Jelenlegi hely

Városaink a társadalmi nemek tükrében

2020. 03. 09.

“Az elmúlt században elért haladás ellenére még hosszú utat kell megtennünk a nemek közötti egyenlőség elérésében globális szinten. Az egyenlőtlenség továbbra is befolyásolja a nők, lányok utazását, munkáját, játszási lehetőségeit és életét a városi környezetben.” URBACT's Gender Equal Cities beszámoló

Mi köze a városoknak a társadalmi nemekhez?

A gender, vagyis a társadalmi nemek kérdése mindenhol ott van, még ha nem mindig látjuk vagy vesszük figyelembe döntéseink során. A nők és a férfiak eltérően használják a várost és annak szolgáltatásait. Ez azt jelenti, hogy a gender-szempont jelentős – és gyakran elhanyagolt – tényező a közterek és közszolgáltatások méltányos kialakításában és megvalósításában.

A városok mint közszervezetek rendkívül fontos szerepet játszanak a nemek közötti egyenlőség feltételeinek megteremtésében. Ehhez azonban holisztikusan kell megvizsgálnunk, hogy az esélyegyenlőtlenséget miként hozzák létre sajátos helyi feltételek, beleértve társadalmi normákat, politikai és adminisztratív struktúrákat, valamint magát az épített környezetet.

Úgy tűnik, hogy az utóbbi években nőtt a tudatosság egyes közszolgáltatások tervezésénél a nemi szempontok figyelembevétele kapcsán. Megkésve bár, de egyre többen belátják, hogy az erőszaktól való félelem hogyan korlátozhatja a városi mobilitást, vagy hogy a közszolgáltatásokkal kapcsolatos igények különbözhetnek a férfiak és a nők számára. De ez csak a rengeteg városi gender-kérdés felületének karcolása... Nézzünk meg néhány szemléltető esetet.

A megfizethető lakhatás szempontjából például alapvető fontosságú a nemek közötti egyenlőség. A munkaerő-piaci szegregáció, a jellemzőbb részmunkaidős foglalkoztatás és az alacsonyabb bérek együttes hatása azt eredményezi, hogy a nők életében kevesebb a lakhatásra rendelkezésre álló jövedelem. Egyszerűen fogalmazva: bár a megfizethető lakhatással kapcsolatos válságok mindenkit érintenek, átlagban a nőket jobban sújtják.

Vagy gondolt-e már a hulladékgazdálkodás tervezésének nemi dimenziójára? A nők általában proaktívabbak az újrahasznosításban és a hulladékok mennyiségének csökkentésében, mint a férfiak. A gender perspektíva figyelembevétele ezért változásokhoz vezethet a hulladékgazdálkodási szolgáltatások tervezésének módjában és segíthet a városokat közelebb hozni ökológiai céljaikhoz. A gender szempont beépítése például a szelektív hulladékgyűjtők (hulladékgyűjtő szigetek) tervezéséhez és elhelyezéséhez, vagy akár újrahasznosítási kampányok megtervezéséhez konkrét lépés az újrahasznosítás volumenének növelése felé. Végül is rengeteg olyan reklámkampányt fel tudunk idézni, amelyek különböző módon értékesítik ugyanazokat az árukat férfiak és nők számára - miért ne gondolnánk mi is erre a szempontra?

A gender-vak várostervezés

Ahhoz, hogy olyan közszolgáltatásokat hozzunk létre, amelyek érzékenyek a felhasználói igényekre és elősegítik a befogadást, fel kell használnunk az érintett csoportok tapasztalatait, tudását, illetve meg kell értenünk, hogy mi a különbség a férfiak és a nők várossal kapcsolatos érzéseiben, megközelítésében, a használat módjában.

A város fizikai felépítése és a közszolgáltatás megfelelő kialakítása hozzájárulhat az egyenlő jogok és lehetőségek biztosításához sokféle csoport számára, de csak akkor, ha mindez a tervezési folyamat látható és tudatos részét képezi. Azokat a várostervezési folyamatokat, amelyek nem veszik figyelembe a nemi különbségek szempontjait, „gender-vaknak” nevezzük.

Ma a városi és régiós szintű szolgáltatás-tervezés jelentős része gender-vak – nem sikerül a két nem eltérő igényeit vagy strukturális korlátait figyelembe vennük. Ez annak ellenére így van, hogy a nemek közti esélyegyenlőség alapvető szempont az EU szakpolitikáiban az 1990-es évektől fogva és konkrétan megjelenik az ENSZ fenntarthatósági fejlődési célok között, valamint az új Urban Agendában is.

További probléma, hogy ahol figyelembe próbálják venni a nemek közti esélyegyenlőség kérdéseit, gyakran nem megfelelő, sablonos megoldásokat alkalmaznak. Ezt a kérdést nem lehet bizonyos intézkedések kipipálásával, vagy a „nők számának növelésével” megoldani anélkül, hogy a dolog mélyére ne ásnánk. Hiteles, hatásos beavatkozás csak úgy jöhet létre, ha a helyi viszonyokat, adminisztrációs struktúrákat és a téma iránti nyitottság mértékét először alapos kielemezzük.

A sablonos megoldások másik veszélye, hogy az érintett népességen belül is csak bizonyos csoportok tapasztalatait veszi figyelembe. A valóságban az akadályok éppolyan sokszínűek, mint maguk az emberek. Sokan tartoznak párhuzamosan többféle hátrányos helyzetű társadalmi csoporthoz: például színesbőrű vagy fogyatékkal élő nők.

Végül tartózkodnunk kell attól a hibától, hogy a technikai megoldásokat, különösen a big data alapúakat magától értetődően gender-semlegesnek higgyük. A big data és az okos város megoldások hajnalát éljük, nagy hatékonyságot remélve ezektől, de látnunk kell, hogy a technikai algoritmusok is gender-vakok, sőt egyes esetekben, szándékolatlanul ugyan, de kifejezetten kirekesztők tudnak lenni. Egy nemrég megjelent tanulmány vizsgálja azokat a helyzeteket, amikor a gender-szempontok figyelmen kívül hagyása oda vezetett, hogy big data alapú szolgáltatások a nők és a kisebbségek számára kevésbé vonzóvá vagy elérhetővé váltak.

Az URBACT mutatja az utat a nemi esélyegyenlőséget biztosító városok felé

Az URBACT 2019-ben együttműködött a CEMR-rel, hogy új rálátást és friss gondolatokat biztosítson a nemi esélyegyenlőséget nyújtó városok témájában.

Látogassa meg Tudásközpontunkat, ahol tíz olyan tevékenység leírását olvashatja el, amelyeket a városok megtehetnek a nemek közötti egyenlőség felé, illetve áttekintést kap a témában, és számos videó-beszámolót is megnézhet az Európában folyamatban lévő kampányok szószólóival. Esettanulmányokkal illusztrálva a Gender Equal Cities beszámolói bemutatják, hogy a városok hol és hogyan tudnak cselekedni az alábbi területeken:

képviselet és részvétel;
kormányzás;
gazdasági egyenlőség;
közszolgáltatások;
tervezés és nyilvános tér;
migránsok integrációja.

URBAN Gendered Landscape

Pontosan ezekkel komplex helyzetekkel és kihívásokkal foglalkozik a ‘GenderedLandscape’ elnevezésű URBACT projekt, amely 2019-ben kezdte meg 1. fázisú tevékenységeit. A projekt két témára fókuszál: a gender-perspektíva láthatóságának növelésére az integrált városfejlesztésben, valamint a városi egyenlőtlenségek kapcsán használható eszközök és megközelítések helyi értelmezésére.

A hálózat hét partnere megvizsgálja a nemek közötti hatalmi struktúrák globális és helyi kifejeződéseit, és a helyi szinten szerzett ismereteket felhasználja a politikai eszközök globális fejlesztésére.