Mi vár a leendő akciótervezési hálózatok városaira?

Az URBACT III hálózatok előző körében szerzett tapasztalatokat és gondolatokat elemezzük, és megvizsgáljuk a jövőbeli kilátásokat.

Az URBACT IV. kiindulópontjánál állva azon tűnődünk, hogy az URBACT milyen mértékben segítette a városokat abban, hogy a közelmúltban integrált intézkedéseket dolgozzanak ki a fenntartható változás érdekében. Az akciótervezési hálózatok legutóbbi fordulójában (2019-2022) részt vevő városi szakembereket és vezetőket kérdeztük meg integrált akciótervezési útjukról - a legfontosabb pillanatokról, tapasztalatokról, meglátásokról és változtatási javaslatokról. Íme a főbb megállapítások és tanulságok az URBACT IV-ben részt venni kívánó önkormányzatok és partnerek számára a lehető legmegfelelőbb támogatási környezet megteremtéséhez.

A fenntarthatóbb városi jövőt szolgáló integrált akciótervezés az URBACT program egyik erős pillére. A fő cél az, hogy segítse a városvezetőket, a gyakorlati szakembereket és az érdekelt szereplőket olyan tervek és stratégiák kidolgozásában, amelyek komoly potenciállal rendelkeznek a helyi polgárok és közösségek jövőjének pozitív megváltoztatására. A program egyedülálló értéket képvisel a tervezés sajátos megközelítéséből fakadóan. Az URBACT ugyanis kedvező keretet teremt és bevált eszközöket biztosít ahhoz, hogy erős, horizontálisan összekapcsolt helyi partnerségi szövetségeket mozgósítson, amelyek felkészültek a fontos vagy újszerű helyi kihívások kezelésére.

Az integráció, a részvétel, a cselekvésalapú tanulás és a transznacionális tapasztalatcsere elveire alapozva az évek során számos európai város nyilvánvalóan hasznot húzott a kohéziós politika e puha és kapcsolati jellegű eszközéből. Tekintsük át a munkájukat tavaly lezáró 23 hálózatunk tapasztalatait, és ellenőrizzük, hogy az URBACT valójában mennyire segítette városainkat abban, hogy magas színvonalú fenntartható helyi stratégiákat, integrált akcióterveket hozzanak létre. 

Számvetés: a helyi URBACT-utak nyomon követése és elemzése

Forrás: 2022-es zárójelentés elemzése

Közelítsük meg a témát egy egyszerű alapkérdéssel: miért kellene az európai önkormányzatoknak csatlakozniuk az URBACT-hoz? A jobb oldali ábra erre ad néhány meggyőző választ.

Egy záró felmérést követően a korábbi kedvezményezettek a releváns, érdekes és megnyerő téma vonzerejét jelölték meg a legfontosabb prioritásként, amikor úgy döntöttek, hogy részt vesznek egy akciótervezési hálózatban. A részvételt a helyi folyamatok és gyakorlatok előmozdítása érdekében a transznacionális közös tanulás lehetősége is ösztönözte. Kétségtelen, hogy az URBACT vezető partnerré vagy projektpartnerré válás nem elsősorban a pénzről szól, hanem arról, hogy közösen tanuljuk meg, hogyan lehet a helyi kihívásokat a hasznos tudás, a jó gyakorlatok és a megfelelő folyamatok határokon átnyúló megosztása révén a legjobban kezelni.

De mi mozgatja valójában az URBACT-ot a helyi szinten? Az URBACT projekt szíve, lelke és motorja természetesen az URBACT helyi csoportja. Ez a csoportosulás elkötelezett és befolyásos városi vezetőket valamint különböző érdekcsoportokat hoz össze egy hatékony és célnak megfelelő projektkörnyezetben. Ennek az egységnek a vezetése, struktúrája és irányítása az, ami - együttesen - elsősorban a projekt teljesítményére és előrehaladására van hatással. Az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat ebben a kérdésben a helyi érdekeltek aktív részvételének fenntartása, különösen a kezdeti nagy intenzitású bevonási időszak után. Ami a hosszú távú sikert illeti, úgy tűnik, hogy a helyi csoporthoz hasonló struktúra folytatása a projekt hivatalos finanszírozási időszakának lejárta után, valamint az önkormányzattal való bizalmon alapuló, szinergikus kapcsolat a legfontosabb.

A megbízható akciótervezés végső soron egyaránt szól a folyamatról és az eredményről. A közel hároméves URBACT-út végső célja a helyi integrált akcióterv, amelyet az egyes projektpartnerek a saját URBACT helyi csoportjaikkal közösen dolgoznak ki. Ez a dokumentum összefoglalja a kiválasztott beavatkozási területen tervezett jövőbeli intézkedéseket. A felmérésben résztvevőket a megfelelő tervezési lépések relatív fontosságáról kérdezték. A legnagyobb jelentőséget az intézkedések egyértelmű meghatározása, majd a probléma pontos meghatározása, a megfelelő célok kitűzése és a közösen osztott jövőkép kialakítása kapta. Másképpen fogalmazva, úgy tűnik, hogy az irányvonal és a világos fókusz különbözteti meg azokat az integrált akcióterveket, amelyek valódi változást hozhatnak, azoktól, amelyek könnyebben háttérbe szorulnak, felhígulnak vagy akár feledésbe merülnek.

A hálózatok legutóbbi körében egy újdonsággal találkoztunk: a tesztelési akciók, más néven kis léptékű akciók végrehajtásának lehetőségével. Ez alkalmat adott, hogy a városok új megközelítésekkel és gyakorlatokkal kísérletezzenek, és a tanulságokat azonnal beépítsék integrált akcióterveikbe. Mennyire éltek tehát a projektcsapatok ezzel a lehetőséggel, és mennyire építették be sikeresen ezt a tesztelési dinamikát az akciótervezési folyamatba? Az eredmények pozitívak, mivel a válaszadók kétharmada nagyon jó vagy jó integrációs eredményeket jelzett, ami igazolja e kísérleti projektek relevanciáját, és indokolja a további részletes finomítást.

Bár az URBACT biztonságos teret biztosít a akciótervezési hálózatoknak a puha beavatkozásokhoz, megfelelő erőforrások nélkül a jól megtervezett stratégiák gyakran alulteljesítenek a megvalósítás során. A források biztosítják a pozitív helyi változások motorját. A projektpartnereket a különböző finanszírozási források relatív fontosságáról kérdezték, ami rávilágított a közfinanszírozás jelentőségére - legyen az önkormányzatoktól, nemzeti kormányoktól vagy európai intézményektől származó finanszírozás. Ezzel szemben a magán pénzügyi támogatás és a tömegfinanszírozás kevésbé fontos, ami megerősíti azt a tényt, hogy az URBACT elsősorban közszolgálati és közjó-orientált program. A források biztosítása azonban nem csak a finanszírozásról szól. Az összegzés szerint a legtöbb akciótervezési hálózat a forrásbevonási mechanizmusokat a humán erőforráshoz kapcsolta, mint első számú prioritáshoz, amelyet a finanszírozás és a tudás követ.

Végül, a hálózatok tapasztalatainak összegzése érdekében a projekteket gyakran értékelik a változásra gyakorolt hatásuk alapján. Az URBACT-városok esetében a hatás számos formában jelentkezhet. Az általános eredmények különböző dimenzióinak értékelésére felkért projektpartnerek a leghasznosabbnak az egyes témák megértésének elmélyítését tartották. Majdnem ugyanilyen fontosnak ítélték az európai szintű együttműködés erősödését, majd az új gyakorlatok és megközelítések kipróbálásának lehetőségét, valamint az érintettekkel való kapcsolatépítést.

A felmérés szerint a strukturális változáshoz az intézményi kapacitásépítés alapvető fontosságú. Itt a legnagyobb javulást a transznacionális és helyi tudásmegosztás területén sikerült elérni, amit a cselekvésen alapuló tanulás követ. Minden területen figyelemre méltó javulás történt (lásd az alábbi ábrát). Egyértelmű, hogy a bevált URBACT-formula ismét jó eredményeket hozott.  Az elmúlt évek meghatározó jellemzője volt a Covid-19 világjárvány okozta mélyen érezhető zavar. Ez jelentős kihívásokat jelentett az egész URBACT-közösség számára, de arra is kényszerítette a helyi csapatokat, hogy új prioritásokat határozzanak meg a célok között, és átalakítsák a hagyományos munkastílusokat. A nyílt válaszok megerősítették az érdekelt felek bevonására gyakorolt jelentős hatást, valamint az online kommunikációra és koordinációra való gyors átállást, még az eredeti célok és tervek felülvizsgálata mellett is. 

Az akciótervezési hálózatok városainak kapacitásépítési szintje az URBACT előtt és után - Forrás: 2022-es zárójelentés elemzése.

Összességében az URBACT Titkárság és a hálózatok rugalmasnak és alkalmazkodóképesnek bizonyultak a nehéz körülmények között. Útjuk során a városok sosem maradnak magukra. Valójában az URBACT támogató infrastruktúrája, eszközei és módszerei a program egyik nagy előnyének számítanak. A vezetők és a gyakorlati szakemberek igazolták az URBACT kivételes támogató szerepét, mivel a felmérésben részt vevők 84%-a erős vagy meglehetősen erős támogatásról nyilatkozott. Ez a visszajelzés azt mutatja, hogy az URBACT titkárságának elkötelezettsége és erőfeszítései egyértelműen kifizetődnek.

Ezen túlmenően a szilárd programozási és módszertani támogatás mellett az olyan puha tulajdonságok, mint a barátságosság és a megközelíthetőség is külön dicséretet kaptak. Nem hivatalos tény, hogy az URBACT olyan családot alkot, mint egyetlen más európai program sem. A 2022 akciótervezési hálózatok lezárását vizsgáló felmérés erőteljesen igazolja ezt a megállapítást.

Előre tekintés: mi vár a jövőbeni akciótervezési hálózatok városaira?

A felmérés feltárja, hogy az URBACT milyen hozzáadott értéket nyújtott a városok politikai döntéshozatalához és városi gyakorlatához. Három üzenet emelkedik ki. Először is, az URBACT-projektek elsősorban helyi hatást váltanak ki, például egy adott közigazgatási szemlélet aktív megszilárdítását vagy egy látványos belvárosi eseményt. Másodszor, az URBACT-folyamatok és -támogatás elősegíthetik a személyes fejlődést és a készségek elsajátítását, például a digitális készségek és a vezetés területén. Harmadszor, a közös tanulás új tereket nyit a kapcsolataink és a világ jobb megértéséhez. A hozzáadott érték lényege a páneurópai, megbízható kapcsolatokban megvalósuló strukturált társas tanulásként határozható meg.

Egy másik következtetés arra irányítja a figyelmet, hogy - jövedelmi és népességi szempontból - mely várostípusok profitálnak a legtöbbet az akciótervezés tapasztalataiból. Megállapítást nyert, hogy a helyi elvárások a kevésbé fejlett régiókban jobban teljesülnek, mint a fejlettebb régiókban. Érdekes módon a kisebb városok (100 000 lakosig) azok, amelyek a legjobban tudnak megfelelni a projekt elvárásainak, illetve túlszárnyalni azokat. A mérettől és egyéb körülményektől függetlenül, ahogyan azt korábban említettük, a városok elsősorban azért kívánnak csatlakozni az URBACT-közösséghez, mert egy adott politikai kérdés vagy téma egybecseng a jelenlegi szükségleteikkel, ambícióikkal és/vagy politikai prioritásaikkal. Az akciótervezési hálózatokra vonatkozó jelenlegi felhívás a tartós helyi hatás szempontjából különösen fontos témák mozgósítását ösztönzi.

A fenntartható hatást támogató átfogó témák - mint például a sokféleség, a befogadás és a méltányosság, az éghajlat-biztonság és az egészség, valamint az ellenálló képesség - e tekintetben nem jelentenek problémát.  Az URBACT védjegye azonban továbbra is az alulról felfelé építkező megközelítés, amely lehetővé teszi a városok számára, hogy a javaslataik és jövőbeli hálózataik szempontjából relevánsnak ítélt városi témákat vagy kihívásokat válasszanak. Ugyanez vonatkozik az URBACT IV átfogó prioritásaira - zöld, nemek közötti egyenlőség és digitális -, amelyeket holisztikus módon kell figyelembe venni, anélkül, hogy a leendő akciótervezési hálózatok eredeti szándékát veszélyeztetnénk. Módszertani szempontból a program a városfejlesztési politika és gyakorlat javítására szolgáló, bevált URBACT-elveket fogja alkalmazni.

Az integráció, a részvétel és a gyakorlatias cselekvésalapú tanulás - az úgynevezett URBACT-módszer - alapértékei által vezérelve, európai városok százaiban már közel húsz éve tapasztalhatók helyi előrelépések és kölcsönös előnyök. Ezek az elvek még fontosabbak lesznek a többszörös válsággal járó kihívások idején. Ezek a normatív és gyakorlati referenciapontok képesek arra, hogy a stratégiai közös tanulás ösztönzésével, az útkereső kísérletezés elősegítésével, valamint a transznacionális és helyi átviteli pontok közötti közös kapacitásépítés fokozásával folyamatosan feltárják a jobb eredmények eléréséhez vezető helyi utakat. Az URBACT-elvek és a kapcsolódó eszközök többször bizonyították, hogy képesek a pozitív helyi átalakulást elősegíteni. Építsünk erre.

Az URBACT akciótervezés őszinte értékelése nem végezhető el anélkül, hogy ne foglalkoznánk azzal a kényes kérdéssel, hogy mi tartja vissza a résztvevő városokat. Másképpen fogalmazva, melyek az URBACT-projektek sikerének tartós akadályai. Számos oldalról érkezett kritikus visszajelzés, például a polgárokkal ÉS a vállalatokkal való kommunikáció értelmes összekapcsolásának nehézségéről. Egy másik felmerült szempont az volt, hogy az URBACT helyi csoportvezetők könnyen túlterhelhetők munkával és elvárásokkal, és egy - bizonyára mindannyiunk számára ismerős - probléma a humán erőforrások fojtogató hiánya.

Következésképpen a jövőbeni akciótervezési hálózatokat az érintett szereplők bevonásával kapcsolatos új gondolkodásmód fogja vezérelni, nevezetesen különböző kapacitásépítő rendezvények és segédanyagok felhasználásával, az erőforrások jobb koordinációjával, valamint a helyi és a transznacionális szintek jobb összehangolásával. A legfontosabb, hogy a posztpandémiás korszak a kommunikáció és a koordináció kreatív hibrid formáit, a fizikai és a digitális eszmecserét ötvöző munkamódokat követeli meg. Jelenléti találkozókra van szükség a bizalom, a mélység és a motiváció érdekében. Digitális találkozókra pedig a hatékonyság, a nagyságrend és az újdonságok miatt van szükségünk. Tervezzünk közösen hatékony együttműködési formákat olyan időkre, amikor a karbonlábnyom csökkentése kulcsfontosságú a fenntartható jövő szempontjából.

Az újratervezett bevonási és együtt tanulási folyamatoknak - a korábbiaknál is jobban - segíteniük kell az intézményi és szervezeti széttagoltság feloldásában. Mivel a horizontális integráció az URBACT legnagyobb előnye és egyben a legnehezebb feladat a helyi szereplők számára, támogassuk stratégiai szempontból jobban a résztvevő városok különböző szakpolitikai területek és osztályok közötti együttműködést.  A kiszámíthatatlan jövőre való tekintettel az integrált akciótervezésnek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania az ellenálló képesség kiépítésére. Központi feladat a kockázatok kezelése, valamint a megelőzési és enyhítési intézkedések megtervezése. Három kockázattípus különös figyelmet érdemel.

A politikai és prioritási kockázatok az URBACT-beavatkozásokkal esetleg nem jól összehangolt, változó szakpolitikai és közigazgatási menetrendek előrejelzésével és az azokra való reagálással kapcsolatosak. Minden erőforrás-elosztási döntést pénzügyi kockázatok öveznek, de az URBACT-eszközök az erőforrás-ellátás terén segíthetnek a negatív meglepetések elkerülésében; végül pedig kreatívan kell reagálnunk az emberi erőforrások és készségek hiányára, amely gyakran a jó szándékú stratégiák és tervek végrehajtásának útjában áll. Bizonyára egyetlen felelős állami vezető sem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a nyugtalanító "legrosszabb forgatókönyveket" és a "mi van, ha" kérdéseket. A kockázatok egy részét azonban már előre fel lehet ismerni.

Végezetül, az akciótervezési hálózatok következő fordulója - és tágabb értelemben az URBACT IV program - három egymással összefüggő dimenzió alapján fog működni, amelyek nyilvánvalóan a helyi siker alapját képezik. Normatív és politikai szinten a cél továbbra is az, hogy még inkább előtérbe kerüljenek azok a kapcsolatteremtő tulajdonságok, amelyek nyilvánvalóan szinergikus változást és átalakulást eredményeznek: a párbeszéd, az együttműködés és a bizalomépítés. Tematikus szinten a városok szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, a digitális átmenet felé való elmozdulás és a nemek közötti egyenlőség megerősítése érdekében a városok átfogó szempontjainak érvényesítésére kerül sor. Ez elősegíti a program célkitűzéseinek összehangolását a jövőbeli helyi stratégiákkal. Végül pedig jogi, eljárási és gyakorlati szinten tárjuk fel az önkormányzati közbeszerzésben, mint a helyi jövőt közvetlenül és stratégiailag befolyásoló kulcsfontosságú stratégiában rejlő összes lehetőséget. Elvégre a törekvéseknek ez a csomagja kulcsfontosságú lehet az európai helyi és regionális utak "kihívásból lehetőséggé" történő átváltásában.

Folyamatos értékteremtés és helyi értékek építése

Míg ez a cikk a részt vevő akciótervezési hálózatokon belülről készít számvetést, szembesülve azzal a kérdéssel, hogy az URBACT-városok legutóbbi csoportja - saját szemszögükből - hogy teljesítette az akciótervezési ciklus útját, a helyi integrált akciótervekről és a kisléptékű akciókról további tanulmányok készülnek. Mindezek az anyagok a cselekvési tervezési hálózatok következő körének (2022-2024) munkáját is táplálni fogják. Az érdekes megállapítások lehetővé teszik, hogy megalapozottan ítéljük meg, mi ment jól, és hol lehet javítani a jövőbeli tevékenységeken és folyamatokon.

A Covid-19 világjárvány előre nem látott bomlasztó hatása nagy nyomot hagyott a helyi és a transznacionális szerepvállalásban, ugyanakkor hálózataink az elmúlt években nagy leleményességről tettek tanúbizonyságot és szilárd ellenálló képességet fejlesztettek ki akciótervezési erőfeszítéseik során. Ezért most minden jót kívánunk nekik, hogy a helyi integrált akcióterveik végrehajtása során megőrizzék a lendületet, és reméljük, hogy pozitív örökséget tudnak majd építeni, mint korábban oly sok város. Mindazok számára, akik új lehetőségeket keresnek a bevált módszerekkel, formatokkal és struktúrákkal történő közös, transznacionális tanulásra, amelyet jó hangulat, gazdag találkozások és rengeteg jó szórakozás egészít ki, csatlakozzanak az URBACT közösséghez most - a következő felhívás az akciótervezési hálózatok számára március 31-ig nyitott!

Írta: Steffen Wetzstein

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/articles/future-apn-citieshttps://urbact.eu/articles/future-apn-cities