Hogyan segíthetik a helyi közösségi aktivisták az ifjú, tehetséges, kreatív műszaki szakemberek vonzását és megtartását az európai városokban?

Az URBACT III GEN-Y City projekt azt vizsgálja, hogy hogyan segíthetik az európai városok az ifjú, tehetséges, kreatív műszaki szakemberek képzését, vonzását és megtartását, hiszen az ilyen fiatalok által fejlődik és gazdagodik a város. A projekt egyik fontos tanulsága szerint a fiatal szakemberek szakmai életút választását és a városhoz való kötődését jelentősen segíti, ha az önkormányzat érdemi módon vonja be a fiatalokat a város és a közszolgáltatás tervezésébe. Az alábbiakban Jim Sims, a GEN-Y City vezető szakértője ír arról, hogy milyen a fiatalok viszonya és magatartása a városi aktivitással kapcsolatban.

A városok népességszáma növekszik ugyan, de a demográfiai szerkezet és a globalizáció hatása miatt a vállalatok komoly gondja világszerte, hogy zsugorodó munkaerőpiacon kell munkaerőt toborozni.

Emiatt nagy a verseny a képzett szakemberekért, és ez éleződni fog olyan európai ágazatokban, mint például a digitális gazdaság, ahol a magas szintű képzettség a munka, a fejlődés és a növekedés alapfeltétele. A kreatív technológiai ágazatokban a tehetségért folyó küzdelem komoly lemaradással fenyegeti Európát, mert legjobb embereit elcsábítják a gazdagabb globális központokba.

Különösen nehéz a kelet- és dél-európai, periférikus elhelyezkedésű, kisebb városokban működő vállalatok helyzete, mert a környéken a munkanélküliség miatt jelentős a fiatalok elvándorlása. Szintén érintett néhány nagyváros környéki, azok árnyékában húzódó város is. A GEN-Y City partnervárosai különféle régiókat, gazdasági ágazatokat és kihívásokat képviselnek.

Piacvesztés a hagyományos karrier-tanácsadó hálózat egész láncolatában

A városokban hagyományos közpolitikai beavatkozásokkal próbálják rávenni a fiatalokat, hogy a helyi gazdaságban hozzáadott értéket teremtő foglalkozást válasszanak, vagy legalább a környéken dolgozzanak, de nagyon nehezen, alig érnek el eredményt. Az okok sokfélék, például:

• Nő a magas szinten képzett és a minimálisan képzett (azaz a legmagasabb és a legalacsonyabb képzettségi szintű) munkaerő iránti kereslet Európa nagyvárosaiban, emiatt a hátrányos helyzetű, kisebb városokban kiürül a társadalom, és a megmaradó vállalatok a túlélésért küzdenek.
• Fokozódó pénzügyi nyomás nehezedik az oktatásra, képzésre, ifjúsági és közösségi szolgáltatásokra, ezért számos városban jelentősen csökkentik ezek volumene, illetve egy ún. „bunker mentalitás” (1) érezhető a szektorban dolgozók között, mert próbálják megtartani azt, ami még megmaradt a mozgásterükből.
• Fokozódik a verseny a fiatalok figyelméért a közmédia, különösen a szűkebb, igények szerint működő csatornák, mint a You-tube vagy a Netflix részéről.

Mindezek mélyreható piacvesztést okoztak a leghátrányosabb helyzetű városok munkaerőpiacán, beleértve a karrierlehetőségekkel kapcsolatos tanácsadást, vagy a kreatív technológiákkal kapcsolatos készségek és az ebben járatos szakemberek iránti keresletet.

A piacvesztés okozta problémák megoldása érdekében ismernünk kell a fiatalok fogyasztási szokásai terén végbement változásokat is.

Az ifjúság viselkedését egyre inkább befolyásoló, technológia alapú tömeges akciók

Szólni kell először is a mindent átható multimédia-kommunikációról és arról, hogy ez befolyásolja és eltereli a fiatalok figyelmét a helyi gazdaság igényeinek megfelelő foglalkozásokról.  Ezt a problémát figyelembe kell venni a közszolgáltatások tervezésénél.

Az ember lényegében társadalmi lény, fokozottan hat rá a multimédiás kommunikáció, a társaság, a divat. A közpolitikáknak ezért félre kell tenniük az egységes, közmegegyezésre épülő szolgáltatási modelleket, hogy visszaszerezzék a fogyasztóik, a helyi társadalom érdeklődését. Meg kell próbálni olyan ökoszisztémák kialakítását, amelyek a fogyasztók teljes körének viselkedésére hatnak.

Ebben a megközelítésben az intézményi megoldások keresése helyett a döntéshozóknak meg kell próbálniuk hatékony, piaci alapú kapacitásokat létrehozniuk számos olyan ügynökségben, amelyek együttműködve stimulálni tudják a tömegeket és így változást érnek el.

A jelenlegi feszes pénzügyi feltételek között az ilyen, integrált módszer alkalmazása esetenként komoly kihívást jelent, ugyanakkor lehetőséget nyújt a méretgazdaságosságra és az együttműködésre. Az olyan programok, mint az URBACT, segíthetnek az intézményközi együttműködésben, az ágazati politikák integrálásában, a közrészvétellel folyó stratégiaalkotásban és tervezésben. Az URBACT GEN-Y City projektjének Helyi Csoportjai jól összegyűjtötték a változáshoz szükséges kulcsszereplőket.

A fiatalok személyes motivációjának megváltozása

A fent említett kihívásokon kívül van még egy lényeges körülmény, ami befolyásolja a fiatalok magatartását és fogyasztását.

A fiatalok fogyasztása alapvetően más, mint elődeiké. A megváltozott pénzügyi, demográfiai és szociológiai tényezők hatására a mai ifjúság a „birtoklás általi élmény” generációja lett. A pénzügyi, demográfiai és szociológiai tényezők – mint a magas munkanélküliségi ráta és a megfizethető lakások hiánya – szerencsétlen és előre nem látott kombinációja miatt a fiatalok csak megkésve jutnak önálló lakáshoz és családalapításhoz. Emiatt sok városban egyre erősebb a fiatalok vágyódása a birtoklás élményére.

A technológia egyre fontosabb a fiatalok mindennapi életében is, alakítja magatartásukat, segíti a kommunikációt, létrehozza és fenntartja a társas hálózatokat, segíti a partnerkapcsolatokat, a vásárlást és a társadalmi aktivitást.

A technológia legfontosabb hatása azonban az, hogy fokozott igényt teremtett a fiatalok közötti kapcsolatok erősítésére.

A Cisco 2012-es  nemzetközi felmérése (2) szerint az Y generációhoz tartozó  fiatalok 90 %-a megnézi az okos telefonján az e mail-jeit és más szociális média csatornáját minden reggel, még a felkelés előtt. Ugyanez a felmérés kimutatta, hogy az Y generáció tagjainak egyötöde tízpercenként ellenőrzi okos telefonját, nehogy lemaradjon valamiről. A megkérdezettek 60 %-a  ösztönösen vagy kényszeresen ellenőrzi mailjét és szociális média üzeneteit, és a kényszeres használók eközben sajnálják, hogy ezt teszik.  A válaszadók 40 %-a mondta, hogy megvonási tünetet érezne, ha nem nyithatná meg a mobilját.

A megkérdezettek egyharmada állította, hogy a WC-n is használja a mobilját, és öt közül egy elismerte, hogy autóvezetés közben is ír és olvas a mobilján. 70 % szerint a mobil applikációk mindennapi életének részei.

A társadalmi aktivitás fokozódását nem a polgári öntudat, hanem az önmegvalósítás vágya táplálja

Mindezek hatótényezői annak, ahogyan a fiatalok a társadalmi aktivitásról gondolkodnak.

A YouthfulCities (Fiatalok Városa, a világ 100 legfontosabb városában évente végzett vizsgálat a fiatalok helyzetéről, véleményéről) azt mutatta, hogy a fiatalok többsége biztonságos, játékos, toleráns, élhető és megfizethető városban szeretne élni. Az általános véleménnyel ellentétben a fiatalok rendszeresen a biztonságot, a megfizethetőséget és a jó közlekedést tartják a legfontosabbnak, ha választani kell a városok közül.  A megfizethetőség és a jó közlekedés mindig élen jár, mert a fiatalok jövedelme alacsony, és mert egyre több fiatal bérel lakást és használja a közösségi közlekedést. Az etnikai sokszínűség közepette felnőtt fiatalok társadalmi felelősségtudata és a más életformákkal kapcsolatos toleranciája erősebb.

A Fiatalok Városa szerint a megkérdezetteknek csak 17-%-a érzi úgy, hogy a városi vezetők meghallgatják őket, bár 55 %-uk szívesen venne részt a városuk jövőjéről szóló rendezvényeken. A Gen-Y Cities projekt résztvevői tanulnak egymástól arról, hogyan lehetne jobban megszólítani a fiatalokat. Poznanban például közös gondolkodásra terveznek műhelyeket, Klaipedában pedig a városi szervezetekről beszélgetnek a fiatalokkal.

A fiatalok azonban egyre kevésbé érdeklődnek a demokratikus és civil kezdeményezések (például az ifjúsági parlamentek) iránt. Hajlanak ugyan az aktivitásra, de ez nem olyan, mint szüleik idealizmusa és lázadása az 1960-as és 70-es években. Nem az intézményeket támadják, hanem saját prioritásaikat hangsúlyozzák, ezek szerint akarnak élni minden hátráltató tényező ellenére. Néhány kutató ezt a hozzáállást „ön-aktivitásnak”nevezi. A fiatalok saját magukat és álmaikat tekintik „ügynek”.

A társadalmi és politikai aktivizmus egyéni, ad-hoc, a hagyományos társadalmi kihívásokhoz nem köthető, specifikus tevékenység lett. A személyes hitelesség, segítőkészség és közösségtudat ma is fontos a fiataloknak, de a piackutatók és társadalmi vezetők számára a nagy kihívást a generáció fogyasztói aktivizmusa jelenti. A fiatalok nemcsak a márkás cikkeket akarják megvásárolni, hanem azt is, amit a márka jelent. Nem a jellemzők vagy a haszon érdekli őket, az ő számukra a márka maga a mozgalom.

A fiatalok érték- és etika orientált és egyben vállalkozó szellemű munkahelyeken akarnak dolgozni. A kutatás szerint fokozódik a fiatalok körében az önbecsülés, a rámenősség, a fontosság-tudat, a nárcizmus és nagyok az elvárások. Úgy tűnik, hogy egy fajta kulturális eltolódás figyelhető meg az individualizmus és az önmagukra figyelés felé, ezzel együtt csökken a politika, a kormányzás, a közigazgatás és a politikai kampányok iránti érdeklődés. Általában a mai fiatalokban rengeteg az energia, a kreativitás és a segítőkészség, de a közösséghez fűződő kapcsolatukat jobban meghatározzák a fogyasztási szempontok, a technológia és az egyéni törekvések, mint az előző generációk esetében, amikor a közjó és a lakóhely iránti elkötelezettség volt az erősebb.

A fiatalok ösztönzése a kreatív-technológia irányú karrier felé a fenti megfontolások figyelembe vételével

Hogyan építhetnek a mai fiatalok adottságaira a város-politikusok, és ennek alapján hogyan ösztönözhetik őket, hogy városuk ügyeivel foglalkozzanak, milyen szolgáltatásokkal terelhetik őket a kreatív-technológiai irányú karrierek felé, hogyan lehet hatásosabb és inspirálóbb a karrier-tanácsadás?

Több város próbálkozik kollaboratív digitális eszközökkel ösztönözni a fiatalokat közpolitikai problémák megoldására és egyúttal irányítani őket kreatív-technológiai jellegű foglalkozás felé. Például:

• Global Service Jams (Globális szolgáltató összejövetelek): Dundee város önkormányzata GlobalGovJam 2017 alkalmazásával vonja be a városlakókat a közszolgáltatás újratervezésére
• City Hackfests: Atlanta városi hackathont szervezett a városvezetést és a városlakókat érintő problémákra való ráfókuszálásra és megoldások kitalálására
• Coding Challenges (Kihívások kódolása): Hat haladó gondolkodású európai város működik együtt Code for Europe címen a szolgáltatások technológiai eszközökkel való megújításán
• Digital Strategy Labs (Digitális stratégiai laboratóriumok):  A D-CENT az egész kontinensre kiterjedő projekt, melynek keretében új-generációs, decentralizált, biztonságos, állampolgári jogokat biztosító demokrácia-eszközöket és alkalmazásokat dolgoznak ki. A D-CENT törekvése a politikai folyamatban és a dolgok változtatásában való részvétel megkönnyítése a polgárok és a társadalmi mozgalmak számára a döntési folyamatok megváltoztatásával.
• Urban Polls (Városi szavazások): A Guanyem Barcelona politikai pártként való regisztrálása előtt állampolgári platformot létesített a közrészvétel előmozdítására Barcelona egyik kerületében.
• Civic Accelerators (civil katalizátorok): Az atlantai Points of Light Civic Accelerator az országban az első katalizáló program és beruházási alap, amely a for-profit és non-profit kezdő vállalkozásokat támogatja és súlyos társadalmi problémák megoldását is segíti.
• Open Challenges (Nyílt kihívások): Barcelona önkormányzata és a Citymart a közterületek és a közszolgáltatások átalakításának hat különböző problémájával foglalkozik, és a pályázat nyertes megoldásainak készítőit bízza meg a megvalósítással.

Genova, a GEN-Y City partnervárosa úgynevezett „harmadik terek” hasznosításával élénk környezetet teremt a tehetséges fiatalok számára. Több partner, köztük Nantes és Kristiansand a városban végzett diplomások megtartására törekszik vállalkozások, köztük szociális vállalkozások ösztönzésével, támogatásával.

Ezek a kezdeményezések építenek arra, hogy a fiatalok szívesen vesznek részt a városok közös újrateremtésében, a társadalmi felelősségvállalásban és a vállalkozó szellemű megoldásokban. A kezdeményezések a városi problémák megoldásához kreatív problémamegoldásra, csoportépítésre és digitális készségek hasznosítására ösztönöznek, és egyúttal a fiatalokat kreatív technológiára irányuló foglalkozások felé terelik.

Az ilyenfajta akciókkal a városok teljesítik az Európai Városi Agenda prioritásait, nevezetesen a Munkahelyek és szakmákra vonatkozó, valamint a Digitális átmenetre vonatkozó prioritásokat.

A fenti példák alapján úgy látjuk, hogy van lehetőség arra, hogy bevonjuk a fiatalokat különböző társadalmi  tevékenységbe, de ehhez nagyon személyes jellegű, kedvcsináló felkérés szükséges, ami megfelel a fiatalok önmegvalósító és vállalkozói stílusú problémamegoldó törekvéseinek, nem elég csak a társadalom javát hangsúlyozni.

A GEN-Y City az URBACT III projektje, vezető partnere Poznan (Lengyelország), résztvevő partnerei Bologna (IT), Sabadell (ES), Granada (ES), Cloimbra (PT), Nantes (FR), Wolverhampton (UK), Kristiansand (NO), Klaipeda (LT), Danugavpils (LV) és Torun (PL). Másik URBACT III hálózatok is foglalkoznak a témával, ilyenek a Techtown és az Interactive Cities.

(1)  A „bunker mentalitás” üldözési mánia miatt kialakuló szélsőséges védekező, önigazoló mentalitás

(2) The Cisco Connected World Technology Report 2012.

Írta: Jim Sims; eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható