Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.
 

 

Az URBACT részvétele a World Urban Forum 9. ülésén

2018. 02. 08.

A Kuala Lumpurban (Malajzia) február 7-13. között megrendezésre kerülő World Urban Forum kilencedik ülése (WUF9) lesz az első alkalom, amely a Habitat III-ban elfogadott Új Városi Menetrend végrehajtására összpontosít. A WUF9 nagyban hozzájárul az Új Városi Menetrend végrehajtásának első jelentésében szereplő inputokhoz.

Digitális városok: Amszterdam együttműködési ökoszisztémája

2018. 02. 08.

A közelmúltban több újságcikk rávilágított a nagy IKT-vállalatok ellentmondásos helyzetére az adózás, az adatkezelés, a politikai befolyás és a hamis hírek terjedése vonatkozásában. A Google és a Facebook forgalmukat tekintve a legnagyobb globális szereplők közé kerültek, ezért kapcsolatuk a közérdekkel már nem másodlagos szempont. A például Google-t beperelte az EU adócsalási bizottsága. A Facebook-ot pedig azzal vádolják, hogy hozzájárult a hamis hírek terjedéséhez az amerikai választásokon és a Brexit-szavazás kapcsán. Mindeközben kevés nyilvános vita folyik az IKT-funkció területén az állami-magán-civil együttműködésekről. Hol vannak a magánvállalatok határai, és mikor kell beavatkozni a közérdekek kiegyensúlyozásáért?

Szeretne az EU-s támogatási alapok szakértőjévé válni az asztal mellől? Regisztráljon a Régiók Bizottsága online tanfolyamára!

2018. 01. 29.

A Régiók Európai Bizottságának (REB) új „tömeges nyitott online képzése” - massive open online course (MOOC) 2018. január 15-étől elérhető. Az REB a harmadik online tanfolyamot indítja, amely a "Hogyan lehet a legtöbb EU-s forrást felhasználni a régiók és a városok számára ” címet viseli. A MOOC releváns információkat fog szolgáltatni a jelenlegi és jövőbeli uniós politikákról és programokról, illetve a gyakorlati eszközökről és a rendelkezésre álló regionális és helyi szintű finanszírozási lehetőségek példáiról.

Genova, Amszterdam és az Interaktív Városok a közösségi média újítóinak bajnokok ligájában

2018. 01. 19.

Az Interactive Cities (Interaktív Városok) nevű európai városhálózat – melyben Debrecen is részt vesz – tapasztalata azt mutatja, hogy a Facebook, a Twitter és az Instagram sokkal több, mint egy kommunikációs eszköz: képes arra, hogy aktiválja a polgárok részvételét és kreativitását.

A részvételtől a személyes költségvetésig: a felelősség megosztásának ereje

2018. 01. 18.

Javítani tudjuk a helyi közösségeknek és magánszemélyeknek nyújtott közszolgáltatások minőségét azzal, hogy top down kormányzati programok bevezetése helyett nagyobb beleszólást, kontrollt adunk az érintetteknek. Ez a meggyőződés vezetett a „részvételi költségvetés” modelljének fellendüléséhez Európa- (és világ)szerte, mert ez az egyik legegyszerűbb eszköz, amely a közösségek kezébe ad bizonyos jogokat. Emellett azonban kevés figyelmet kap az egyéni szint: az olyan személyre szabott költségvetési rendszerek, amelyek aktivizálhatják a polgárokat az életük megváltoztatására. Az URBACT CHANGE! projekt partnervárosa, Aarhus (DK) nemrégiben kapta meg az URBACT Good Practice címet a hosszú távú munkanélküliség leküzdését segítő úttörő személyi költségvetési rendszerével. Ez a cikk áttekintést nyújt az ehhez hasonló innovatív politikai eszközökről, és azt javasolja, hogy fordítsunk nagyobb figyelmet ezekre.

Társadalmi innovációs megközelítések Nagykanizsa ifjúsági politikájának fellendítésében

2018. 01. 15.

A CHANGE! projekt nagykanizsai URBACT csoportja kidolgozta a helyi társadalmi innováció új modelljét – a kezdeményezés kísérleti szakaszban van, az együttműködő megközelítés pedig a nagykanizsai fiatalokra irányul.

A természetbarátoktól az aktivistákig

2018. 01. 10.

Nem minden természetszerető ember hajlandó aktivistává válni. Szerencsére a helyi önkormányzat is sokat tehet, nem csak környezeti, de társadalmi és gazdasági hasznokat is elérve. Az ökoszisztéma szolgáltatásokról és a természetalapú megoldásokról szóló kutatások bebizonyították, hogy a természet lehet számos társadalmi kihívás kezelésének alapja – egészségügy, jóllét, klímaadaptáció, élelmiszerbiztonság… Mindamellett a természet védelme, kezelése és helyreállítása nem lehet csak a szakemberek feladata.

A közbeszerzési ciklus 6 szakasza

2018. 01. 09.

A közbeszerzés az önkormányzatok és más intézmények által használt áruk és szolgáltatások megvásárlására szolgáló folyamat, amelyben eredetileg a legfőbb paraméter az ár. Ennek értelmében alapvetően a legolcsóbb termék vagy szolgáltatás nyeri el a szerződést, ami nem feltétlenül jelenti a legjobb minőséget vagy a leghatékonyabb megoldást. Az elmúlt két év folyamán a Procure Network arra törekedett, hogy előrelépést érjen el 11 európai város közbeszerzési módszertanában.

Kísérletek a kormányzásban

2017. 12. 19.

A 97 URBACT Jó Gyakorlat között számos esetben fordulnak elő innovatív kormányzási törekvések. Az, hogy hol és hogyan kezdik az önkormányzatok az innovációt, három témakörben figyelhető meg. Először, hogyan viszonyulnak a polgáraikhoz és hogyan kezdik a kapcsolatépítést. A második: hogyan létesítenek partnerkapcsolatot szervezetek mind szélesebb körével. A harmadik: az innovatív gyakorlatok megfelelő működéséhez mennyire szükséges a hivatali szervezetek belső átalakítása.

Lakást mindenkinek – Az URBACT városok tapasztalatai a szociális lakásépítésről

2017. 12. 18.

Hogy lehet elkerülni a kilakoltatást? Hogyan gondoskodjon a város a legveszélyeztetettebbek és a fiatal tehetségek lakásellátásáról? Hogyan lehet olcsón megoldani a karbon-emisszió csökkentését?

Oldalak