A romák befogadásának eredményesebbé tétele
A romák befogadása a témája a helyi akciótervek eredményeivel kapcsolatos tanulást, tapasztalatcserét biztosító három URBACT kísérleti hálózat egyikének, a Roma-Net II-nek. Az első projektszakasz eredeti partnerei közül hatan (Almeria, Bologna, Budapest, Glasgow, Nagykálló és Torrent) megállapodtak az együttműködés folytatásában. A Roma-Net II lehetőséget kínál e városok számára eddigi tevékenységeik helyi hatásainak értékelésére, a fejlesztések mélyebb megértésére, innovatív módszerek kidolgozására, valamint roma integrációs kapacitásuk növelésére.
A Roma- Net tanulságai széles körben alkalmazhatók. A roma népesség Európában a becslések szerint 10-12 millió fő közé tehető, és továbbra is a legnagyobb etnikai csoport, amely elfogadhatatlan szegénységben és széleskörű diszkriminációban él. Az Európai Unión belül a szabad mozgás lehetőségének megnövekedése számos európai városban hozzájárult az idegengyűlölet erősödéséhez. A romák migrációja a nyugat-európai országok felé jelentős tényező abban, hogy a roma integrációs politika az EU agendájában előre került. Az ún. „push and pull faktorok”, vagyis a népesség mozgásában szerepet játszó taszító és vonzó tényezők elemzése során egyre több tagállam vált motiválttá saját társadalmi befogadás gyakorlatának értékelésében, illetve az integráció jó példáinak eltanulásában.
A városhálózat munkájának kiinduló felülvizsgálata kapcsán a Roma-Net partnerség megállapította, hogy a roma foglalkoztatási programok gyakran nem hozták az elvárt eredményeket. Több partnervárosban végeztek például olyan, a hagyományos foglalkoztatási és képzési formákon alapuló tevékenységeket, amelyek a munkaképes korú romák számára, illetve a számukra elérhető munkaerőpiac szempontjából gyakran nem jelentették a leghatékonyabb megközelítést. A legutóbbi Roma-Net találkozón, melynek házigazdája, mint vezető partner, Budapest volt, a résztvevő városok képviselői őszintén megvizsgálták, hogy gyakorlatukban mi működik, mi nem működik, és megpróbálták feltárni, hogy miként lehet további innovációt behozni a romák foglalkoztathatóságát javító intézkedésekbe. Számos város bemutatta tapasztalatait, és a csoport elemezte ezeket a példákat, fókuszálva azokra az elemekre, amelyek más városokban is használhatók a romák befogadásának növelése érdekében.
Hogyan adaptálható a mikrohitelezés rendszere a roma közösségek számára?
A munkalehetőségek hiánya és a munkaadók romákkal kapcsolatos előítéletei miatt a roma közösségek részére a szegénységből való kilábalás egyik fontos eszköze az önfoglalkoztatás. Két magyar civil szervezet, az Autonómia Alapítvány és a Kiút Kht. osztották meg tapasztalataikat a kísérleti mikrohitel-programokkal kapcsolatban, amelyek mintája a Nobel-békedíjas Muhammad Yunus – a fejlődő világban széles körben használt – Gremeen Bank-ja. A bemutatott programok romákat segítenek saját mikrovállalkozásuk beindításában. Mindkét programról elmondható, hogy csak részben volt sikeres (a nemfizetési arány 40% körül volt), viszont komoly tanulságokkal szolgáltak az eljövendő programok tervezői számára a roma lakosság körében az innováció és az alkalmazkodás megteremtéséhez.
Mindkét program kapcsán felmerült az intenzív mentorálás szükségessége. A Kiút program egy évig foglalkoztatott terepmunkásokat, akik minden egyes mikrohitel kedvezményezettnek személyes segítséget nyújtottak. A Kiút Kht. részéről Sárkány Csilla elmondta, hogy az alkalmazott segítő terepmunkásoknak széles körű készségekkel kell rendelkezniük, hogy ne csak üzleti mentorok, hanem pártolók, családsegítők, szociális munkások is legyenek egyben. Munkájuk során hatékonyan kell támogatniuk a kedvezményezetteket nem csak a bankok, az ügyfelek és a szállítók felé történő interakciókban, hanem az állami szervekkel, az orvosokkal, az iskolákkal és a jóléti szolgáltatókkal való kapcsolataikban is. A vállalkozás növekedése érdekében először a túlélés alapvető kihívásaival kell tehát szembenézni.
Béres Tibor, az Autonómia Alapítvány programvezetője arról számolt be, hogy számos újítást kellett bevezetniük a mikrohitel-rendszerben annak érdekében, hogy az a romák számára működjön. A roma közösségeket jellemző bizalom- és a szolidaritás hiány miatt a szokásosnál nagyobb átláthatóságra volt szükség. Egy informatikai rendszert és egy internetes portált hoztak létre abból a célból, hogy a roma résztvevők folyamatosan ellenőrizhessék saját teljesítményüket a többiek kifizetéseit is látva. A résztvevőknek a program kezdete előtt 3 hónapig havi 10 eurót félre kellett tenniük, s így ezzel az „elő-megtakarítással” egyfajta fedezetet tudtak biztosítani. Csakúgy, mint a Kiút programban, a résztvevők alapvető üzleti készségeit fejleszteni kellett, illetve intenzív közösségi alapú mentorálásra volt szükség.
A létrehozott mikrovállalkozások spektruma a kis boltoktól az élelmiszerstandokon keresztül az erdészeti munkáig terjedt. Az állattartó vállalkozások minden esetben veszteséggel működtek, mert a roma vállalkozóknak a takarmány magas költségeit is állniuk kellett, mivel nem rendelkeznek a takarmánytermesztéshez szükséges saját földterületekkel. A program értékelése számos más hasznos tanulságot tartalmaz olyan városoknak, amelyek a romák számára hasonló rendszerek bevezetését tervezik.
Visszatérés a múlt mezőgazdasági rendszereihez
Török László egy Nagykállóban megvalósuló új kísérleti társadalmi mezőgazdasági vállalkozásról beszélt, amelynek a mottója az lehetne, hogy „A múlt üzenetet küld a jövőnek”. A romák részvételével zajló projektben olyan prémium terméknek számító uborkát termesztenek, amelyet Oroszországban és Kelet-Európában lehet értékesíteni. Ezzel a projekt újrateremt egy olyan hagyományos termelési szerkezetet, amely alacsony beruházási igényű, sok kézi munkaerőt igényel és családi orientációjú. A projekt keretében a teljes termelési láncot megszervezik: a műtrágyát, az eszközöket, a földet, a garantált vevőt és a helyi konzervgyárnak köszönhetően a fix árat valamennyi méretű uborkára. A projekt célja, hogy hálózatot alakítson ki hasonló élelmiszeripari vállalkozások számára, és ezzel új piaci lehetőségeket teremtsen.
Roma-központú foglalkoztathatósági többlet
Glasgowban a govanhilli önkormányzat országos díjat nyert a romák befogadása érdekében az országos közösségfejlesztő szervezettel (Community Development Trust) való együttműködésére. Tapasztalataik eltérnek néhány más Roma-Net-ben résztvevő városétól azáltal, hogy a roma közösség csak az elmúlt 10 évben érkezett a térségbe, elsősorban Kelet-Európából. A város vezetői most tanulják a roma integrációt, és az egyik tapasztalatuk az, hogy a roma családok gyakran túlságosan el vannak foglalva a letelepedés, az önfenntartás gondjaival, hogysem teljes mértékben részt vegyenek a foglalkoztathatósági programokban és a közösségi életben.
A govanhill-i rendszer képzési és foglalkoztatási lehetőségeket nyújt a romák számára az újrahasznosítás és a közmunkák terén. Az eredetileg szlovák Martina Temkovitzova és az erdélyi Tarcsafalvi Eszter projekt munkatársak a nyelvtanulásban segítik a romákat, illetve abban, hogy jobban megértsék mind a származási ország, mind a glasgowiak romák iránti attitűdjeit, hozzáállását. A csapat, együttműködve a városi tanács projektmenedzserével, Marie McLellanddel, megosztotta eredményeit és számos sikertényezőt azonosított, mint például személyre szabott angol nyelvi képzés egy olyan házon belüli angoltanárral, aki képes együttműködni a gyakran alacsony általános műveltségű romákkal, vagy az a roma/ember központú megközelítés, amely révén az informális visszajelzéseket fel lehet használni a szolgáltatások minőségének javítására.
Bár a rendszer jól működik, több kihívással is szembe kell nézni. Ezek egyike például, hogy a romák angol nyelvtudása gyakran eléri ugyan azt a szintet, amivel védett környezetben dolgozni tudnak, de ahhoz nem elég, hogy más csoportokban, közösségekben is boldoguljanak, ezért további támogatásra van szükségük ahhoz, hogy mainstream munkahelyeken is érvényesülni tudjanak. Nehézséget jelent a városon belüli közlekedés is. A romák gyakran csak a szűk lakókörnyezetükben mozognak, ezért meg kell tanítani őket a tömegközlekedés használatára. A fő probléma pedig továbbra is az, hogy az újonnan érkezett romák élete kaotikus, túlzsúfolt és bizonytalan lakhatással, nehézségekkel az iskolai, az egészségügyi és jóléti rendszerekhez való kapcsolódásban. Mindezen rendezetlen körülmények között a család angolul valamennyire tudó tagja is nehezen vállal munkát, hiszen a család életében folyamatosan felmerülő ügyeket is intéznie kell.
Nyílt tapasztalatcsere a szolgáltatások fejlesztése érdekében
A Roma-Net városok közötti nyílt és őszinte tapasztalatcsere hasznos volt abban, hogy az érintett szakembereket motiválja az általuk biztosított szolgáltatások folyamatos fejlesztésére, ami időnként reménytelen küzdelemnek tűnhet, vagy az életminőség javítására egy olyan közösségben, amely évszázadon át súlyosan marginalizált helyzetben élt. A tapasztalatcsere emlékeztette a résztvevőket, hogy a romák befogadása olyan téma, ahol az integrált megközelítés alapvető fontosságú, és ahol az integrált megközelítés minden olyan példáját reflektorfénybe kell vonni, ahol sikerült a lakhatást, az oktatást és a foglalkoztatást összekapcsolni, és lebontani a korlátokat roma és nem roma lakosság között.
Sally Kneeshaw, URBACT Tematikus Pólusmenedzser