontosabb prioritása, ezért a RetaiLink projekt épp időben érkező segítség e kérdés kezelésére. Ismerje meg Jan Korytar urat, a város alpolgármesterét.

NYÍLT NAPOK (OPEN DAYS): A Régiók és Városok 14. Európai Hete

2016. 07. 14.

Ahogyan minden évben, a Régiók Bizottsága és a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság műhelymunkák megszervezésére invitált helyi és regionális hatóságokat, programokat és szövetségeket az alábbi témákban: (1) tartós és fenntartható gazdasági fejlődés; (2) befogadó gazdasági növekedés; (3) az ESB alapok felhasználásának egyszerűsítése.

Szolidáris szomszédság Újpalotán

2016. 07. 14.

Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló szociális városrehabilitációs projektek a fizikai és a szociális/közösségi tényezők együttes megújításával, befolyásolásával érnek el eredményeket – elvileg. A tapasztalat azonban az, hogy míg a fizikai terek, épületek megújítása olajozottan megy, az ezeket kísérő társadalmi, közösségi fejlesztések akadoznak, eredményeik gyakran megkérdőjelezhetők. Újpalotán, Budapest XV. kerületének nagy lakótelepén ennek a feladatnak a koordinációját két évig a Közösségfejlesztők Egyesülete látta el, amely több, mint 25 éve hirdeti, hogy az embereknek joguk és egyben dolguk is részt venni az őket körülvevő világ alakításában, de ehhez szakmai segítséget, bátorítást is kell számukra adni.

Kérdőíves felmérés az URBACT Programról

2016. 07. 14.

Az URBACT Európai Városfejlesztési Program minél hatékonyabban kívánja segíteni a városvezetők, városi szakemberek munkáját, ezért összeállított egy olyan kérdőívet, amelynek alapján munkáját értékelni tudja. Kérjük töltsön el velünk pár percet egy egyszerű, rövid kérdőíves felmérés kitöltésével! 

„Mi, emberek” – Városok, digitális eszközök és a demokrácia újrafelfedezése

2016. 06. 16.

A nyilvánvalót állítom, ha azt mondom, hogy a nyugati demokrácia gondban van. Az új elnökválasztás egyre inkább hasonlít a South Park egyik klasszikus epizódjához. Közben Európában mind gyakrabban tartanak népszavazást és ezzel párhuzamosan csökken a szavazásban való részvétel, és ez tükrözi a parlamentáris rendszerünk iránti növekvő gyanakvást.

„Migráns válság” – törekvés a kohézióra országos és helyi szinten

2016. 06. 16.

Hogyan segíthet a szociális innováció a mai Európában, ahol fogadják az Afrikából és a Közel-keletről, a háború és a szegénység elől érkező menekülőket? Hogyan kezeli a szociális innováció az ismeretlentől való félelmet a közép- és kelet-európai országokban, ahol nem a menekülthullám, hanem és félelem hulláma a fő probléma? Milyen szociális innováció kell ahhoz, hogy ne hagyják el a fiatalok Európát és a szabadságot, mert azt hiszik, hogy több társadalmi mozgástér jut nekik Szíriában vagy Irakban, ahol az ISIS oldalán harcolhatnak, és vissza is jönnek Európába, hogy pusztítsák az embereket, családokat és a multikulturális együttélést?

URBACT Akciótervezési Hálózatok – 2. fázis indulása!

2016. 06. 15.

20 akciótervezési hálózat jelentkezését fogadta el a Monitoring Bizottság. Az összesen 216 partner többsége város, de van közöttük néhány egyetem és más önkormányzati intézmény. Különféle témákon dolgoznak, mint a migránsok városba fogadása, vagy a városközponti üzletek, a városi mezőgazdaság és a fenntartható közlekedés. 

Migráns válság – mi újat tanulhatnak a városok a szolgáltatás-tervezésről?

2016. 06. 15.

Sok szó esett már arról, hogy a migránsok érkezésének új hulláma mekkora terhet jelent a közszolgáltatásban. Kevesebb szó esik arról, hogy a városok hogyan küzdenek meg ezzel – pedig ez a teher főleg rájuk hárul. És még kevesebb szól arról, hogy mit tanulhatunk mindebből a közszolgáltatás jövője szempontjából.

Oldalak