Az Urbactról

URBACT Program

A 2002 óta működő URBACT Program – amely az első európai területi együttműködési program – a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program felhívására létrejövő európai városhálózatok tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva dolgozzák ki akciótervüket a helyi társadalmi szereplők bevonásával. Ehhez külső szakértői segítséget kapnak, a közös eseményeken keresztül pedig egymástól is tanulnak. A program fontos prioritása és tevékenysége az így létrejövő tudás és tapasztalat megosztása.

Az URBACT III program 2014. decemberi elfogadásával az Európai Bizottság a program harmadik ciklusát nyitotta meg, kapcsolódva az EU 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg, a 2014-2020-as programidőszak kerete 74,302 millió euró. Az URBACT program hazai koordinációját a Miniszterelnökség településfejlesztésért felelős szervezeti egysége, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya végzi. A pályázatok, projektek gondozását, a pályázókkal való kapcsolattartást, információterjesztést a tárca háttérszervezete, a Lechner Tudásközpont biztosítja. A projektek hazai első szintű pénzügyi ellenőrzését a Széchenyi Programiroda látja el.

Az URBACT III folytatja a fenntartható integrált városfejlesztés előmozdítását és hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósulásához. Hálózatépítéssel, kapacitásfejlesztéssel és a jó gyakorlatok terjesztésével támogatja a városi döntéshozókat és gyakorló szakembereket uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A program fő célja továbbra is az, hogy európai városok együttműködve felkészüljenek kihívásaik megoldására, valamint központi szerepük megerősítésére az egyre komplexebb társadalmi változások közepette. A cél elérése érdekében a program támogatja

(1) a városok kapacitásának javítását annak érdekében, hogy képesek legyenek a fenntartható várospolitikát és gyakorlatokat integrált, részvételen alapuló módon művelni;

(2) a fenntartható városi stratégiák és akciótervek kidolgozásának fejlesztését;

(3) a fenntartható városfejlesztés integrált akcióterveinek megvalósítását; valamint

(4) biztosítja, hogy mind a gyakorlati szakemberek, mind a döntéshozók valamennyi (uniós, nemzeti, regionális és helyi) szinten egyre inkább hozzáférjenek az URBACT ismeretanyaghoz, és a várospolitikák továbbfejlesztése érdekében kölcsönösen osszák meg fenntartható városfejlesztési tapasztalataikat.

A program fő kedvezményezettjei a kisebb és nagyobb városok, önkormányzatok, de helyi ügynökségek, egyetemek és kutatóintézetek, valamint régiós és nemzeti hatóságok is csatlakozhatnak a városhálózatokhoz.

Az URBACT III programban a városhálózatok a korábbiakkal ellentétben három különböző támogatott tevékenységre pályázhatnak. Az URBACT II programhoz hasonlóan továbbra is vannak akciótervezési hálózatok, de emellett megvalósítási hálózatok fogják szolgálni a már elkészült helyi akciótervek jobb megvalósulását, az ún. transzferhálózatok pedig a már kipróbált tudás, bevált jó gyakorlatok átadását más városok számára.

A programmal kapcsolatos tudnivalók, aktuális információk a www.urbact.hu magyar nyelvű, valamint a www.urbact.eu angol nyelvű honlapon érhetők el. Az URBACT III Operatív Program valamint a programról szóló rövid tájékoztató a www.urbact.hu/dokumentumok menüpontból tölthetők le.

2007-2013: URBACT II program

Az URBACT II program 52 projektjében 500 európai város vett részt 29 országból. A három felhívást követően 2013-ban a program maradék forrásainak terhére a már elkészült akciótervek megvalósítására ún. pilot delivery (kísérleti megvalósítási) városhálózatokkal is lehetett pályázni. A Program eredményeinek, tapasztalatainak széleskörű terjesztése (kapitalizációja) érdekében 2014-2015-ben 4 munkacsoport állt fel a következő kulcstémák feldolgozására: (1) új városi gazdaságok (digitális, egészség- és zöld gazdaságok), (2) munkahelyteremtés a fiatalok számára, (3) társadalmi innováció a polgárok bevonásával, (4) várostérségek fenntartható regenerációja. Az URBACT II programban Magyarországon 9 város és 2 fővárosi kerület működött együtt Európa más városaival 13 projektben. Az URBACT II program jelentős vívmánya, hogy a projektek megvalósítása során körvonalazódott egy ún. „URBACT tervezési módszer”, amely kézzelfogható segítséget ad a városvezetés és a lakosság együttműködésén alapuló városfejlesztéshez.
 

 

Közösségi lakhatás – a városi lakhatási politika egyik kulcs összetevője

2020. 06. 09.

Azok a lakhatási modellek, amelyek a lakók érdekeit a magánprofit elé helyezik, felállítják a megfizethető és megfelelő lakhatás szabványait. Mindez a lakhatási megoldások egy szélesebb portfóliójának része, amelynek lényege, hogy a városok elköteleződnek a lakhatási jog mellett – ez az URBACT és a Urban Innovative Actions (UIA) által közösen szervezett három webináriumának témája is.

Helyi paktumok - új megközelítés a városi szegénység leküzdésére

2020. 05. 29.

Az URBACT által kidolgozott szakpolitikai dokumentumban szereplő manifesztum a helyi paktum bevezetését sürgeti mint a városi szegénység leküzdésének új és megerősített megközelítését. 

A városok igényeire építve tervezzük az URBACT következő generációját

2020. 05. 28.

Folyamatban van a 2021-2028-as URBACT IV program alapjának lerakása.

Városi szegénység és járvány

2020. 05. 20.

A Covid-19 nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi és gazdasági válságot is okozott, amely a legszegényebbeket érinti a leginkább. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy ez mit jelenthet az URBACT azirányú erőfeszítéseiben, hogy támogassa a városi szegénység leküzdésére szolgáló helyi megoldásokat.

URBACT a járvány idején – a hazai URBACT városok tapasztalatai

2020. 05. 13.

A program Nemzeti Tájékoztatási Pontja gyors felmérést végzett a hazai URBACT-városok projektcsapatai körében, hogy a COVID-19 világjárvány milyen hatással van a projektek lefolyására, eredményességére. Kérdőívünkkel egyidőben az URBACT Titkárság közzétette az új, kitolt határidőket, vagyis a projektek hosszabbítását. Felmérésünk egyik célja, hogy kiderüljön, a személyes találkozások korlátozása mennyiben veszélyezteti a projektek lefolyását, a szakmai sikerek elérését, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy a jelenlegi helyzet hoz-e hosszútávra tanulságokat, megoldásokat akár a projektmenedzsment, akár a városfejlesztés konkrét fókusztémái kapcsán.

Mind a 23 akciótervezési hálózat folytatja a munkát a 2. fázisban!

2020. 05. 11.

Miután sikeresen teljesítették a projekt első, előkészítő fázisát, az URBACT Monitoring Bizottság május 7-én hivatalosan jóváhagyta valamennyi akciótervezési hálózat 2. szakaszba lépését.

Online találkozók moderálása – mire készüljünk…

2020. 05. 05.

Épp csak kezdünk belejönni abba, hogy találkozóinkat, értekezleteinket hatékonyabbá, sikeresebbé és nem utolsó sorban örömtelibbé tegyük, máris új kihívást kaptunk: mindezt valós jelenlét nélkül, a képernyőnkön integető résztvevőkkel kell megoldanunk. Vajon mennyiben működnek azok a módszereink, szokásaink, amelyeket eddig alkalmaztunk egy-egy műhelymunkán? Újra kell tanulnunk az egészet, vagy elég néhány apróbb módosítás?

URBACT intézkedések a járványhelyzetben

2020. 04. 28.

A Covid-19 kitörése után mit tehet az URBACT Titkárság a járvány terjedésének megakadályozása és a városok támogatása érdekében?

Mi lesz az együttműködéssel, ha nem találkozhatunk egymással?

2020. 04. 27.

Az URBACT Titkárság vezércikke a Covid-19 válság rövid és hosszú távú hatásáról a városi együttműködésre.

Hogyan reagálnak az URBACT városok a COVID-19 járványra?

2020. 04. 16.

Most, amikor a járvány hatásai teljesen felborították megszokott életünket, az URBACT városok is megmutatják, milyen megoldásokat, tennivalókat találtak gyorsan alkalmazkodva a körülményekhez.

Oldalak