Tetőt mindenki feje fölé

Mi vár a városokra? Laura Colini, az URBACT szakértője szerint itt az ideje, hogy a hajléktalanság felszámolására tett ROOF ígéretét tettekre váltsuk.

„Az otthon egy alapvető szükséglet a lakhatás pedig alapvető jog, mivel azok a polgárok, akiknek nincs lakásuk, nem tudnak teljes mértékben részt venni a társadalomban és nem tudnak élni alapvető jogaikkal.”

Az EU alapvető jogokról szóló jelentése, amelyet az Európai Parlament 2022. szeptemberében fogadott el, pont akkorra készült el mire a ROOF Akciótervezési Hálózat befejezte a tevékenységét. 20 év alatt ez a Hálózat volt az első, amelyben az URBACT Program társfinanszírozott egy a városi hajléktalanság felszámolására irányuló projektet.

A partnervárosok hasonló cél mentén tudtak együttműködni, számos kezdeményezést, tevékenységet és kötelezettségvállalást elindítva. Ez egy sikeres példa arra, hogy az URBACT hogyan tudja összehozni a helyi, nemzeti és európai politikákat. Ebben az esetben az egyik legsürgetőbb kérdéssel: a megfelelő, méltó és megfizethető lakhatáshoz való joggal.

A ROOF tanulságait összegyűjtve ez a cikk a városaink előtt álló kihívásokkal foglalkozik, amelyek remélhetőleg inspirálni fogják a jövőbeli akciótervezési hálózatok partnereit.

A városok bátorítása az összefogásra

A EU Városi Agendája 2016-ban indította el tevékenységét azzal az átfogó céllal, hogy tematikus és önkéntes alapú városi együttműködések jöjjenek létre csereprogramokon keresztül, a tagállamok és nemzetközi szervezetek tematikus partnerségekben jobb finanszírozási lehetőségekről, tudás létrehozásáról és szabályozásról diskuráljanak az EU szinten. Abban az időben a négy kísérleti partnerség - a migráció, a levegőminőség, a lakhatás és a szegénység témájában - egyikének sem volt hivatalosan napirenden a hajléktalanság témája, ahogyan az URBACT III program sem.

A hajléktalansággal foglalkozó nemzeti szervezetek európai szövetségét (FEANTSA) - amely uniós szinten jelentős szereplő, és tanulmányokat, érdekérvényesítő tevékenységet és éves jelentéseket készít az európai lakhatási kirekesztésről - végül csak néhány hónappal az indulás után kérték fel, hogy csatlakozzon az EU városi szegénységgel foglalkozó partnerségéhez. A FEANTSA által biztosított tudásnak és hozzájárulásnak köszönhetően a partnerség két intézkedést támogatott:

• a hajléktalanság megszüntetése 2030-ig a nemzeti szintű társadalmi befogadási stratégiák reformján keresztül
• kapacitásépítés és különböző forrásokból - ERDF, ESF, FEAD - a hajléktalanság megszüntetése. Ezek az intézkedések a kormányzás minden szintjének részvételére szólítottak fel.

Az URBACT ennek a felhívásnak a csuklójánál lépett be: a Program a 2018. szeptemberi liszaboni URBACT Városfesztiválon egy kísérleti szekciót nyitott a lakhatás és a hajléktalanság témakörében; a "Városok a hajléktalanság ellen" című politikai laboratórium mellett, amelyet az URBACT és a FEANTSA közösen szervezett Párizsban ugyanabban az évben, és amely a kedvezményezett és az újonnan csatlakozó városokat egyaránt befogadta.

Ez a szakpolitikai laboratórium a városi szegénység elleni partnerség folytatásaként jött létre, és arra ösztönözte a városokat, hogy vegyenek részt a partnerség e két fő intézkedésének megvalósításában, és hozzanak gyakorlati intézkedéseket. A résztvevők hallhattak a Housing First Hubról, az üresen álló ingatlanok ideiglenes lakásként való újrahasznosításáról, a hajléktalanság megelőzésének módszereiről a veszélyeztetett csoportok körében és a „Lakhatási Megoldás” platformról.

Párizs Önkormányzata megosztotta a ’Szolidáris Éjszaka’ gyakorlatát, továbbá egy finnországi állami képviselő bemutatta a Helsinkiben alkalmazott ’Housing First’ modell kulcs megállapításait, valamint a nemzeti politikai kötelezettségvállalásokat. A szakpolitikai labor végül a genti városvezetéstől Patricia Vanderbauwhede előadásával záródott, hogy más városok is csatlakozhassanak a 2019-es pályázatukhoz, és elindulhassanak az Action Planning Network útján.

Gent városa már akkor elkötelezte magát az ENSZ #MakeTheShift vállalása mellett, és ma már kilenc uniós város sikeresen tevékenykedik a ROOF keretén belül.

Egy falu kell hozzá…egy város, egy ország és az EU

Gent pályázata a ROOF akciótervezési hálózattal valósággá vált, amely maximális sebességgel dolgozik a hajléktalanság megszüntetésén a lakhatási megoldások használatán keresztül. Három éve, Braga (Portugália), Glasgow (Nagy Brittania), Liège (Belgium), Odense (Dánia), Pozńan (Lengyelország), Thessaloniki (Görögország), Toulouse Métropole (Franciaország) and Timisoara (Románia) városok új módszereket kerestek az emberek mentalitásának megváltoztatására a helyi és nemzeti politikák változása érdekében, így sikerült a ’Housing First’ modellt a gyakorlatba is átültetni. Ez bizonyíték arra, hogy a hajléktalanság hatékony felszámolásához egy város, egy egész ország és az EU szükséges.

A szakpolitikai tervezés, a minden szinten folytatott érdekérvényesítés, a kapacitásépítő képzések és rendezvények - mint például a hálózat zárókonferenciája és a Téli Iskola - kiterjedt dokumentációját követően a ROOF-hálózat négy ajánlást fogalmazott meg:

• Az EU-nak ki kell dolgoznia egy Hajléktalanság Felszámolási Stratégiát 2024-2025, aminek kézzelfogható megoldásokat kell tartalmaznia a lakhatás megfizethetőségének és minőségének javítására;
• Az EU-nak és a tagállamoknak ki kellene fejleszteni egy közös monitoring rendszert, összehangolt indikátorokkal és ad-hoc mérésekkel, a hajléktalansággal összefüggő politikai döntésekhez
• a lakhatásközpontú megközelítéseket, mint például a ’Housing First’, a hajléktalanság elleni küzdelem kulcsfontosságú módszereiként szükséges támogatni;
• Az uniós strukturális és beruházási alapokat e kihívás kezelésére kell fordítani a megfizethető lakásállomány bővítésével, miközben támogatást kell nyújtani ahhoz, hogy az emberek önállóan élhessenek és boldogulhassanak.

A ROOF-partnerek különböző gyakorlatokkal kísérletezhettek az Integrált Akcióterveik közös kidolgozása során. Példának okáért a görög Thessaloniki városa egy Szociális Bérleti Ügynökséget állított fel. Ez egy nonprofit ügynökség, amely a szegény és kiszolgáltatott csoportok lakhatással kapcsolatos problémáival foglalkozik. Emellett a megfizethető lakásállomány létrehozásával is foglalkozik, és kísérleti akciókat dolgoz ki a jövőbeli nagyobb ’Housing First’ programokhoz.

Gent városa egy sokkal holisztikusabb megközelítést alkalmaz. Az önkormányzat megértette, hogy a mentális egészség, a drogambulanciák és a szociális ellátás olyan témák, amelyekkel a lakhatási megoldásokkal együtt kell foglalkozni. Ennek érdekében a város kísérletileg egy kisléptékű akciót hajtott végre, ahol egy Asszertív Közösségi Kezelési csoportot (ACT) hoztak létre, hogy a különböző szakemberek együtt dolgozhassanak - a várostervezőktől kezdve a közegészségügyi és szociális munkásokon át. A közös adatok és nyílt párbeszéd megközelítéssel az ACT csapat együttműködik a kiszolgáltatott egyének és háztartások megsegítése érdekében. Az ebből a tapasztalatból származó eredmények a ’Housing First’ rendszerbe és az ACT jövőbeli tagjainak képzésébe kerülnek be.

A Tolouse Metropolisz részvétele a ROOF hálózatban változást hozott a területi stratégiákban: a "lépcsőház" megközelítésről a ’Housing First’ modellre váltott. Ez a metropoliszt a hajléktalansággal kapcsolatos pontosabb ismeretekhez és hosszú távon gyakorlatban megvalósítható eredmények jobb áttekintéséhez vezette. Ez a partnerváros az egész nagyvárosi területen dolgozott a tudatosság növelésén, a megfizethető lakásállomány növelésén és a multidiszciplináris támogatási kínálat megszilárdításán.

Felhívás a hosszútávú intézkedésekre

A ROOF Hálózat működése alatt hirtelen jövő erős változások sora lepte el a világot. A világméretű járvány megmutatta, hogy a hajléktalanságot megtapasztalók a legkiszolgáltatottabbak. A Covid-19 valóban láthatóbbá és durvábbá tette a nyomort, de a vírustól függetlenül az egyént a hajléktalanságba taszító körülmények rendszerszintűek.

A ROOF hálózat lezárásakor a lakhatás szintén sürgős kérdésnek bizonyult az ukrajnai kontextusban. Az Európai Bizottság júliusban hagyta jóvá a Biztonságos Otthon Kezdeményezést, amelynek célja, hogy támogassa és irányítsa a tagállamokat és a partnerországokat, a regionális és helyi hatóságokat a magánlakás-építési kezdeményezések megszervezésében és elősegítésében a háború elől menekülők hajléktalanná válásának megelőzése érdekében.

Hasonlóképpen, az egekbe szökő villamosenergia-árak következménye növelte az energiaszegénységet, ami valószínűleg a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket fogja érinteni. A FEANTSA 2021-es tanulmánya szerint az energiaszegénység már körülbelül 50 millió háztartást érint az EU-ban. A tanulmány szerint az "igazságos átmenet mechanizmusa és a felújítási hullám" célja, hogy meghatározó eszköze legyen az energiaátmenetnek az éghajlat-semleges - és igazságos - gazdaság felé. Így nem kizárólag a képzési és foglalkoztatási lehetőségeket, hanem a szegénység szélsőséges formáinak felszámolását is célozzák az alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott csoportok megfelelő lakhatásába való beruházás révén.

A hajléktalanság megszüntetésén való munka azt jelenti, hogy újra gondoljuk a társadalmak működését, a gazdaságok és a finanszírozás keltette egyenlőtlenségeket, a kormányok hogyan kezelik a jóléti energiaátmeneti, szociális és lakhatási politikájukat. Nem is beszélve a sürgős krízisekről, amelyekre senki sem képes hatni. Ez azt is mutatja, hogy a ROOF-városok által vállalt intézkedések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy felkészüljünk bármilyen példátlan forgatókönyvre, mivel a szegénység mechanizmusának megfordításán dolgoznak.

Ezért a helyi, nemzeti és európai döntéshozásnak készen kell állnia a váratlan társadalmi kihívásokra a hosszútávú megoldásokon keresztül. A ROOF partnervárosok egy kiáltvánnyal csatlakoztak, az Hajléktalanság Elleni Küzdelem Európai Platformjával (EPOCH), ami fontos stratégia a közös megértés és a konkrét intézkedések iránti elkötelezettség kialakításához.

Jelenleg számos ország plusz lépést szán a nemzeti tervek újragondolására és a ’Housing First’ modell megerősítésére. Az olasz kormány 2021-ben megújította érdeklődését a hajléktalanság megelőző politikáját a ’Nemzeti Helyreállítási és Alkalmazkodási Terven’ keresztül. 450 millió eurót különített el a ’Housing First’ szolgáltatások nyújtására, és 2,8 milliárd eurót fordított a szociális lakásállomány építésére és rehabilitációjára.

Franciaországban, az ESF+társadalmi befogadás nemzeti program (2021-2027) első vázlata magába foglalja a lakásfenntartást és a lakhatáshoz való hozzáférést támogató intézkedéseket. Ezt multidiszciplináris támogatással kell megvalósítani, amely magában foglalja az ideiglenes lakhatásban élő embereket is, hogy elősegítse az állandó lehetőségekhez való hozzáférést. Ez új felhasználási területet teremt az Európai Szociális Alap számára a hajléktalanság kezelésére és az "Housing First" megközelítés előmozdítására.

A Cseh Köztársaság, miután első kézből tapasztalta a Brno városában 2016-ban végrehajtott "Housing First" kísérleti projekt sikerét, 2018-ban 6 millió eurós költségvetéssel országos pályázatot hirdetett e témában. Ma az ország a civil társadalommal folytatott konzultációs folyamatot követően újabb felhívások kidolgozásával igyekszik a kezdeményezést nagyobb léptékűvé tenni. Mindkét felhívás összesen 35 millió eurós költségvetést irányoz elő 2027-ig, az elsőt még idén közzéteszik.

Városokra van szükség MOST!

Fontos megragadni, hogy a városok valójában mit képesek tenni a lakhatás és hajléktalanság témaköreivel - a ROOF hálózat jó tapasztalatot jelent ebben a tekintetben, de még sok tennivaló van hátra. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás növekvő aggodalmakkal kapcsolatos szempontok, mint a megdöbbentő energiaárak vagy a "felújítás" - a bérbeadók, akik kilakoltatják bérlőiket az épületben tervezett felújításokra hivatkozva.

A 2019-es Európai Zöld Megállapodás az EU klíma semlegességét tűzte ki célul 2050-ig, amely az épületek energia hatékonyságának növelését is egy „felújítási hullámnak” titulálja. Ezzel megkezdődött a lakásszektor energiahatékonysági megújítására irányuló beruházás. Bár összességében minden jó szándékú, ha nem születnek megfelelő intézkedések a kiszolgáltatottak védelmére a "zöldítés" káros hatásaitól, a városi szegénység meredek növekedésének lehetünk tanúi.

Nincs vesztegetni való idő. A városok számos olyan intézkedést tudnak hozni, amelyekkel élhetnek az EU-s lehetőségekkel, hogy szociális, környezetvédelmi és igazságos válaszokat találjanak. Ez az amiért e következő URBACT Akciótervezési Hálózatok felhívása remek alkalom a városok számára az új ötletek tesztelésére, új megoldások felfedésére.

Van ötleted a témakörben egy Akciótervezési Hálózathoz? Fedezd fel az URBACT Partnerkereső Eszközt és találj más városokat, akiket érdekelnek ennek a kihívásnak a leküzdése!

A cikket Laura Colini írta.

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/roof-over-everyones-head