UrbSecurity – a városi közbiztonság megteremtése lakossági részvétellel

A 9 városból álló UrbSecurity akciótervezési hálózat 2022 augusztusában zárta tevékenységét. A hálózat innovatív megközelítést dolgozott ki a városi biztonság és védelem javítására, integrálva azt a várostervezésbe, a társadalmi kohéziós és egyéb városi politikákba, a nyilvános helyek biztonságára vonatkozó Urban Agenda ajánlások nyomán. Az elmúlt időszak kihívásairól, a projekt eredményeiről Komádi Mónikát, a MEGAKOM munkatársát kérdeztük.

1. Kik az UrbSecurity projekt partnerei? Kik a helyi URBACT csoport (ULG) tagjai?

Az UrbSecurity projektben 8 település szakembereivel dolgozhattunk a mátészalkai közbiztonság javítása és a bűnmegelőzés céljából. A vezető partner a portugál Leiria városa volt, amelynek szakemberei – a vezető szakértővel, Pedro Soutinho-val közösen – hatékonyan koordinálták a projektet annak ellenére, hogy a COVID-19 járvány miatt személyes találkozásra csak a projekt zárásakor kerülhetett sor. A Szabolcs 05 Önkormányzati Területfejlesztési Társulás mellett a partnerség része volt még Faentina (Olaszország), Longford (Írország), Madrid (Spanyolország), Mechelen (Belgium), Michalovce (Szlovákia), Parma (Olaszország) és Pella (Görögország). Érdekes és inspiráló volt megtapasztalni, hogy mennyire más közbiztonsági kihívásokkal szembesülnek a városok mérettől, funkciótól, valamint a társadalmi és gazdasági adottságoktól függően – ezzel együtt a problémák megoldásához is változatos eszközöket használtak. A különbözőségek megjelenítésére az akciótervezési módszertan kiválóan alkalmazható, amellyel a helyi URBACT csoport tagjai is megismerkedhettek. Ők olyan szervezeteket képviselnek, amelyek közvetlenül vagy közvetetten befolyásolni tudják Mátészalka közbiztonságát, illetve rendelkeznek a szükséges információkkal és kapcsolatokkal: a rendőrség, a polgárőrség, oktatási és szociális intézmények, a közterület-felügyelet és az önkormányzat városfejlesztési szakemberei közösen dolgozták ki a város közbiztonsági akciótervét.

2. Az UrbSecurity projekt keretén belül fontos cél volt a lakosok aktív részvételével a városok közbiztonságának növelése. Ennek kidolgozása során milyen eszközökkel próbálták bevonni az érintett lakosságot?

Az UrbSecurity projekt keretében új eszközöket ismerhettünk meg a lakosság aktív bevonására. Az egyik legfontosabb az egyéni döntéshozatal kreatív befolyásolására alkalmas ún. „nudging”, amire nincs igazán jó magyar kifejezés. A belga partnerek hatékonyan használják többek között az utcai szemetelés megelőzésére úgy, hogy köztéri szemeteshez vezető lábnyomokat festettek a járdára. Faentinában nagy hagyománya van az egyébként angolszász országokban elterjedt „neighbourhood watch” (szomszédsági figyelés) mozgalomnak, amely kisebb városrészekben jelent összefogást a lakosok között – ezáltal erősíthető a helyi kötődés, a közösségi összetartozás és bizalom is. A Szabolcs 05 Önkormányzati Területfejlesztési Társulás a térség központját, Mátészalkát jelölte ki a projekt célterületeként: itt elsősorban a fiatal korosztályra fókuszáltunk, akik könnyen válhatnak bűncselekmény áldozatává, de akár elkövetőjévé is. Bevontuk őket a helyben megvalósított kisléptékű akció megvalósításába résztvevőként, illetve egy könnyen használható e-learning tananyag célcsoportjaként is.

3. A városi közbiztonságól és védelemről készült e-learning tananyag az általános és középiskolás diákokat célozta meg. Elkezdték már beépíteni ezeket a tanmenetbe, illetve használják már az iskolák?

A tananyag küldetése, hogy megmutassa: mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy a városunk biztonságosabb legyen. Annak ellenére, hogy az elmúlt években nagymértékben csökkent a bűnelkövetések száma és javult a felderítési arány Mátészalkán, azonosítható néhány akut probléma, amely lakossági aktivitással jól kezelhető. Ilyen például a megelőzés és a közösségi felelősségvállalás, ami magától értetődőnek tűnik ugyan, mégis gyakran háttérbe szorul. A tananyagban nagy hangsúlyt kap, hogy mit tehetnek a fiatalok, hogy ne váljanak sem áldozattá, sem bűnelkövetővé, illetve, hogy mit tehetnek mások szubjektív biztonságérzetének növeléséért. A mátészalkai és a környékbeli iskolákban eredményesen használhatják az e-learning tananyagot osztályfőnöki, állampolgári ismeretek és etika tantárgyak keretében, és hasznos lenne elterjeszteni akár országos szinten is.

4. Mátészalka egyes városrészein magasabb a bűnözési arány. Ennek mérséklésére a közvilágítás javításán túl milyen egyéb eszközöket látnak hasznosnak?

Hiszünk abban – és az UrbSecurity projektben szerzett tapasztalatok ezt meg is erősítették –, hogy tartós eredményeket csak összefogásban és integrált megközelítéssel lehet elérni. Ezt a szemléletet tükrözi az integrált akciótervünk is, amelynek célja kettős: egyfelől a városi környezetet kell biztonságosabbá és vonzóbbá tenni, másfelől a bűnmegelőzésre kell hangsúlyt fektetni a helyi lakosok bevonásával – így javítható a közbiztonság nemcsak a veszélyeztetettebb területeken, hanem az egész városban. Az infrastrukturális beavatkozások között megjelenik a szubjektív biztonságérzetet szem előtt tartó várostervezés, valamint a térfigyelő kamerarendszer fejlesztése, míg a lakosságot elsősorban célzott kampányokkal lehet aktivizálni. A városvezetés nemrégiben növelte a közterület-felügyelet létszámát és a járműpark is bővült annak érdekében, hogy a bűnmegelőzési feladatait és a szükséges jelenlétet minél magasabb színvonalon tudja biztosítani a szolgálat. Emellett az önkormányzat komplex városrehabilitációs projekteket valósított meg és a jövőben is tervez olyan beavatkozásokat, amelyek nemcsak a fizikai környezet megújítását szolgálják, hanem a veszélyeztetett társadalmi csoportok felzárkózását és a közösségi kohézió erősítését is.

5. A projekt eredményei alapján körvonalazódott, hogy milyen módszerekkel lehetne elkötelezetté tenni a helyi közösségeket a közterületek megóvása és a bajba jutott embertársaiknak nyújtott segítség kapcsán?

Az említett szemléletformáláson túl számos eszköz áll rendelkezésre, amelyek optimális kombinációja hosszú távon segítheti ezeket a folyamatokat. A személyes elköteleződést és a kapacitásokat minden irányból erősíteni kell: ez vonatkozik a hivatásos rendvédelmi szervekre (pl. a Mátészalkai Rendőrkapitányságon egy fő kifejezetten a prevenciós feladatokért felel), az önkéntes polgárőrségre, a helyi URBACT csoportra és általánosságban a helyi közösségre is. Az utóbbi esetében azt tapasztaljuk, hogy a helyi véleményformáló személyek azonosításával és aktív bevonásával könnyebben megszólíthatók és mozgósíthatók a lakosok. Emellett támogatni kell az alulról jövő lakossági kezdeményezések életre hívását és életben tartását is, amit jól példáznak a közösségvezérelt helyi fejlesztések: aki tevőlegesen részt vesz egy ilyen beavatkozás megvalósításában – legyen szó példaképpen egy park rendezéséről vagy egy játszótér megújításáról –, lényegesen nagyobb elköteleződést mutat a végeredmény megőrzésében, mint aki „csak” használja az adott közteret. Hatékony eszközt jelentenek a szomszédsági beszélgetések is: még egy kisebb városban is előfordulhat, hogy kevéssé ismerik egymást és egymás problémáit akár egy utcában lakó emberek, a szomszédsági találkozókkal kialakítható a bizalom, ami minden emberi kontaktus alapja, így egyfelől könnyebben fordulunk egymáshoz segítségért, másfelől hamarabb észleljük azt is, ha valaki segítségre szorul.

6. Az UrbSecurity partnervárosai közül melyek küzdenek hasonló problémákkal, mint a Szabolcs 05 Társulás települései? Melyek a legfontosabb tanulságok, amelyeket kiemelnének a partnerekkel folytatott tapasztalatcsere kapcsán?

Leiria és Michalovce esetében szembesültünk hasonló, bár részben más tőről fakadó kihívásokkal: mindkét városban jelentkeznek társadalmi feszültségek, illetve azonosíthatók leromlott állapotú, elhagyatottnak tűnő, így közösségi használatra kevéssé vonzó településrészek (akár frekventált belvárosi területeken is). A nemzetközi tapasztalatcsere egyik legfontosabb tanulsága, hogy milyen kreatív és újszerű, mégis egyszerű megoldásokat lehet alkalmazni a problémák feltárására és kezelésére: Leiria az ún. „Serious Games” módszert adaptálta, amely során egy-egy problémás területre fókuszáltak térképes-társasjátékszerű megközelítéssel, míg Michalovce esetében a lakosság egy online térképes felületen jelölhette a közbiztonsággal kapcsolatos problémákat. A jövőben a Szabolcs 05 Társulás minél többet kíván alkalmazni és elterjeszteni a megismert módszerek közül a térség 44 településén.

Az UrbSecurity projektje ugyan lezárult, de bízunk benne, hogy a hálózat munkája ezzel korántsem ért véget. A városi biztonság és védelem az EU modern demokráciáinak alapkövei, az UrbSecurity pedig azzal, hogy képes iránymutatásokat nyújtani más EU-városok számára a biztonsági és védelmi stratégiáik integrált és részvételen alapuló megvalósítása érdekében, sikeresen hozzájárul ezen Európai Uniós politikákhoz.