Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.
 

 

REFILL (Újratöltés) – Társ-közvetítők

2017. 06. 21.

A REFILL (Újratöltés) projekt a kiürült terek újrahasznosításáról szól. Az alapkérdés az, hogy hogyan lehet ezeket a tereket a legjobban hasznosítani. A cikk a városi igazgatásügyi osztályok és a kiürült városi területek ideiglenes hasznosítását tervező polgári kezdeményezések közötti barátkozás folyamatát mutatja be.

Városunk helye európai összehasonlításban – Városi Adat Platform

2017. 05. 30.

Európa Városi Agendájának egyik célja a tudásbázis fejlesztése, a városfejlődés, városfejlesztés témájában összehasonlítható és megbízható adatok gyűjtése és ennek segítségével az európai városok változási folyamatainak nyomon követése és egymáshoz viszonyítása, valamint a városokra vonatkozó vitákban a lakosság részvételének elősegítése. Az Európai Bizottság által kifejlesztett Városi Adat Platform hozzáférést biztosít a több mint 800 európai város helyzetét és változási trendjeit jellemző indikátorokhoz.

Csökkenteni akarja a városi forgalmat? A következő parkolási szabályozási eszközök segíthetnek

2017. 05. 29.

Európában a gépkocsi parkolás szabályozása mindig a parkolási igények szerint alakult. Több európai város megelégelte, hogy a közterületek nagy részét a parkolásnak engedje át. Kiszámították, hogy a városokban az autókat átlagosan egy órán keresztül használják, és a forgalmi zsúfoltságnak 50 %-ban a parkolóhelyet kereső autók az okai. Az utóbbi években a városok kezdtek változtatni parkolási szabályaikon. Népszerű intézkedések, mint a parkolóhelyekkel kapcsolatos követelmények enyhítése, parkolás-szabályozási stratégiák érvényesítése, az ingyenes parkolás megszüntetése és a parkolási bevételekkel a gyalogosok, a kerékpárosok és a közösségi közlekedés támogatása a változás első jelei.

Öt nagyszerű módszer a közösségi média és az applikációk városfejlesztési célú használatára

2017. 05. 29.

A közösségi média használata a helyi kormányzatok és a lakosok közötti interakcióban sok városi kontextusban még ma is érzékeny terület. Ennek egyik oka, hogy a téma számos aspektusa erősen technikai jellegű, másrészt nehéz ezeket a megoldásokat koherens, előremutató politikai akciókká lefordítani.

Hogyan segíthetik a helyi közösségi aktivisták az ifjú, tehetséges, kreatív műszaki szakemberek vonzását és megtartását az európai városokban?

2017. 05. 23.

Az URBACT III GEN-Y City projekt azt vizsgálja, hogy hogyan segíthetik az európai városok az ifjú, tehetséges, kreatív műszaki szakemberek képzését, vonzását és megtartását, hiszen az ilyen fiatalok által fejlődik és gazdagodik a város. A projekt egyik fontos tanulsága szerint a fiatal szakemberek szakmai életút választását és a városhoz való kötődését jelentősen segíti, ha az önkormányzat érdemi módon vonja be a fiatalokat a város és a közszolgáltatás tervezésébe. Az alábbiakban Jim Sims, a GEN-Y City vezető szakértője ír arról, hogy milyen a fiatalok viszonya és magatartása a városi aktivitással kapcsolatban.

Vital Cities "mélymerülés" workshop Angyalföldön

2017. 05. 15.

Angyalföld, Budapest 13. kerülete a Vital Cities projekt egyik partnervárosa. A projekt célja, hogy nemzetközi példák megismerésével, széleskörű társadalmi egyeztetés keretében azonosítson javaslatokat a kerület sportkoncepciójának felülvizsgálatához, a közterületi testedzés, sportolás feltételeit javító, az egészséges életmódot népszerűsítő, a lakóközösség összetartozását erősítő programok és projektek megvalósításához. A kerületi sportkoncepció felülvizsgálata mellett az Árpád hídfő lakótelep mint célterület szolgál a projektben kidolgozott fejlesztések összehangolt kipróbálására.

Az EU Városi Agendája: Munkahelyek és Szakmák Partnerség

2017. 05. 03.

Képzeljük el egy percre, hogy most kezdjük az általános iskolát, 2017 szeptemberében. Mire befezezzük a nappali oktatást, ha egyetemet is végzünk, körülbelül 2034 lesz. Az első főállású munkahelyünkre, ha szerencsések vagyunk, 2035-ben jutunk el. Ezután 2080-ig maradunk a munkaerő piacon, ha helyesek a jelenlegi előrejelzések. 

Hogyan segítheti az élelmiszerágazat az ifjúsági munkanélküliség csökkentését az európai középvárosokban

2017. 05. 02.

Már ketyeg az ifjúsági munkanélküliség időzített bombája az európai középvárosokban. Fel kellene ébredni. Legalább olyan komolyan kellene kezelni ezt a problémát is, mint a humanitárius katasztrófákat vagy a betegségek elleni globális küzdelmet. Az URBACT AgriUrban projektje a közép- és kisvárosokban folytatott mezőgazdasági élelmiszertermelés helyzetével foglalkozik. Fő célja olyan megoldások körvonalazása, amelyek előmozdíthatják a munkahelyteremtést a mezőgazdaság – élelmiszertermelés láncolatában. Áttekintettek néhány kisebb, a foglalkoztatást élénkítő kezdeményezést. Ilyen például a gazdák közötti együttműködés, vagy a termelők és a feldolgozók szövetsége.

Jólét, innováció és az európai városok szerepe: beszélgetés Yuri Kazepov professzorral

2017. 05. 02.

Az európai országok jóléti rendszerei hosszú évekig mérsékelték a globalizáció és a gazdasági struktúraváltás káros hatásait a városokban – írta Musterd és Ostendorf 1998-ban a Városi szegregáció és a jóléti állam című munkájukban. Persze jelentős volt az országok közötti különbség a jó életminőség általános biztosítása terén.

Nagy siker az URBACT első Jó Gyakorlat Felhívása

2017. 04. 12.

Örömmel jelentjük, hogy 270-en jelentkeztek az URBACT Jó Gyakorlat városi cím pályázatára. KÖSZÖNJÜK az Európai Unió minden részéből jelentkező városoknak!

Oldalak