Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

URBACT IV. magyar Információs nap az akciótervezési hálózatok felhívásról – február 10.

2023. február 10-én 10 órakor vette kezdetét a magyar URBACT kontaktpont, az Építési és Közlekedési Minisztérium által megrendezett URBACT IV. Információs nap, amelynek témája a 2023. január 9-én megnyílt akciótervezési hálózatok pályázat volt.

 

Ismerd meg a Partnerkereső alkalmazás újdonságait!

A közelmúltban indult el az első URBACT IV felhívás a hálózatok számára, és több város máris megosztotta saját projektötleteit.

A 2023. január 9-én megnyílt akciótervezési hálózatokra vonatkozó felhívás az uniós tagállamok, a partnerországok és öt IPA-ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia) városainak ad alkalmat arra, hogy egy egyedülálló, 2,5 éves útra induljanak. Ez idő alatt a jóváhagyott hálózatokból származó partnerek egy adott témában fognak ismereteket szerezni és tapasztalatot cserélni, megoldásokat kipróbálni, és végül integrált stratégiákat tervezni a helyi szintű kihívásokkal történő szembenézéshez. 

 

Mi vár a leendő akciótervezési hálózatok városaira?

Az URBACT III hálózatok előző körében szerzett tapasztalatokat és gondolatokat elemezzük, és megvizsgáljuk a jövőbeli kilátásokat.

Az URBACT IV. kiindulópontjánál állva azon tűnődünk, hogy az URBACT milyen mértékben segítette a városokat abban, hogy a közelmúltban integrált intézkedéseket dolgozzanak ki a fenntartható változás érdekében. Az akciótervezési hálózatok legutóbbi fordulójában (2019-2022) részt vevő városi szakembereket és vezetőket kérdeztük meg integrált akciótervezési útjukról - a legfontosabb pillanatokról, tapasztalatokról, meglátásokról és változtatási javaslatokról. Íme a főbb megállapítások és tanulságok az URBACT IV-ben részt venni kívánó önkormányzatok és partnerek számára a lehető legmegfelelőbb támogatási környezet megteremtéséhez.

 

Megjelent Walk’n’Roll Cities kézikönyv a mobilabb városokért!

Az egyik legfontosabb kihívás, amellyel számos európai városnak szembe kell néznie, a mindennapi élet különböző színtereinek fizikai elkülönülése, ami jelentős mobilitási szükségletet eredményez. Ezt az igényt nagyrészt az autóhasználat elégíti ki: az emberek azért vezetnek autót, hogy lerövidítsék a város különböző részei között - a munkába járáshoz vagy a különböző szolgáltatások igénybevételéhez - szükséges időt. Az autóorientált helyi mobilitás azonban számos káros következménnyel jár, amelyek közül sok már rövid távon is negatívan befolyásolja az életminőséget.

Megnyílt az URBACT Akciótervezési Hálózatok pályázat!

Az első URBACT IV felhívás az akciótervezési hálózatok létrehozására 2023. március 31. 15:00 óráig nyitva áll!
 

Hallottad a zümmögést?

Ha a méhekről és a városokról van szó, van miről gondolkodni! A BeePathNet Hálózat legújabb fejlesztéseiről és eszközeiről itt olvashatsz.

Digitalizáció és fenntarthatóság – élhető városok szakértői szemmel

URBACT online várostalálkozó 2022

Az URBACT városfejlesztési program éves várostalálkozójára ezúttal online formában került sor, december 7-én. Az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja által szervezett évvégi konferencia a digitalizáció és a fenntarthatóság témakörét járta körül. A ráhangoló, tematikus előadások után a szakértői szekcióban teret kaptak a városfejlesztés fontos és izgalmas kérdései, köztük a többszintű területi kormányzás, a taktikai urbanizmus, a részvételi motiváció, a hely- és tényalapú tervezés, vagy a fenntartható fejlődési célok is.
 

„Virágzó utcák”, avagy a Thriving Streets hálózat sikerei

2019 nyarán tíz európai város fogott össze a „Virágzó utcák” („Thriving Streets’) névre keresztelt akciótervezési hálózatban, amely 2020 májusától folytathatta munkáját 2. körös APN hálózatként. Az Akciótervezési Hálózat célja volt az utcák átalakításával barátságosabbá tenni a városokat, ösztönözni a gyaloglást és a kerékpározást, valamint csökkenteni az autófüggőséget. E gondolatok mentén kötelezték el magukat városaik egészségesebb, vonzóbb, elérhetőbb, befogadóbb és virágzóbb jövője érdekében. A Hálózat munkájáról és az elért eredményekről Vékony Orsolyát és Molnár Emesét, az EDC Debrecen munkatársait kérdeztük.

 

UrbSecurity – a városi közbiztonság megteremtése lakossági részvétellel

A 9 városból álló UrbSecurity akciótervezési hálózat 2022 augusztusában zárta tevékenységét. A hálózat innovatív megközelítést dolgozott ki a városi biztonság és védelem javítására, integrálva azt a várostervezésbe, a társadalmi kohéziós és egyéb városi politikákba, a nyilvános helyek biztonságára vonatkozó Urban Agenda ajánlások nyomán. Az elmúlt időszak kihívásairól, a projekt eredményeiről Komádi Mónikát, a MEGAKOM munkatársát kérdeztük.

Város-vidék kapcsolatrendszer minőségbiztosítással – interjú a Food Corridors hálózat hazai képviselőjével, Bertényi Gáborral

Felismerve az európai területi együttműködés előnyeit, Szécsény és vonzáskörzete 2019-ben került egyedüli magyarországi mintarégióként az URBACT Food Corridors alprogramjába, melynek kitüntetett célja, hogy organikus módon elősegítse a sok esetben periférikus vidéki és városi alrendszerek egymásra találását, szervesülését, a fenntartható élelmiszertermelés mind szélesebb gazdálkodói körben való elterjesztését. Interjúnk során Bertényi Gábort /Agri Kulti Kutatóműhely/ kérdeztük a Szécsény térségében zajlott Food Corridors akcióról.

Oldalak