A közbeszerzés fontossága a város gazdasága számára

A cikk azt elemzi, hogyan lett a közbeszerzés a városokat érő gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezelésének eszköze. Ennek során vizsgálja a közbeszerzés szabályozási kereteit, a Procure (Közbeszerzés) URBACT Hálózat munkáját, a közbeszerzés során elköltött pénz útjára vonatkozó ismeretek fontosságát és végül azt, hogy hogyan lehet a társadalmi szempontokat jobban érvényesíteni a közbeszerzési folyamatban.

Feltételrendszer

Az áruk és szolgáltatások vásárlásának (beszerzésének) folyamatát a városok és városi intézmények általában nehézségnek tartották, különösen, ha ez tágabb gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokhoz kapcsolódott.  A közbeszerzési folyamat bürokratikus, jogi bonyodalmakkal járó eljárás, amelyik idegen a település többi funkciójától, nehezíti a kis és középes vállalkozások (KKV-k) igénybevételét és erősen verseny orientált.

Ez a vélemény azonban napjainkban változik, és az látszik, hogy a közbeszerzés a városok fontos eszköze lett, amellyel ösztönözni tudják a helyi gazdasági fejlődést és kezelik a társadalmi és környezeti problémákat. Tíz éve beszélek már arról, hogy milyen fontos a közbeszerzés a nagyobb eredményesség szempontjából.  Manchester Város Tanácsánál, ahol az utóbbi nyolc évben dolgoztam, a helyi (Manchester-i illetőségű) cégekre és szervezetekre 2008-ban a közbeszerzési költségeknek még 51,5 %-a jutott, 2016-ban ez az arány már 73,6 % volt (lásd az alábbi ábrát) az ellátási láncolat többi, közvetett hasznával együtt.

Vállalkozások és szervezetek növekedése, Manchester, Egyesült Királyság, 2008 - 2016

Van néhány elszigetelt jó gyakorlat másutt is Európában. A legutóbbi fejlemény, hogy a közbeszerzés az EU Városi Agendája révén a fejlesztéspolitika alapvonalába került. A közbeszerzés az alakuló Városi Innovációs Partnerségek egyik specifikus témája, és horizontális módon jelenik meg a többi cél, mint a gazdasági fejlődés és a szegénység elleni küzdelem keretében.

A közbeszerzés szempontjait az új irányelvek, főképpen a 2014.évi Európai Közbeszerzési Direktívák juttatták előtérbe. Korábban, igen helyesen, a közbeszerzési irányelvek fókuszában az előírások figyelembe vétele, a versenyképesség és az ár, a döntések és az áruk és szolgáltatások átadása volt. Mindez megmarad az új Irányelvekben is, de három lényeges szemponttal egészül ki.

• Először, az Irányelvek a közbeszerzések rugalmasságát ösztönzik, ezen belül lehetőség van potenciális szolgáltatók megbízására az áru és a szolgáltatás piacra kerülése előtt.
• Másodszor, az Irányelvek támogatják a KKV-k részvételét a közbeszerzésben, javasolják a tájékoztatást és az ösztönzést a pályázaton való indulásra és az eredményes pályázatra.
• Harmadszor, az Irányelvek aktív módon ösztönöznek arra, hogy a közbeszerzési folyamat nagyobb társadalmi, környezeti célokat szolgáljon.

A Procure (Közbeszerzés) URBACT Hálózat

A közbeszerzés fontosságának előtérbe kerülése játszott közre az URBACT III Program Procure (Közbeszerzés) hálózatának létrejöttében. Vezetője Preston (EK) Város Tanácsa. Úgy gondoltuk, most jött el az idő arra, hogy megfontoljuk, hogyan állítható a városok közbeszerzési eljárása a helyi gazdaság, a helyi vállalkozások és lakosok maximális javának szolgálatába.

A Procure Hálózat nemcsak a települési önkormányzatoknál alkalmazott közbeszerzéssel foglalkozik. A Procure Hálózat és ezen belül az egyes városokban az URBACT Helyi Csoportok (UHCs-k) résztvevői a helyi intézmények is. „Horgony-intézményeknek” nevezzük ezeket – vannak köztük egyetemek, egészségügyi intézmények, lakásszövetkezetek és nagyvállalatok. Ezek a közösségi, üzleti és szociális ágazatba tartoznak, sok foglalkoztatottat alkalmaznak, sokat költenek áruk és szolgáltatások vásárlására, és nem valószínű, hogy elköltöznek a városból ­– méretük és helyi beágyazottságuk köti őket.

A Procure hálózat kétéves működése során igyekszünk megértetni a város vezetőivel és a többi érdekeltekkel:

• Mi az Európai Közbeszerzési Irányelvek és az országos előírások szerepe az áruk és szolgáltatások tervezésében és beszerzésében.
• Hova kerül a város által elköltött pénz, milyen mértékben jut a helyi gazdaságba, azon belül az egyes gazdasági ágakba és KKV-kba.
• Hogyan lehet innovatív a közbeszerzés, hogyan érvényesülhetnek a társadalmi és környezeti kritériumok a folyamatban.
• Hogyan lehet a KKV-kat bekapcsolni a folyamatba, hogyan lehet segíteni őket a pályázat során.
• Hogyan mérhető és ellenőrizhető a közbeszerzés szélesebb körű hatása. 

A Procure (Közbeszerzés) Hálózat munkája nem előzmények nélkül indult. A helyzetértékelő alapozó tanulmány szerint mindegyik város hozzáfogott már közbeszerzési gyakorlatának továbbfejlesztéséhez. Ezt a törekvést kívántuk előmozdítani nemzetközi találkozókkal, az UHCs-k közreműködésével és Integrált Akciótervek készítésével.   

Néhány példa:

• Preston (EK) városa felmérte, hogy a horgony intézmények (a városvezetéssel együttműködő helyi intézmények) közbeszerzéseinek pénzei hova, melyik földrajzi területre és melyik ágazathoz kerültek.
• Albacete (Spanyolország) városa összekapcsolta a közbeszerzést és a munkahelyteremtést úgy, hogy a szerződés követelményei között rögzítette a foglalkozási lehetőségek bővítését.
• Almelo (Hollandia) városa a cégekkel együttműködve tanácsadással és készségfejlesztéssel segíti a KKV-kat a közbeszerzési dokumentumban kiírt pályázatokon való részvételre.
• Koszalin (Lengyelország) városa a Városfejlesztési Stratégiájának prioritásai között rögzítette a közbeszerzés keretében elérni kívánt célokat.
• Lublin (Lengyelország) városában létesült egy közbeszerzési iroda és van közbeszerzési terv, amelyben tájékoztatják a potenciális szállítókat a várható lehetőségekről.
• Candelaria (Spanyolország) városa közösségi fórumokon, a lakosok bevonásával kívánja megtervezni az árukat és szolgáltatásokat, még a közbeszerzési folyamat indítása előtt.
• Bologna (Olaszország) városa innovatív közbeszerzési anyagában hangsúlyosan kezeli a környezet- és természetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás szempontjait valamint a KKV-k szerepét.
• Koprivnica (Horvátország) városa ösztönzi a KKV-kat a pályázati részvételre azzal is, hogy a tenderhez szükséges kvóták számát 20.000 Euró alá csökkenti.
• Nagykálló (Magyarország) városa a közbeszerzési dokumentum kiadása előtt találkozott a vállalkozásokkal és tájékoztatta őket a lehetőségekről.
• Prága IX. kerülete (Cseh Köztársaság) minden közbeszerzési lehetőségről előre tájékoztatást tesz közzé a honlapján.
• Satu Mare (Szatmárnémeti, Románia) városa népszerűsíti a közbeszerzési lehetőségeket és ösztönzi a kis vállalkozásokat a pályázaton való részvételre.

A kiadások elemzése

A Procure (Közbeszerzés) hálózat fő tevékenysége az Integrált Akcióterv feltételrendszerének megállapítása. Mielőtt bármit tennének a városok azért, hogy a közbeszerzés jobban szolgálja a társadalmi és környezeti célokat és ösztönözze KKV-k részvételét, először is három tényezőt kell tisztázni. Ismerni kell a jogi kereteket, azaz az EU, az országos és a helyi előírásokat. Másodszor, mérlegelni kell, hogyan lehet a közbeszerzési eljárás innovatív, hogyan szolgálhatja a helyi gazdaság, valamint a helyi társadalom és környezet érdekeit. Harmadszor, értékelni kell, hogy az adott körülmények között hova kerüljön a közbeszerzéssel elköltendő pénz.

Az URBACT akciótervezési módszertana hangsúlyozza, hogy a tényfeltárás elengedhetetlen minden stratégia készítésénél. Ha egy város komolyan törekszik közbeszerzési eljárásának továbbfejlesztésére és ezáltal nagyobb előnyhöz kívánja juttatni a helyi gazdaságot, társadalmat és környezetet, tisztában kell lennie avval, hogy valójában mennyit költ a közbeszerzésre, és a kiadott pénz hova kerül. A kiadások elemzésére leginkább a pénzügyi év végén kerülhet sor, és a tényleges adatok alapján lehet megállapítani a következőket:

• A pénzköltés földrajzi elhelyezkedése: a beszállító cégek és szervezetek, és a nekik jutó pénz mekkora aránya marad városban, mekkora a régióban, és mekkora az ország más területein. Vizsgálni lehet azt is, hogy közvetetten a kiadások mekkora hányada jut ki a városból illetve a régióból.
• A pénzköltés ágazati megoszlása: a kiadás mekkora hányada jut például az építési és a kommunikációs ágazatba és a tanácsadókhoz. Ezt csatolni lehet a földrajzi megoszláshoz, így megállapítani, hogy mely ágazatok vannak képviselve a városban és környékén, illetve azt is, hogy a helyi gazdaság mely ágazataira jut kevés pénz a közbeszerzésből.
• A pénzkiadás címzettje: például, a kiadás mekkora hányada jut KKV-knak és nem-kormányzati, non-profit szervezeteknek. Ezt megint lehet kapcsolni a földrajzi megoszláshoz és megállapítani, hogy például a városi székhelyű beszállítók között mekkora a KKV-k és non-profit szervezetek aránya.
• A fenti adatokról a helyi érdekeltek tájékoztatása révén mindenki jobban megismeri a közkiadások jellegét és hatását, és felismerik, hogy a közbeszerzés a helyi fejlesztéspolitikai célok elérésének eszköze.

Az előnyök maximalizálása a közbeszerzés eszközével

A partnervárosok most foglalkoznak a kiadások elemzésével és az Integrált Akcióterv feltételrendszerével. Amint ez kész van, vizsgálni kezdjük, hogy hogyan lehet a közbeszerzési folyamatba illeszteni a társadalmi (szociális) követelményeket, és hogyan lehet növelni a közbeszerzés révén a társadalmi előnyöket. Ennek több módja van, például:

• Megbízás: A beszerzésre kerülő áruk és szolgáltatások tervezésénél a horgony intézmények (a városvezetéssel együttműködő helyi intézmények) felkérhetik a potenciális beszállítókat, hogy termékeik szolgáljanak társadalmi célokat is, például a bűnözés csökkentését.
• Tender/pályázat folyamata: a pályázat keretében a horgony intézmények a szelekcióhoz százalékos arányokat rögzítenek a társadalmi kritériumok teljesítéséről, például 10 %, és erről kérdezik a potenciális szállítókat.
• Tender/pályázati döntés: a döntéshozatalnál a horgony intézet pontozza a pályázatokat társadalmi szempontok teljesítése szerint.
• Ellenőrzés: az intézmény figyelemmel követi, hogy a szállítók érvényesítik-e a szociális kritériumokat.

A Procure (Közbeszerzés) Hálózatban résztvevő partnervárosokon kívül más városok is dolgoznak azon, hogy a közbeszerzési eljárásoknak nagyobb szerepe legyen a helyi gazdaság fejlesztésében, de jó lenne, ha ez a kezdeményezés tovább terjedne. Meggyőződésünk, hogy a korszerű közbeszerzési tevékenység kulcstényező lehet minden olyan fejlesztéspolitikában, ahol a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok egyaránt fontosak. Vonatkozik ez az infrastruktúra-fejlesztés projektjeire, a városvezetéshez kapcsolódó intézmények kiadásaira és minden városi projektre, ezek között az URBACT Megvalósítási Hálózatokra is. A közbeszerzés az integrált megközelítés egyik leghatásosabb, bár nem eléggé érvényesített eszköze.

Hálózatunk két éves munkája során igyekszünk 11 városunkban javítani a közbeszerzés gyakorlatán és példával, bizonyítékkal szolgálni más városok számára. Be kell látnunk azonban, hogy a változás európai szinten igen hosszú időt igényel, amíg általánosan elismerik a közbeszerzés és a városi gazdaság kapcsolatának fontosságát.   

Benyújtotta: Matthew Jackson URBACTvezető szakértő