SIBdev család: Az utazás vége?

A korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy a SIBdev partnerség félúton van a társadalmi hatáskötvények (SIB) feltárása felé. Lássuk, hol tartanak a résztvevő városok a projekt végén!

Ha többet szeretnél megtudni a társadalmi hatáskötvényekről, olvasd el a projekt indulásáról szóló cikket.

A SIB-ekről értesült városok

Aarhus (Dánia), Baia Mare (Románia), Fundão (Portugália), Heerlen (Hollandia), Kecskemét (Magyarország), Pordenone (Olaszország), Vőru (Észtország) és Zaragoza (Spanyolország) különböző háttérrel és egy-két kivételtől eltekintve minimális tapasztalattal, de annál nagyobb kíváncsisággal vágtak bele a projektbe. Ezért a városoknak meg kellett ismerniük a SIB-eket. Ez olyan mesterkurzusokon történt, amelyeken a SIB-ek terén nagy tapasztalattal rendelkező szakértők osztották meg tudásukat. A projekt indulásakor ezek a foglalkozások a SIB-ek általános elméleti megértésére összpontosítottak. Később a városok megismerkedtek az eredmények mérésével és azzal, hogy a SIB-ek hogyan használhatók a társadalmi változás és innováció eszközeként. A negyedik és ötödik mesterkurzus a SIB-ekről mint beruházási eszközről szólt, valamint arról, hogyan járulhatnak hozzá a közbeszerzés innovációjához. A Voruban és Zaragozában tett látogatások során a városok bepillantást nyerhettek az észt és a spanyol szociális befektetési szcénába is. Végül az utolsó mesterkurzus értékes tanulságokkal szolgált a SIB-ek irányításáról. Összesen 24 előadó 30 előadást tartott, összesen 52 óra időtartamban.

A városok tanultak egymástól

A tudáscsere-folyamat további személyes találkozókkal folytatódott. A projekt első felében Voruban, Pordenonéban és Zaragozában tartott találkozók után a résztvevők 2022 tavaszán Aarhusba, Kecskemétre, Baia Mare-ba és végül Heerlenbe utaztak.

A kilencedik transznacionális találkozónak Aarhus adott otthont, és helyszíni látogatásokat szerveztek. A partnerek számos jó gyakorlatot ismertek meg, amelyek közül a legkiemelkedőbb a Lépcsőtől lépcsőházig modell volt. További kiemelkedő esemény részeként az aarhusi önkormányzat bemutatta a megvalósítás alatt álló SIB-eket, valamint az aarhusi Szociális Befektetési Alapról szóló előadást.

A tizedik transznacionális találkozó Kecskemét és Baia Mare együttes városlátogatása volt. A vendéglátó városok a foglalkoztatási vagy szociális területet érintő SSA-ik és jó gyakorlataik bemutatására összpontosítottak.

A tizenegyedik transznacionális találkozó volt az utolsó alkalom arra, hogy a SIBdev keretében valamennyi partner találkozzon. A találkozó fénypontja a szakértői értékelés volt, ahol a városok bemutatták a saját IAP-jukat (Integrált Akcióterv), és párokban reflektáltak egymás IAP-jára. Heerlen, a házigazda város több helyszíni látogatást is szervezett, ami segített a partnereknek abban, hogy az IAP-jukat és az SSA-t (Kisléptékű Akció) kontextusba helyezzék.

A személyes találkozók két munkatárscsere is lehetővé tették: Zaragoza Heerlen és Pordenone szociális munkásait, Aarhus pedig Vőru szociális munkásait látta vendégül.

A projekt végrehajtásának második szakaszában a városok 11 transznacionális (5 online, 6 fizikai) találkozón vettek részt, összesen 120 órában.

Hova jutottak el a városok?

Nézzük meg a projekt végeredményét!

A városok által elért fő eredmények

Következtetések

A SIB-ek új eszközökkel kecsegtetnek

A SIBdevben részt vevő városok fő célja a társadalmi hatáskötvények megismerése volt. A SIB-ek olyan ígéretes új eszköz, amely jelentős potenciállal rendelkezik a magántőke társadalmi változásokba való bevonásában, a megelőző intézkedések finanszírozásában és az innováció közös létrehozásában. Emellett a SIB-ek felhívják a városok figyelmét a hatásra, azaz az eredményeknek arra a részére, amely az erőfeszítéseiknek tulajdonítható, nem pedig azokra a változásokra, amelyek egyébként is bekövetkeztek volna.

Néhány város belevágott a SIB létrehozásába vagy közelebb került hozzá.

A városok remélhetőleg hosszabb távon beépítik stratégiáikba a mesterkurzusokon szerzett ismereteket. A SIBdev sikere, hogy két város már elkezdte vagy nagyon közel áll a társadalmi hatáskötvények rendszerének létrehozásához. Aarhus a SIBdev projekt során kezdeményezett egy ilyen modellt. Heerlen a SSA révén elegendő tapasztalatot szerzett, amelyre rövid távon támaszkodhat egy SIB létrehozásához. Meg kell jegyezni, hogy Fundão már részt vett egy SIB kialakításában, és Pordenone is jelentősen közelebb került a tervezett SIB megvalósításához.

Egyes városoknak több időre lesz szükségük a SIB létrehozásához.

A többi város esetében a SIB kidolgozása érthető okokból hosszabb időt vesz igénybe. Egy társadalmi hatáskötvénymodell felállítása jelentős mennyiségű időt és tudást, erős politikai akaratot és sokféle költséges szakértelem bevonását igényli. Emellett a projekt elindítása után felmerülő globális kihívások (Covid-19 járvány, Ukrajna elleni agresszió, energiaválság, növekvő infláció) nagyfokú bizonytalanságot okoztak. Ezek a városok figyelmét a SIB-ről a sürgősebb kérdésekre terelték. Ugyanakkor ezek a városok kétségtelenül profitálnak a hatásméréssel vagy a célcsoportok meghatározásával kapcsolatos megnövekedett tudásukból.

A társadalmi hatáskötvények végrehajtásával kapcsolatos bizonytalanságok az IAP-kban is tükröződnek. Néhány város kifejezetten a SIB létrehozására összpontosította IAP-ját. Ezzel szemben mások azokra a társadalmi területekre (öregedés, lakhatás, foglalkoztatás, migráció, demencia vagy ezek széles spektruma) összpontosítottak, ahol a SIB-ek eszközként alkalmazhatók.

A kisléptékű akciók sikeres eszközei a tesztelésnek

Az SSA-k sikeresen lehetővé tették a partnerek számára a kísérletezést, és a városok ezt ki is használták. A kisléptékű intézkedések konkrét, kézzelfogható, látható beavatkozások. Ezzel szemben az IAP értékes, de kissé elvont, a terveket összefoglaló dokumentumnak tekinthető. A kisléptékű egyedi intézkedések végrehajtásának lehetősége pozitívan befolyásolta a városok részvételét.

Az online és a személyes találkozók okos kihasználása javasolt.

A projekt tapasztalatai azt mutatják, hogy az online találkozók csak bizonyos korlátok között alkalmasak a tudásátadásra és a tapasztalatcserére. A virtuális találkozók kiválóak, ha a résztvevők hozzájárulására kisebb az igény, de rosszul teljesítenek, ha a cél a partnerek közötti tudáscsere. A jó gyakorlatokat vagy beavatkozásokat online lehet bemutatni. A személyes találkozó mégis elengedhetetlen a társadalmi-gazdasági kontextus megértéséhez. A SIBdev-városoknak szükségük volt a személyes találkozókra, és amint az utazási korlátok lehetővé tették, meg merték szervezni azokat. A "SIBdev család", amely kezdetben csak mókának tűnt, a projekt végére valósággá vált, és a résztvevők tartós személyes és szakmai kapcsolatokat építettek ki.

Ez tényleg az utazás vége?

A SIBdev Network befejezte Urbact Networkként folytatott tevékenységét. Négy város (Aarhus, Heerlen, Pordenone és Zaragoza) azonban közösen kidolgozott egy Interreg Europe projektet, amely a Lépcsőtől lépcsőházig modellre, Aarhus jó gyakorlatára épül. A projekt célja az állampolgárközpontú szociális szolgáltatások létrehozása, a kiszolgáltatott célcsoportok közérdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása. Heerlen, a projekt vezető partnere 2022. május 31-én nyújtotta be a remélhetőleg sikeres pályázatot, amely lehetővé teszi a "SIBdev család" egy részének a további közös munkát.

Ha többet szeretnél megtudni a SIBdevről, olvasd el a hálózat záró eredményét, a kézikönyvet a SIB-eket fejlesztő városok számára.

Írta: Zsolt Séra

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/sibdev-family-end-journey