Vital Cities "mélymerülés" workshop Angyalföldön

Angyalföld, Budapest 13. kerülete a Vital Cities projekt egyik partnervárosa. A projekt célja, hogy nemzetközi példák megismerésével, széleskörű társadalmi egyeztetés keretében azonosítson javaslatokat a kerület sportkoncepciójának felülvizsgálatához, a közterületi testedzés, sportolás feltételeit javító, az egészséges életmódot népszerűsítő, a lakóközösség összetartozását erősítő programok és projektek megvalósításához. A kerületi sportkoncepció felülvizsgálata mellett az Árpád hídfő lakótelep mint célterület szolgál a projektben kidolgozott fejlesztések összehangolt kipróbálására.

A munka az érintett önkormányzati intézményeket, sportegyesületeket, szakmai és civil szervezeteket összehozó URBACT Helyi Csoport (UHCs) létrehozásával kezdődött. Ezután elkészült egy részletes helyzetfeltárás és beindult a projekt partnervárosai közötti tapasztalatcsere.

2017. április 26-28. között Budapesten került sor az úgynevezett deep dive, vagyis mélymerülés típusú találkozóra, amelynek lényege, hogy a partnerség két városa látogat el egy harmadikba, ahol megismerkedik az akciótervvel és megosztja azzal kapcsolatos javaslatait. Angyalföldet a portugál vezető partner, Loulé, valamint a horvát Šibenik képviselői látogatták meg, kiegészülve Twan De Brujin vezető szakértővel.

Fotók: A résztvevők workshopok keretében ismerkedtek meg az angyalföldi helyzettel és helyezték azt a projekt kontextusába

A mélymerülés workshop három napja alatt előadásokra, helyszíni látogatásokra és UHCs találkozókra került sor, és a kerület szakmai képviselői is beszámoltak a meglévő tervekről, illetve meghallgatták a partnerek javaslatait. A következőkben néhány olyan szempontra világítunk rá, amely a Vital Cities partnerség városaiban tervezett sport és egészségmegőrzés célú fejlesztések során hangsúlyt kaptak.

„Az egész város sportpálya”

Nem vitás, hogy jól felszerelt sportlétesítmények, sportközpontok rengeteg mozgási, kikapcsolódási lehetőséget tudnak biztosítani a környezetükben élő lakosok részére. Az egészséges, aktív életmód azonban drága befektetés nélkül is elősegíthető. Ha a városrészben nincs sportközpont, nem az építkezés az egyetlen megoldás.

Európa városai – összehasonlítva elsősorban Ázsia gyorsan növekvő metropoliszaival vagy Észak-Amerika egyes nagyvárosaival – a szabad területek tekintetében szerencsés helyzetben vannak. A kelet-európai városok pedig talán még nyugat-európai társaikhoz képest is gazdagabb közösségi és zöldterületi térszerkezetet örököltek. Kérdés, mihez kezdenek ezzel?

„Az egész város egy nagy sportpálya” megközelítés beindítja az ember fantáziáját. Közterületeken, parkokban olyan hozzáférhető és megfizethető, vagyis bárki számára elérhető programokat lehet létrehozni, amelyek nem igényelnek jelentős fejlesztést, beruházást. A szükséges felszerelések mobilak, máshol, máskor is felhasználhatók. Az eseményekhez, programokhoz pedig bárki térítésmentesen csatlakozhat.

Az ilyen – egymástól független, térben is időben elszórt – tevékenységeket egységes arculattal, logóval köthetjük mégis egy adott intézményhez, programhoz vagy életmód- és szemléletváltó kampányhoz. Louléban az URBACT VitalCities projekt keretében megvalósuló számos programot a rendszeresen megjelenő, egységes arculatú, de változó háttérszínű szórólap foglalja egységbe. A városrész lakói ezekből – vagy természetesen az internetről – tájékozódhatnak arról, hogy a program keretében mikor és hol vehetnek részt zumbaórán, tai chin, pilates edzésen, futóversenyen, vagy éppen bokszolhatnak.

A programhoz kapcsolódhatnak különféle partnerkártyák, amelyek lehetőséget teremtenek a helyi szolgáltatók bevonására is. Vagy, ahogy már erről korábban hírt adtunk, Birminghamben személyre szóló chipeket kell igényelni és használni ahhoz, hogy a közterületi programokon részt vehessen valaki. A chipes megoldás – bár talán megnehezíti a csatlakozást – mérhetővé, követhetővé teszi az aktivitást.  

Helybe visszük a sportot

A projekt vezető partnervárosában, a portugál Loulé-ban az egyik fő cél sportolási lehetőségeket teremteni olyan, a társadalom perifériáján élő városi közösségek tagjai számára, akik nem veszik igénybe a meglévő városi sportinfrastruktúrát. Az érintett városrészben élő roma közösség tagjait újszerű megközelítéssel vonták be az egészségesebb életet, valamint a társadalmi integrációt is segítő programokba. „Ha ők nem jönnek, mi megyünk oda” – a sport- és kikapcsolódási lehetőségeket a célcsoport lakóhelyén, megszokott környezetben, a helyben lévő közterületeken biztosítják, például teniszpályák kialakításával.

A helybe vitt program azonban csak az első lépése egy folyamatnak. Miután a közösség elfogadja és használni kezdi a felkínált lehetőségeket, elkezdi otthon érezni magát a program által nyújtott keretekben, második lépésként a meglévő közterületi vagy intézményi sportlétesítmények infrastruktúrájának használatát is be lehet vezetni. Harmadik lépésként pedig a kikapcsolódást jelentő programok mellett fel lehet kínálni egészségügyi szűrőprogramokat, tanácsadást, vagy egyéb olyan szolgáltatásokat, amelyekre a közösség tagjainak szükségük van egészségük megőrzése érdekében.

Ez a megközelítés hasonlít ahhoz, amelyről néhány éve az URBACT Re-Block projektben résztvevő Budapest 18. kerületi közösségi, művelődési központ vezetője számolt be: egy ilyen intézménynek tudnia kell kimozdulnia a négy fal közül, és helybe vinni a kulturális, közösségi programokat. Ebben az esetben ráadásul nem is a földrajzi távolság, hanem az élethelyzet, a programokhoz való viszonyulás volt a kérdés; a passzív befogadó intézmény helyett a proaktív, az embereket megszólítva bevonó működésmód jelentette a változást. (lásd videó)

Fotók: A külföldi partnerek helyszíni látogatások alkalmával ismerkedtek meg a már létező kezdeményezésekkel

Játszótér mindenkinek?

A deep dive találkozó résztvevői több sétát, látogatást is tettek Budapest 13. kerületének különböző helyszínein. Első nap a projekt szűkebb célterületét képező Árpád hídfői lakótelepet járták be, a második napon pedig egy, a kerület által támogatott lakóközösségi napot látogattak meg. A beszélgetés során a horvát és portugál résztvevők, illetve a holland vezető szakértő reflektáltak mindarra, amit láttak.

Újra és újra felbukkanó téma volt, hogy a kerületben sok a jól felszerelt, modern, új játszótér, ugyanakkor ezek általában egy viszonylag behatárolt korosztály igényeihez igazodnak. A portugál kollégák egyfajta intergenerációs modellt javasoltak, amelyben a gyerekjátékok mellett helyet kapnak felnőtt fitnesz eszközök is, így a szülők számára is nyílik lehetőség némi mozgásra. Fontos emellett a kamasz korosztály számára is – térben integráltan, de elkülönülten is – megfelelő időtöltési, mozgási lehetőséget kínálni.

A cél tehát az, hogy a korosztályok ne különüljenek el élesen, vagyis megszokott dolog legyen, hogy egy adott közterületen több generáció is jól érzi magát együtt. A szabadidő jobb kihasználása a mozgásra szintén megkívánja, hogy életkortól függetlenül mindenki találjon magának kihívást jelentő sporteszközöket. A fiatalok bevonását segíti, ha a sportlehetőségekhez valamilyen módon IKT eszközök, például mobil applikációk is kapcsolódnak, amelyek például versenyre hívják fel a többieket, vagy amelyek támogatják alkalmi sportcsapatok megszervezését.

A megfelelő modell

A portugál vezető partner az iskolás korosztály sporttal kapcsolatos hozzáállását igyekszik befolyásolni azzal, hogy híres sportolókat hív meg a célterületen lévő iskolákba. Ezek a sikeres személyiségek nem csak a mozgás és a sport fontosságáról mesélnek, de arról is, hogy a sport mellett milyen fontos a tanulás, az egyéb készségek kibontakoztatása is.

A program három fázisból áll. Először a meghívott sztársportoló előadást tart. Ezt követően a gyerekek együtt játszanak, sportolnak vele. A harmadik fázisban pedig autogramot kaphat, aki szeretne. Ez a programelem természetesen nagy népszerűségnek örvend Louléban.

Mivel Budapest, illetve Angyalföld sem szűkölködik ismert élsportolókból, a siker pedig itt is garantált, a javasolt programelemet valószínűleg a 13. kerületi projekt is átveszi.

Fotók: A véleményeket és javaslatokat akvárium (fish bowl) módszerrel, illetve kiscsoportos munkával dolgozták fel

Ajánlások

A deep dive találkozó harmadik napján a résztvevők a három legfontosabb programcélt – (1) a közhasználatú területek testmozgást támogató infrastrukturális fejlesztése, (2) a sportot, testmozgást népszerűsítő programok, rendezvények, szolgáltatások körének bővítése, (3) partneri együttműködés erősítése az aktív életmód támogatása érdekében – közösen újra átgondolták, összegyűjtötték a találkozó során felmerült ötleteket, javaslatokat. Végül Twan De Brujin, a projekt vezető szakértője összefoglalta a találkozó legfőbb tapasztalatait, javaslatait. A teljesség igénye nélkül érdemes megemlíteni a következőket:

• Fontos és bíztató jel, hogy Budapest 13. kerületében következetes döntéshozás és az önkormányzat különönöző érintett osztályai és intézményei (zöldterület-fenntartás, sport, egészségügy) közötti jó együttműködés érzékelhető. Ez nélkülözhetetlen egy program sikeréhez.
• Megfigyelhető ugyanakkor, hogy egyelőre az állampolgárok önszerveződése alacsony szinten áll, inkább egyfajta fogyasztói, elfogadói hozzáállás érezhető.
• Jó lendülettel indult az akcióterv elkészítése; fontos, hogy megtartsák ezt a lendületet, és mielőbb a megvalósítás, a konkrét tevékenységek létrehozása is megkezdődjön. Fontosak a kis sikerek, a lelkesedés fenntartása.
• Érdemes egy erős átfogó arculatot tervezni a program számára, és ezt alkalmazni a kiadványokon és a program keretében megvalósuló rendezvényeken, helyszíneken. Jelenleg a lakosok nem igazán tudják, hogy mit honnan kapnak, az egységes marketing pedig vonzó is lehet. A közösségi média használata is sok lehetőséget kínál.
• Érdemes nagy hangsúlyt fektetni az intergenerációs megoldásokra (például „apa-fia” programokkal).  Emellett dolgozni kell a hátrányos helyzetű csoportok bevonásán, például a fogyatékkal élők elérésén. Itt nem csak a fizikai korlátok elkerülése a cél, hanem a „szégyenkultúra” lebontása is, vagyis természetessé tenni, hogy mindenki részt tud venni a programokban.
• A kerékpáros fejlesztéseknél érdemes kapcsolatba lépni az európai kerékpáros szervezetekkel, hálózatokkal, mert hatalmas tudás halmozódott fel náluk.
• Fontos a kerületben működő kisvállalkozók tudásának becsatornázása. Számos edző, egészséggel kapcsolatos vállalkozás érintett lehet, de akár vendéglátóhelyek is megtalálhatják a szerepüket a programban.
• A kerületben működő nagyobb cégek bevonása is hozhat eredményeket. Lehetőség van sport- és egészségprogramokat szervezni például ebédszünetben, vagy az ún. „soft mobility”-t, a kerékpáros vagy gyalogos munkába járás kultúráját erősíteni.

A javaslatokat végighallgatták az önkormányzat jelenlévő munkatársai. Az alpolgármester megköszönte a csapat munkáját, és jelezte, hogy igen precíz képet tükröztek vissza a javaslatokban, amelyeket az önkormányzat nagymértékben magáénak érez.