A forgalom blokkolja az útjainkat – és főképpen blokkolja a légútjainkat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint volt némi előrehaladás az európai légszennyezés csökkentése terén, különösen az évszázad első évtizedében (alacsonyabb kéndioxid, szénmonoxid és benzol szintek). A kedvező hírek ellenére a levegőminőség nagyobb és tartósabb javulását várók ne tartsák vissza a lélegzetüket, bár valójában, ha lehetséges volna, ezt kellene tennünk.

Az Observer 2014 március 23-i számában Janez Potocnik az Európai Környezetvédelmi Bizottságból ezt nyilatkozta: „a rossz levegőminőség az EU-ban a korai halálozások legfőbb környezeti oka, több mint 100.000 korai halálozásért felelős évente, és szintén évente több mint 300 milliárd Euro többlet terhet jelent az egészségügyben.” Ugyanakkor a Nemzeti Emissziós Maximumról szóló (NEC) Direktíva , amelyben az EU tagországok rögzítették saját emissziós maximumaikat, és a 2012. évi felmérés azt mutatja, hogy több ország, köztük Ausztria, Belgium, Franciaország és Németország folytonos problémákkal küszködik az emissziós normájuk betartásánál. A WHO leszögezte, hogy a levegőminőség a világon a legjelentősebb környezeti kockázat, a szívérrendszer, a légző rendszer megbetegedéseinek és a ráknak lényeges előidézője.

A levegőminőség nem szerepel az EU állampolgárok és politikusok prioritásai között

A tudományos kutatás alátámasztja, hogy a levegőminőség az emberi egészség jelentős tényezője, ez mégsem tükröződik az EU polgárok és politikusok prioritásainál. Különösen meglepő ez, ha figyelembe vesszük a mikro porszennyeződés igen nagy hatását a városi népességre. Globális vészjelzések, hírek, újságcímek szólnak arról, hogy Párizsban és Belgiumban korlátozni kell a forgalmat és csökkenteni a jármű sebességet, mert „veszélyes” szintet ért el a légszennyeződés – mindez talán ráébreszt bennünket az ügy fontosságára – vagy csak bosszantó és kellemetlen dologról van szó?

A közlekedés tényleg a légszennyeződés fő okozója

Nem véletlen, hogy a közlekedés tűzvonalba került, amikor látványos szmog telepedett a francia fővárosra és magas, szemmel nem látható szennyeződést mértek Brüsszelben ez év márciusában, a tavaszi napsütésben. A rossz levegőminőség minden társadalmi és gazdasági tevékenység mellékterméke, de a közlekedési ágazat a gáznemű és szállópor szennyezések széles skálájának fő okozója.

A számítások szerint csak a közúti közlekedés okozza az EU teljes széndioxid (az üvegházhatás fő összetevője) emissziójának egyötödét, az NOx kb. 40 %-át és városainkban a nitrogén-dioxid és benzol emisszió fő okozója. A kipufogógáz felelős a mikrorészecske szennyezők 30 %-áért a városokban, és jelen van a közutak porszennyezésében, a kerekek és fékek okozta szennyezésben. Ha figyelembe vesszük, hogy az összes utaskilométer 64 %-a a városi területekre jut és a magánautó még mindig a járműforgalom 55 %-át teszi ki az EU-ban, akkor nyilvánvaló, hogy minden apró változás komoly hatást gyakorol a városi lakosokra.

A légszennyezés ügye és a hagyományosan (belsőégési motorokkal) működő, járműveknek a városokból 2050-ig történő kitiltására vonatkozó EU közlekedési irányelv nyomán indult el az URBACT városi partnerek  EVUE (Elektromos járművek az európai városokban) projektje. A partnerek (London, Frankfurt, Katowice, Suceva, Beja és Oslo) ajánlások sorozatát tervezik 2015-re, az egyik témája a környezetvédelem. Szerintük az e-mobilitás nemcsak potenciálisan kedvező intézkedés (zöld járművek, alacsony / 0 emissziós zónák, jobb, integrált közösségi közlekedés stb.) hanem az EU szabályozás hatására az autóipar és olyan nagyvárosok, mint Oslo egyre inkább előtérbe helyezik az elektromos járműveket. Az EVUE kísérleti hálózat folyamatosan vizsgálja a lehetőségeket, hogy hogyan lehet kiépíteni az elektromos járművek számára erős európai piacot, amely fontos szerepet játszhat a városi közlekedés egészségessé és fenntarthatóvá tételében.

Adott esetben a problémák mérséklése az egyetlen választási lehetőség

Idén az ENSZ éghajlat jelentése megengedte magának a luxust, hogy az éghajlat változás kezelése vonatkozásában a mérsékléssel és az alkalmazkodással egyaránt foglalkozzon. A közúti közlekedésben a környezet-egészség vonatkozásában csak a mérséklésről lehet szó. Összetett, strukturális megoldások szükségesek, nemcsak olyanok, mint sebre a ragtapasz, a hőmérséklet inverzió idején, vagy amikor a légszennyezés szintje hirtelen meghaladja az elfogadható mértéket.

A francia sajtóban megkérdezték, hogy a márciusban tapasztalt szennyezés nem Németországból ered-e, és persze a környezeti szennyező források köre ennél is szélesebb. Nem vitatható azonban, hogy bármilyen nehéz is pontosan kiszámítani, a járművek kipufogóiból származó emisszió megszüntetése jelentős javulást eredményezne a városi levegő minőségében. A középületekben, közterületen való dohányzást majd mindenütt betiltották Európában. Az Egyesült Királyságban már szó van arról, hogy a magánjárművekben is be kellene tiltani a dohányzást, legalább is azokban, amelyekben gyereket szállítanak. Ugyanakkor meglepően lassan mozdulunk a közlekedési magatartás változtatása terén. Lehet, hogy ez azért van, mert a polgárok /fogyasztók és az országos és helyi politikusok sem képesek hatékonyan fellépni a fosszilis energia lobbyval szemben?

A téma iránt érdeklődőknek ajánljuk Dr. Jean-Paul Rodrigue „A közlekedés környezeti hatása” című tanulmányát (The Environmental Impacts of Transportation The Geography of Transport Systems, New York, 2013).

Szerző: Philip Stein, korábbi URBACT tematikus pólusmenedzser, jelenleg az EVUE II projekt vezető szakértője

Képfelirat: „A lélegzés tüdőrákot okozhat” – Egészségügyi Minisztérium nyilatkozata

Kép: Addy Cameron-Huff, Flickr