“Az a város nagy, amelyben nagynak érezhetjük magunkat” – hogyan változtatja meg a digitalizáció a kisvárosok imázsát

Az ‘IoTXchange’ URBACT projekt nemrég startolt el egy kis portugál városban, Fundão-ban, amely eddig leginkább cseresznyefáiról volt ismert. A főként kisvárosokat magába foglaló partnerség a „dolgok internete és a városfejlesztés” témakörében mutat utat és teszi fel a kérdést, hogy mitől válik egy város igazán ’naggyá’.

Milyen víziód van a jövő városáról? Erre a kérdésre nagy valószínűséggel egyfajta ’Szárnyas fejvadász’ jellegű leírást kapunk: az éjszakai megalopolisz fényei közt suhanó repülő autók, technológia-vezérelt, robotizált szolgáltatások. És meglehet, igazuk is van azoknak, akik így képzelik, kivéve talán a megalopoliszt. Az, hogy a jövő ma még ismeretlen technológiákat hoz, nem igen kétséges senki számára. De muszáj a városoknak óriásinak lenniük? A technológia nem segítheti elő éppen a kis léptéket? Nyilván lesznek hatalmas városok a jövőben, és persze az is kérdés, hogy mit nevezünk nagynak. G.K. Chesterton, a Viktória-korabeli író emberekre értette ugyan, de akár városokra is vonatkoztathatjuk: vannak nagyvárosok, amikben kicsinek érezzük magunkat, de az igazán nagy város az, ahol az ember magát is nagynak érzi.

A dolgok internete (Internet of Things, röviden: IoT) is egyike azoknak a technológiáknak, amelyek segítenek egy várost naggyá tenni abban az értelemben, hogy lakosai, az ott működő cégek és intézmények nagynak érezzék magukat. A információs technológia hatalmas lehetőség a kisvárosok számára, hogy a ’nagyok ligájában’ játszhassanak. Erre mutatott példát a portugál Fundão, amely nálánál sokkal erősebb városokkal versenyzett (és nyert) vezető tech cégek (mint az ALtran és az Altice) vonzásában és mutatott kimagasló kompetenciát ezen a területen. Ebben az új URBACT akciótervezési projektben Fundão hat másik kisvárossal állt össze (Ånge Svédországból, Dodoni Görögországból, Jelgava Lettországból, Kežmarok Szlovákiából, Nevers Franciaországból és Razlog Bulgáriából), kiegészülve egy egyetemmel (a finn Vaasa-ban működő Åbo) és egy saxon-anhalti regionális fejlesztési ügynökséggel, hogy az IoT lehetőségeit vizsgálják közösen.

Október 14. és 16. között a Fundãoban megrendezett kezdő találkozón a városok képviselői elkezdték feltérképezni tanulási szükségleteiket és számba venni a megosztható jó gyakorlatokat két olyan területen, amely befolyással lehet a város versenyképességére és gazdasági növekedésére: (1) egy versenyképes IoT ökoszisztéma kialakítása, amely lehetővé teszi a városi adatok gyűjtését, továbbítását, tárolását, elemzését és felhasználását, valamint (2) ezekre az adatokra támaszkodva olyan konkrét alkalmazások kifejlesztése, amelyek javíthatják a város működését.

A versenyképes IoT városi ökoszisztémájának tartalmaznia kell egy hangtechnikai infrastruktúrát (érzékelők, kapcsolók, 5G hálózatok stb.), de emellett megfelelő munkaterületeket (például új vállalkozások számára inkubátorok, fablabok), promóciós tevékenységeket (rendezvények, hacktonok), ki kell térnie a készségek fejlesztésére, és a legjobb ötletek finanszírozására kidolgozott rendszerrel is rendelkeznie kell. Az alkalmazások kiterjedhetnek a városi közszolgáltatásokra (például hulladékgazdálkodás vagy vízgazdálkodás), az egészségre és az életminőségre (például a levegőminőség ellenőrzése), a turizmusra (a látogatók adatai), az oktatásra, az energiára vagy a mobilitásra (például a forgalomirányításra).

A projekt minden városában van valami ezen a területen, amely másokat is ösztönözhet – sokat lehet tanulni! Például Fundão úttörő Európában az általános iskolás diákok informatikai készségeinek fejlesztésében, míg Dodoni fejlett alkalmazásokat használ a látogatott régészeti helyek megfigyelésére, az Åbo Akademy pedig maga fejlesztett Vaasa város számára egy korszerű IoT-platformot.

Az URBACT projekt lehetővé teszi a különböző városokból származó ismeretek és tapasztalatok kombinálását, miközben maximalizálja a közöttük nyilvánvalóan fennálló szinergiákat, például bizonyos gazdasági ágazatokban. Az összes partnerváros hasonló gazdasági fejlődési utat járt be: erősek a mezőgazdasági gyökereik. Ez az agrotechnikát a projekt releváns ágazatává teszi; olyan tapasztalatokra van szükség, mint Jelgava, ahol az intelligens farm-monitoring az IoT-n keresztül már általános gyakorlat. A most kialakított URBACT modellre építve minden város megosztja a projektben szerzett tapasztalatait a helyi érintettekkel, és bevezet egy olyan együttműködési modellt, amely a várost új fejlesztési és növekedési útra vezette. A Fundão-ban tartott találkozón tanúi lehettünk egy nagyszerűnek ígérkező utazás kezdetének.

Valószínűleg soha nem hallott még Fundão-ról, Razlog-ról vagy Ånge-ről, csak hogy néhányat említsünk az IoTXchange projekt partnereiről. De ha érdekli a tárgyak internete vagy akár csak az, hogy az életminőséget hogyan javíthatják egyes technológiai megoldások, akkor minden bizonnyal fog még hallani ezekről a városokról. Ne halogassa, keressen rá a ‘IoTXchange’ projektre és ismerje meg e városok a törekvéseit!

Írta: Eurico Neves

https://urbact.eu/%E2%80%9C-big-city-one-makes-us-feel-big%E2%80%9D-%E2%80%93-how-digitalization-can-change-our-perception-smaller-cities