Harc a talentumért a városokban

„A harc a talentumért” (tehetségért, jó képességért)  1997-ben jelent meg először az úttörő McKinsey tanulmányban (Steven Hankin,  McKinsey  és  Társa tanácsadó cég) amely szerint a fokozódó gazdasági verseny közepette a tehetséges dolgozók alkalmazása és megtartása stratégiai vállalati kihívás és a hatékonyság döntő mozgatója.  A tanulmány olyan gondolkodásmódot javasolt, amelyben hangsúlyt kap a tehetség fontossága a szervezetek sikeres működésében és annak felismerése, hogy a tehetség megléte minden szinten versenyelőnyt jelent.

Ez a harc a talentumért a városokra is vonatkozik. A 21. században a gazdaság mindinkább a tudásra, innovációra és technológiára épül és magas szintű szakértelmet és tehetséget követel meg. Az OECD Területi kilátások 2014 (OECD in Regional Outlook 2014,) című tanulmánya szerint a városok a gazdasági növekedés és helyreállítás motorjai lehetnek. Ez azonban nem következik be automatikusan. Lényeges kihívás a városok szerepe és sokat számít a városi szintű akció. Ez volt az egyik fő üzenet az URBACT  URBACT Új Gazdaság című tanulmányban . A gazdasági változást előre vivő tehetséget vonzó, fejlesztő és megtartó  aktív fejlesztéspolitika a siker meghatározó feltétele.

Két új Akciótervezési Hálózat, a Gen-Y City és a Tech Town foglalkozik az új kihívás városi dimenziójával különböző, egymást kiegészítő nézőpontból. A Gen-Y City fókuszában olyan új és adaptált városi fejlesztéspolitikák, kormányzási modellek és integrált akciótervek vannak, amelyek az európai városokban levő ifjú Y generáció kreatív műszaki tehetségeinek (főleg vállalkozóknak) fejlesztésére, vonzására és megtartására irányul. A Tech Town azt vizsgálja, hogy a kis és középvárosokban hogyan képesek növelni a digitális gazdasági foglalkoztatási potenciált  a start-up-ok, az átalakulás, a foglalkozási jelleg a tudás és szakismeret hogyan segíti a digitális gazdaság fejlődését. Ezek a hálózatok  hasznosítják a korábbi URBACT projektekből és információterjesztésből (mint az  ESIMEC, Jobtown, My Generation at Work, More Jobs and Job Generation) eredő tapasztalatokat. Az alábbiak tájékoztatnak az alaptanulmányokról és a második fázisban vizsgált kérdésekről.

A tehetség, a képességek szerepe az okos gazdasági fejlődésben

Az okos, azaz a tudásra és innovációra épülő gazdasági fejlődés az Európa 2020 program egyik prioritása. A fő célok, a K+F-be való beruházás és különféle zászlóshajó kezdeményezések főképpen a Kohéziós Politika eszközeivel valósulnak meg. A két URBACT hálózat a Kohéziós Politika több tematikus célkitűzéséhez járul hozzá, ilyen a KKV-k versenyképességének növelése, a vállalkozásfejlesztés és az oktatással, képzéssel és az életen át tartó tanulással foglalkozó vállalkozások létesítése.

A városok célja, mint ahogyan ezt az Európai Bizottság 2015-ös „Nagy koalíció a digitális foglalkoztatás érdekében”  (Grand Coalition for Digital Jobs) című anyaga jelzi, hogy támogassák az európai KKV bázisú gazdaság vállalkozási kultúráját és digitális potenciálját, és hogy mágnesként vonzzák magukhoz a magasan képzett munkaerőt és kiemelt cégeket üzleti életükbe. Kell, hogy minden európai városban legyen olyan fejlesztéspolitika, célkitűzés és megoldás, amely vonzza, fejleszti és megtartja a tehetséges, főleg a technológiában és a kreatív szakterületeken működő szakembereket és vállalkozókat, ha továbbra is gazdag és életrevaló városok kívánnak maradni. 

Tehát milyen szerepet tölt be a tehetség és szakértelem az okos fejlődés előmozdításában vagy akadályozásában? Mik a kihívások, korlátok és potenciális megoldások?

A szakképzettek hiánya a fejlődésorientált és nagyértékű szektorokban, mint a digitális és kreatív iparágakban, főként a STEM területen /Tudomány Technológia Mérnöki terület Matematika/, (Science Technology Engineering Maths) az elkövetkező években a gazdasági fejlődés egyik fő akadálya lesz. A STEM iránti kereslet világszerte nő szerte a világon a válság ellenére.  Az előrejelzések szerint hét millió STEM típusú munkahely létesül 2025-ig.  Vannak különbségek és egyensúlytalanságok a foglalkoztatók elvárásai és az álláskeresők adottságai között, néha ez összefügg a földrajzi adottságokkal, a munkaterülettel és a mobilitással is. Emiatt fokozódik a szakember hiány (túl kevés a szükséges szakismerettel rendelkező szakember) és a strukturális munkanélküliség (túl sok a képzetlen álláskereső).

A kínálat és kereslet összehangolása érdekében a digitális és vállalkozói készségek fejlesztését érvényesíteni kell az oktatás teljes folyamatában a korai évektől kezdve a felsőoktatás végéig, a szakképzésben és az élethosszig tartó tanulásban is.  Herman Van Rampuy írta a Digitális Európa fejlesztése című cikkében: Boosting Digital Europe (Digital Minds, European Digital Forum, 2015 A jelenlegi munkanélküliség oka a rossz képzettség és nem szükségképpen a rossz oktatás. Egyre több „hagyományos” szakma lesz valamilyen módon digitális jellegű, ezért egyre több digitális képesség válik szükségessé, az alapfokú ICT készségektől a bonyolult kódolási vagy programozási készségekig. 2020-ra valószínűleg a meghirdetett álláshelyeknek már 85-90 %-a követel meg digitális készségeket. A STEM állások tekintélye nőni fog, és egyre több fiatal, köztük fiatal nő tervez majd STEM jellegű karriert.

Visszatérve a városi akciók ügyéhez, nem helyes feltételezni, hogy a helyi szakképzési rendszer elég munkaerőt képez a megfelelő szakmákban a városfejlődés fenntartásához. Inkább a városoknak kell majd létrehozni olyan szakmai közeget, amelyre a cégeknek van szüksége versenyelőnyük fenntartásához, amely stimulálja új start-up-ok gyors fejlődését, és olyan mozgalmas életfeltételeket alakít ki, amilyenre a tehetséges, intelligens szakemberek és fiatalok vágynak. Az ilyen akciókba célszerű bevonni a foglalkoztatókat, vagy éppen vezető szerepet lehet nekik adni, mint ahogyan az történt Leeds-ben a Munkahelyteremtés (Job Generation) projektben.

A középvárosok sajátosságai

A világvárosokat mindenütt a globális szakember-vándorlás, a még gazdagabb városok húzóhatása nyomasztja. Sok szerző, köztük  Michael Porter is állítja, hogy egy-egy helyszín csak néhány kulcstényező (munkaerő, tudásbázis terület, nyersanyag, népességszám, helyi kultúra) együttállása jó feltételeket biztosít, és komparatív előnyt jelenthet, de a növekvő munkaerő mobilitás fokozza a versenyt. A mostani gazdasági válság közepette nőtt az országon belüli és Európán belüli tehetség áramlás. Az európai népesség általában a kisebb városokból a nagyobbakba és Dél és Kelet-Európából Északnyugat Európába vándorol. Ennek következtében a kisebb és periferikusabb elhelyezkedésű városok hanyatlásnak indulnak, mint ahogyan ezt az URBACT Zsugorodó városok című anyaga mutatja.

A Gen-Y és a Tech Town projekt is foglalkozik a kis- és középvárosok problematikájával. A periférikus, kevésbé fejlett és gyengébb közlekedési helyzetű európai partnervárosokban a szellemi tőke és a képzettség színvonala miatt a gondok még súlyosabbak és még fontosabb ezek megoldása. A két hálózat hasonló méretű és helyzetű városok érdekeltjeit hozza össze, hogy együtt dolgozzák ki a szellemi értékek felmérésének, növelésének, megtartásának és visszafogadásának módját a jövő-orientált gazdaság fejlesztése érdekében. Sor kerül tapasztalatcserére arról, hogy a város milyen életminőséget kínál a tehetséges emberek városba való vonzásához és megtartásához.

A középvárosoknak módot kell találniuk a közeli erős központokkal való együttműködésre és versenyre. Ennek kapcsán tapasztaltuk, hogy más középvárosok hasonló kérdésekkel küszködnek. Hogyan versenyezzünk a nagy központi városokkal és azzal az életstílussal, azzal a fizetéssel, felsőoktatási kapcsolattal és kiterjedtebb szellemi élettel, amelyet ezek kínálnak?

/Tracey Johnson, Barnsley, a Tech Town projekt vezetőpartnere/

Vannak a nagyobb, sikeres városok gyakorlatának olyan példái, amelyek érdekesek lehetnek másoknak is, de a Tech Town alaptanulmánya szerint ezek nem szükségképpen hasznos tapasztalatok. A kisebb városoknál kevésbé korszerű digitális gazdaságfejlesztési stratégia van, ha van egyáltalán, miközben a nagy technológiai csomópontokban ez automatikusan kialakul. Mindkét hálózat megoldásra, olyan módszer kialakítására törekszik, amelyik illeszkedik a partnervárosok adottságaihoz.

Integrált városi akcióterv a talentumok ügyében

A Gen-Y City városhálózat figyelmének előterében az Y generációs kreatív technológiai tehetségek, főképpen a vállalkozók vannak. A helyi érdekeltekből álló URBACT Helyi Csoportokon keresztül háromszoros és négyszeres helix ágazatközi hálózatokat generál a projekt minden városban, fiatal üzletemberek, kormányzati szektor és civil szervezetek bevonásával. Az integrált akcióterv meghatározza azokat a folyamatokat, amelyek támogatják az innovatív és kreatív területen levő új üzleti modelleket és kialakítja a fejlődés optimális feltételeit. A tanulás és a tapasztalatcsere során lehet megismerni a legjobb eszközöket, amelyek a fiatalokat segítik karrierjük építésében a munka új világában, ahol hibrid karriert futhatnak be, például párhuzamosan dolgozhatnak vállalkozóként vagy egyszerre több vállalatnál rugalmas feltételek között vagy ideiglenes szerződések keretében. A partnerek megvizsgálják, hogy hogyan lehet dolgozni mikro-multinacionális szervezetekkel, digitális nomádokkal a fokozódó nemzeti és nemzetközi mobilitás feltételei között.

Megállapodtunk, hogy a hálózati témák a következők lesznek: „Ismerd meg városodat”, „Tehetségvonzás, fejlesztés, megtartás”, „Téralakítás”. Fiatalokkal együtt tekintettük át és verifikáltuk a témák alkalmasságát. Biztos vagyok abban, hogy mindegyik városhálózati akció gyümölcsöző lesz a városok, a helyi lakosok és mindegyik partner számára, és megtanuljuk, hogy hogyan hasznosítható a fiatalok tehetsége városaink gazdagítása és jobb életminősége érdekében.

/Iwona Matuszczak, Poznan, a Gen-Y City projekt vezetőpartnere/

A Tech Town keretében folytatott tapasztalatcsere során a városok jobban megismerik a digitális gazdaságot és potenciális értékét, mint „az innováció, versenyképesség és növekedés legeslegfőbb motorját.” (A digitális gazdaság fontossága (The importance of the digital economy, European Commission, 2015).

A partnerek feltárják a legjobb módot arra, hogy a gyors változások közepette megismerjék a helyi digitális bázist, a digitális jellegű foglalkoztatás növelésének lehetőségeit. A városhálózat egyik fő kérdése a digitális gazdasági növekedéshez szükséges szakemberbázis feltárása, növelése, megtartása, visszahozása. Mindegyik város integrált tervet készít, ebben megjelölik a digitális gazdaság igényeihez jobban illeszkedő oktatási és képzési rendszereket, és olyan önképet alakítanak ki, amely az élet, a munka és a fejlődő digitális gazdaság nagyszerű lehetőségeit tükrözi.

A Tech Town és a Gen-Y City segít a városoknak, hogy olyan stratégiát és akciókat dolgozzanak ki, amelyek révén megnyerik a talentumért vívott harcot, pontosabban a 21. századi harcot a talentumért. Mindkét hálózat törekvése a városok készségeinek fejlesztése kormányzásban és a szaktudás és tehetség kezelésében a gazdasági növekedés érdekében.

Az alaptanulmányok és a városhálózat megismerése itt és itt.

Végül is helyi digitális gazdaságunk fejlődéséről van szó és az emberek és a szaktudás szerepéről, ebben a közegben. Tehetséges embereket kell találnunk magas szaktudást igénylő szerepek betöltésére a digitális és technológiai gazdaságban, és vonzanunk és meg kell tartanunk a tehetséges embereket, akik új vállalkozásba kezdenek ezen a területen.

/Tracey Johnson/

Szerző: Sally Kneeshaw