Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.

 

 

Az emlékek nem várhatnak

Tudatosan megközelítve és városfejlesztési erőfeszítéseinkbe integrálva a kulturális örökség a város és a megújulás hajtóereje lehet. A Kairós projekt középvárosokban vizsgálja a történelmi örökség helyzetét és az abban rejlő kihasználatlan lehetőségeket.

“Az a város nagy, amelyben nagynak érezhetjük magunkat” – hogyan változtatja meg a digitalizáció a kisvárosok imázsát

Az ‘IoTXchange’ URBACT projekt nemrég startolt el egy kis portugál városban, Fundão-ban, amely eddig leginkább cseresznyefáiról volt ismert. A főként kisvárosokat magába foglaló partnerség a „dolgok internete és a városfejlesztés” témakörében mutat utat és teszi fel a kérdést, hogy mitől válik egy város igazán ’naggyá’.

Mit tesz a közlekedés a közterületeinkkel, és mi köze ennek a városlakók igényeihez?

A Space4People projekt célja az emberek számára élhető és szerethető közterületek tervezése a közlekedési rendszer újragondolásával

Városok a lakhatáshoz való jogért

A Portóban megrendezett EU Cities Forum 2020 ideális időzítésnek és helyszínnek bizonyult az URBACT és az UIA (Urban Innovative Actions) új, közös kezdeményezésének elindításához, amely az európai városok és a lakhatáshoz való jog viszonyát vizsgálja.

Közösségi lakhatási modellek #1: az UIA és az URBACT közös web-szemináriuma

Hogyan vezethetnek be városok alternatív, közösség-vezérelt lakhatási modelleket? Az Urban Innovative Actions (UIA) és az URBACT közös webes szemináriumsorozatának első állomására április 24-én kerül sor. Vegyen részt Ön is!

’Hackathon’ a város szervezésében: megéri a felhajtást?

Egyre több város kísérletezik azzal, hogy különböző témákban hackathonokat hirdet meg. De vajon tényleg működik ez a módszer?

Városaink a társadalmi nemek tükrében

A gender, vagyis a társadalmi nemek kérdése mindenhol ott van, még ha nem is mindig látjuk vagy vesszük figyelembe döntéseink során. A nők és a férfiak eltérően használják a várost és annak szolgáltatásait. Ez azt jelenti, hogy a gender-szempont jelentős – és gyakran elhanyagolt – tényező a közterek és közszolgáltatások méltányos kialakításában és megvalósításában.

Szükségletfelmérés az URBACT IV program megtervezéséhez

Elindul a „Városok szükségletelemzése”, amely az URBACT IV program kialakításának első lépése. Egy rövid felmérés segítségével szeretnénk összegyűjteni az európai városi szakértők, így az Ön véleményét is az URBACT programra vonatkozó igényekről.

Mit ne felejts el, ha műhelymunkát tartasz?

Kilenc ’apróság’, ami hatékonnyá, sikeressé és élvezetessé teszi találkozóinkat. Nem csak az URBACT-ben…

Részvételi demokráciával védhetjük meg a demokráciát?

Mindenki egyetért abban, hogy ma a legtöbb helyen a demokráciák bajban vannak. A nehézségek, kihívások, amelyekre reagálniuk kell – gondoljunk a társadalmi egyenlőtlenségekre, a gazdasági instabilitásra, a klímaváltozásra – kockázatot jelentenek a demokratikus kormányzatoknak. Ezen felül egyre többen érzik úgy, hogy a politikusok kihagyják őket a döntéshozásból. Az állampolgárok elvárják, sőt néha követelik, hogy lehessen szavuk döntésekben, a közügyekben.

Oldalak