Hogyan reagálnak az URBACT városok a COVID-19 járványra?

Most, amikor a járvány hatásai teljesen felborították megszokott életünket, az URBACT városok is megmutatják, milyen megoldásokat, tennivalókat találtak gyorsan alkalmazkodva a körülményekhez.

E nehéz időkben a városi önkormányzatok világszerte új szerepekben találták magukat, segítendő az egészségügyi krízisellátást, az élelmiszerellátást, a helyi gazdaság fennmaradását és lakóik fizikai és mentális jóllétét. Az URBACT-ben résztvevő városok közül számos azt a tudást is hasznosítja, amelyet a program során érlelt ki. Örömmel látjuk, hogy az URBACT megközelítése, nevezetesen az érdekeltek bevonása és a nemzetközi együttműködés a krízisben is hasznossá válik.

Felkértünk néhány URBACT szakértőt, hogy osszák meg tapasztalataikat az általuk ismert városokból. Olvassa el gondolataikat, majd nézze meg interaktív térképünket, amely további izgalmas példákat tartalmaz az európai URBACT-városokból.

Városok, amelyek a frontvonalban működő egészségügyet támogatják

A városok újszerű megoldásokkal álltak elő kórházaik és az egészségügyi dolgozók támogatásában. „Ebben a pillanatban a városoknak a legsürgetőbb, rövidtávú problémákkal kell foglalkozniuk.” – emeli ki Eddy Adams. „Ez elsősorban az orvosi ellátás támogatását jelenti, mint ahogy látjuk a görög Pireausban, ahol a Blue Lab projekt 3D nyomtatóival orvosi arcpajzsokat kezdett gyártani.” Ez a gyors reakció annak a folyamatnak a gyümölcse, amelyet a helyi innovációt támogató ’BluesGrowth’ verseny teremtett. Ezt az URBACT program Jó Gyakorlatként ismerte el 2017-ben, és jelenleg a BluAct projekt fókuszában áll.

Eközben Magyarországon, ahogy Tosics Iván rámutat, „annak ellenére, hogy a kormány az elmúlt években nagymértékben centralizálta a hatalmat és jelentős anyagi erőforrásokat vont el a települési önkormányzatoktól, Budapest azonnal reagált a helyzetre orvosi eszközök külföldi megrendelésével, majd ezek kiosztásával egészségügyi intézmények, hajléktalanszállók és idősgondozók között. Emellett a város leszerződött magánklinikákkal arra, hogy a város működését biztosító munkakörökben dolgozókat tesztelje.”

A krízisre adott válaszok között fontos szerepe van az állampolgári kezdeményezéseknek. A városi önkormányzatoknak fel kell ismernie ezeket, hogy támogatásukkal segítsék, bátorítsák ezeket a járvány leküzdése érdekében. Laura Collinit lenyűgözte a Volunteering Cities URBACT transzfer hálózat, amely a ciprusi Athienou Önkormányzati Önkéntes Tanács (MCV) tapasztalatai alapján „most átadja ismereteit arról, hogy az önkénteseket az egyes városok miként vonják be a legfontosabb egészségügyi termékek – például maszkok – előállításába.

A Volunteering Cities hálózat egyik önkéntese az olasz Capizziben

A helyi gazdaságot támogató városok

A karantén-jellegű intézkedések jelentős hatással vannak az emberek gazdasági aktivitásaira, ezért számos önkormányzat döntött olyan azonnali intézkedések mellett, mint a bérlemény- vagy vállalkozói adók befagyasztása, emellett segíti a helyi cégeket támogatások megszerzésében. Tosics Iván Budapest példáját említette: „megemelték az önkormányzati tulajdonú cégek dolgozóinak fizetését és moratóriumot vezettek be az önkormányzati ingatlant használó kis- és mikrovállalkozások bérleti díjára. Az önkormányzat a város üzleteinek ingyen felajánlott olyan jelzéseket, amelyek a vásárlók közti távolságtartást segítik.”

Számos város keresi annak lehetőségét, hogy bővítse digitális szolgáltatásait, bevonva olyan helyi vállalkozásokat is, amelyek jelen körülmények között nem juthatnak hagyományos támogatásokhoz. Az URBACT TechTown projektje a járványt jóval megelőzően már hangsúlyozta a digitális gazdaság fontosságát. Példaképük a vezető partner, Barnsley Digital Media Centre elnevezésű intézménye, amely URBACT Jó Gyakorlatként is elismert, és amely a jelenleg futó TechRevolution projekt alapja.

Sally Kneeshaw vizsgálta, hogy a város miként épített ezekre a tapasztalatokra, hogy a jelenlegi válsághelyzetre is reagáljon: „A múlt héten a Barnsley Digitális Médiaközpont azon dolgozott, hogy a vállalkozásokat virtuálisan támogassa chaten vagy telefonon, és elkötelezte magát amellett, hogy kormányzati támogatásokhoz segítse a legkiszolgáltatottabb szektor vállalkozóit: a kiskereskedelem, a kikapcsolódás és a vendéglátás szereplőit. A kidolgozott platform a biztonságosabb távmunkához is nyújt tippeket és útmutatásokat.

A helyi gazdaság támogatása egyben a munka vagy a jövedelem nélkül maradt családoknak a megsegítését is jelenti. Miközben számos nemzeti munkanélküliségi csomagot is életbe léptettek a járvány okozta problémák enyhítésére, Laura Colini kihangsúlyozza, hogy a már említett Volunteering Cities hálózat „olyan megoldásokat is kidolgozott, ahol a helyi gazdasági szereplők vagy akár magánszemélyek ajánlanak fel termékeket vagy anyagi segítséget szükséghelyzetben lévő családok számára.”

Városok, amelyek a helyi élelmiszerellátás mögé álltak

Sok európai polgár aggódik az élelmiszerellátás biztonságán, amennyiben az elhúzódó járvány megbénítja a termelés és az elosztás intézményeit. Az AGRI-URBAN projekt még 2016-ban kezdett foglalkozni a helyi szintű élelmiszerbiztonság kérdésével városi térségekben. A projekt partnere, a francia Mouans-Sartoux iskolai étkeztetési programja 2017-ben bekerült az URBACT Jó Gyakorlatok listájára, majd a város 2018-ban a BioCanteens projekt élére állt.

Marcelline Bonneau vizsgálta a város válaszait a jelenlegi krízisre. „Az önkormányzati gazdaság, amely alapvetően három iskola étkeztetését látja el biominősítésű zöldségekkel és gyümölcsökkel, alkalmazkodott a válsághelyzethez. Néhány tucatnyi egészségügyi dolgozó gyerekei, akik továbbra is az iskolában töltik a napot, továbbra is kapják a menzai étkezést, más alapanyagokat viszont a város szociális boltjába juttatnak el, illetve lefagyasztanak.

Az önkormányzat folyamatosan mérlegeli, hogy miként reagáljon a fennálló élelmiszerellátási kihívásokra. „A nemsokára beérő saláta, amit nem lehet lefagyasztani, valószínűleg a közeli Grasse kórházához kerül.” A város közben vizsgálja annak lehetőségét, hogy növelje a termelés volumenét, felkészülve egy esetleges élelmiszerellátási krízisre.

Eddy Adams úgy látja, hogy a „városok most mindent odadobnak a legsürgetőbb krízishelyzetek kezelése érdekében. A spanyol Vic-ben, amely az URBACT Healthy Cities hálózat vezető partnere, a bezárt piacok kereskedőit mobilizálják a karanténban lévő rászoruló személyek ellátásában. Az ilyen célzott megoldásoknak kulcsszerepe van a fogyasztók és az ellátók közti távolság áthidalásában a karantén-időszakokban.

Mouans-Sartoux önkormányzati gazdasága

Városok, amelyek az oktatást és a mentális jóllétet támogatják 

Az egyes országok oktatási rendszereit váratlanul érte a krízis, ezért küzdenek az új helyzetben. Mirella Sanabria, az URBACT On Board transzferhálózat vezető szakértője a következőkről számol be. „Az új helyzet a projekt egyes partnereit – különösen a nagyobb városokban – erősen lefoglalja és stresszeli. Ha a jó oldalát nézzük, azt is látjuk, hogy egyes helyi kezdeményezések sikerrel kezdtek működni, különösen a digitális eszközök oktatásban betöltött innovatív használatában. Ez a cél eleve központi helyen áll az Educational Innovation Network gyakorlatában, amely az On Board projekt fókuszát adja.”

Kiemelve egy példát, az On Board vezető partnere, a spanyol Viladecans kidolgozott egy School at Home! (Tanulj otthon!) honlapot, amely új, kreatív tennivalókat biztosít a gyerekek és a családok számára minden napra. Eközben a svéd Halmstad-ben egy szakiskola online szakácsképzést tart. Az önkormányzat minden diák számára zöldségkosarakat küld, amelyből a diákok a képzés keretében elkészítik az ételeket, amelyeket aztán az önkormányzat rászorulók számára juttat el.

A konkrét oktatási feladatokon túl Sally Kneeshaw kiemeli, hogy „most mindannyian megtanultuk, ha eddig nem tudtuk volna, hogy milyen fontos a kultúra megtartó ereje. Nagyon tetszik, ahogy a Tallinn Központi Könyvtár skype-os vagy telefonos felolvasásokat tart otthon lévő gyerekeknek. A spanyol Zaragoza pedig fotópályázatot hirdetett #DesdeMiVentana (Az ablakból) jeligére, 12 és 30 év közötti fiatalok számára, akik nehezen viselik az otthonmaradás kényszerét.

Marcelline Bonneau a szintén spanyol Mollet del Vallès városából hoz példát: „A város „Szabadidő otthon” névvel hozott létre egy programot azon lakói számára, akik nem hagyhatják el lakásukat. A március 27-én indított programban bárki részt vehet egyedül vagy a családjával. A program tevékenységei között tornagyakorlatoktól a memória-játékokon keresztül a főzésig vagy akár a robotikáig sok minden felbukkan. A platformot folyamatosan bővítik, újítják.”

Laura Colini felhívja a figyelmet az ON STAGE URBACT transzferhálózat munkájára, amely a zenén és a művészeteken alapuló új tanterveket kínál iskolák számára, „összehozva embereket a zenén keresztül. Nemrégiben osztottak meg egy videó előadást, amelyet a cseh Brno egyik iskolájába járó gyerekek hoztak létre.” Az ilyen kezdeményezések emlékeztetnek minket arra, hogy ezekben a nehéz időkben is fel tudunk töltődni.

Ne felejtse el megnézni interaktíve térképünket további URBACT városok nagyszerű kezdeményezéseiről.

Talált olyan példát, amely Önt is inspirálta? Segítsen ezeket megosztani a Twitteren @URBACT taggel ellátva, vagy közvetlenül elküldve a communication@urbact.eu email címre.

Eredeti cikk: https://urbact.eu/how-are-urbact-cities-reacting-covid-19