Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.
 

 

Mi köze ehhez a művészetnek? 4 ok, amiért a fenntartható városokban szükség van művészekre és kulturális intézményekre

2016. 04. 15.

Az egész két évvel ezelőtt történt egy napos vasárnap délelőtt. Több mint 65 ezer ember állt a Bristol Park Street mentén és nézte, ahogy a szerencsés 360 kiválasztott először megy le a 90 méteres csúszdán. Luke Jerram brit művész installációját tömeges finanszírozási kampány támogatta és azonnal média siker lett, 500 millió embert ért el világszerte. Fontosabb talán, hogy Bristol lakói játszótérként használhatták a várost, és ezzel Jerram feltette a kérdést a város jogairól, a köztér értékéről, a városközpont funkciójáról.

Harc a talentumért a városokban

2016. 04. 15.

„A harc a talentumért” (tehetségért, jó képességért)  1997-ben jelent meg először az úttörő McKinsey tanulmányban (Steven Hankin,  McKinsey  és  Társa tanácsadó cég) amely szerint a fokozódó gazdasági verseny közepette a tehetséges dolgozók alkalmazása és megtartása stratégiai vállalati kihívás és a hatékonyság döntő mozgatója.  A tanulmány olyan gondolkodásmódot javasolt, amelyben hangsúlyt kap a tehetség fontossága a szervezetek sikeres működésében és annak felismerése, hogy a tehetség megléte minden szinten versenyelőnyt jelent.

Az alvó óriások ébresztése? Az URBACT „Második Esély” nevű városhálózatának küldetése

2016. 04. 15.

Nápoly sűrűn beépített területén, Mostesanto-n sétálva a látogatókat megdöbbenti, ahogy a keskeny utcákon a parkoló és robogó autók és motorkerékpárok között a járókelők alig tudnak mozogni. Nincsen fa, nincs park és semmilyen zöldterület sincsen. A lakóknak hosszú utat kell megtenniük ahhoz, hogy a zsúfolt épületekből és utcákból nagyobb zöldterületbe jussanak.

Tájékoztatás az Open & Agile Smart Cities kezdeményezésről

2016. 04. 12.

Szeretnénk felhívni figyelmét az Open & Agile Smart Cities kezdeményezésre, amely várja további városok csatlakozását. Az OASM közösen elfogadott, átjárhatóságot biztosító standardokkal segíti a résztvevő városokat a kipróbált, kölcsönösen alkalmazható okos város megoldások adaptálásában. Az OASM célja egy globális smart city piac megteremtése, ahol a városok a főszereplők, és együttműködő partnerségek jöhetnek létre az üzleti és közösségi szférával. 

URBACT III Infó Nap – megnyílt a lehetőség a megvalósítási városhálózatok előtt

2016. 04. 04.

A Miniszterelnökség – a Nemzeti Urbact Pontként működő Lechner Tudásközpont szervezésében – 2016. március 30-án tartotta a megvalósítási városhálózatok alakítására szóló felhíváshoz kapcsolódó URBACT információs napot. A rendezvényen közel 60-an voltak kíváncsiak a csatlakozás lehetőségeire.

Megjelent az URBACT III program felhívása megvalósítási városhálózatok létrehozására

2016. 03. 24.

Az integrált városfejlesztést szolgáló európai URBACT program örömmel jelenti, hogy 2016. március 22-én megjelentette a megvalósítási városhálózatokra vonatkozó felhívást. A pályázatok beadásának határideje 2016. június 22.

URBACT INFÓ NAP

2016. 03. 07.

Az URBACT III városfejlesztési program közzéteszi az első pályázati felhívást megvalósítási projektek elkészítésére. Az URBACT azokat a városokat invitálja a városhálózati projektekbe, amelyek már rendelkeznek integrált városfejlesztési stratégiával vagy akciótervvel, és tökéletesíteni szeretnék annak megvalósítását.

Március 31-ig adhatók be pályázatok az Urban Innovative Actions programra

2016. 01. 19.

Ahogy már beszámoltunk róla, megjelentek az Urban Innovative Actions program első felhívásai. A pályázatok a feladatmeghatározás szerint és a pályázati sablon alapján kidolgozva március 31-éig nyújthatók be az elektronikus feltöltőfelületen keresztül.

Részvétel vagy befogadás?

2016. 01. 11.

Az útmutatók és tankönyvek szerint minél magasabb szintet ér el a helyi érintettek bevonása a várostervezési folyamatokban, annál jobbak lesznek az eredmények. A valóság azonban nem ilyen fekete-fehér: a részvételi tervezésnek is számos buktatója van, amint az látni fogjuk a budapesti és berlini példákból. Az elemzéshez egyrészt az Európai Bizottság Hetes Keretprogramjának Green Surge projektje, másrészt az URBACT USER network  adott inspirációt.

Megjelentek az Urban Innovative Actions program első felhívásai

2015. 12. 16.

A Terület- és Városfejlesztési Főigazgatóság örömmel jelenti, hogy az Urban Innovative Actions nevű kezdeményezés első felhívásai megjelentek. A kezdeményezés segítségével nagyobb városok önkormányzatai próbálhatnak ki újszerű megoldásokat a kihívásaik kezelésében.

Oldalak