Hogyan tudják az uniós városok integrált akciótervezéssel helyben megvalósítani az SDG-ket?

Stina Heikkila, a Global Goals for Cities (Globális célok a városok számára) vezető szakértője azt mutatja be, hogy az URBACT városok milyen lépéseket tesznek a helyi és a globális fenntarthatósági célok összehangolása érdekében.

Világunk átalakításának fontossága ma erősebben érezhető, mint valaha, és a városok állnak e globális törekvés középpontjában. Kevesebb mint nyolc év van hátra 2030-ig, így jó okunk van arra, hogy izgatottak legyünk az URBACT Global Goals for Cities (GG4C) hálózatának eredményei kapcsán.

Az elmúlt 15 hónap során a partnerek azonosították a városukban az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival (SDG-k) kapcsolatban kezelendő hiányosságokat és prioritásokat, és most arra készülnek, hogy közösen hozzanak létre olyan intézkedéseket, amelyek segítenek a kitűzött célok elérésében. A 19 részt vevő város 2022 nyara előtt benyújtotta integrált akciótervének tervezetét.

Ebben a cikkben megosztok néhányat az akciótervek eddigi legfontosabb pontjaiból, remélve, hogy más európai városokat is inspirálhatok hasonló lépésekre. Az SDG-k lokalizálását célzó integrált intézkedések kidolgozása egyedülálló Európában, de a világon is.

19 város - 19 egyedi történet és az SDG-k lokalizálásának lehetőségei

Az akciótervezési folyamat első lépéseként a partnerek kidolgozták elképzeléseiket arról, hogyan nézzenek ki városaik a jövőben (2030-ra vagy egy másik évre, a helyi kontextustól függően).

Ennek eredményeképpen 19 "SDG-történet" született, amelyek sokszínűek és kreatívak lettek: hét videó, három "hírek a jövőből" cikk, négy infografika és hét elbeszélő történet, amelyek a városok jövőképét mutatják be. Klaipėda (Litvánia) például egy infografikákból álló SDG-történetet készített, amely elmagyarázza, hogyan kapcsolódnak az SDG-k a város fő stratégiai fejlesztési tervéhez, a Klaipėda 2035-ös tervhez, és hogy az URBACT hálózat részeként kidolgozott integrált akciótervük hogyan segíti majd a gyorsabb intézkedést. Trimben (Írország) a fenntartható fejlődési célok történetét a helyi szereplők "vásárlási" tevékenysége révén dolgozták ki, egy Marcoussis-i (Franciaország) példát követve, amelyet Christophe Gouache URBACT-szakértő mutatott be a hálózatnak. Trimben a jövőképalkotási gyakorlat résztvevői egy bizonyos összeget kaptak "Truros"-ban - fiktív valutában -, és megvásárolhatták a jövő helyi prioritásait, beleértve az SDG célokat, a 2030-as menetrend öt dimenzióját (emberek, bolygó, jólét, béke, partnerségek), valamint az utazás kezdetén a város profiljában meghatározott kihívásokat és prioritásokat. A boltban Rob Hopkins Imagination Sundial című alkotásának szirmait is elhelyezték. Ennek eredményeként három kiemelt területet határoztak meg Trim jövőképére vonatkozóan: egy hely az emberek számára; egy biztonságos, méltányos és virágzó lakóhely; és egy fenntartható, környezetbarát város.

A jövőképtől a tettekig: a küldetés által inspirált megközelítés

Az SDG-történetek kidolgozása után a következő lépés a városok számára az, hogy konkrét intézkedéseket határozzanak meg a jövőképük megvalósítása érdekében.

A helyi szereplőkkel közösen kidolgozott intézkedések során az egyik közös kihívás annak biztosítása, hogy az intézkedések reálisak és megvalósíthatóak legyenek. A másik kihívás az, hogy hogyan kerüljük el az ágazati prioritásoktól való elszigetelt munkát. Az SDG-k holisztikus keretet biztosítanak, és nem úgy kell tekinteni rájuk, mint 17 különálló célra, amelyeket egyenként kell kezelni. De hogyan lehet úgy konkrét intézkedéseket kezdeni, hogy közben ne veszítsük szem elől a célok oszthatatlan jellegét, és hogy közben szelektívek és stratégiai jellegűek maradjunk?

A válasz részben az URBACT által támogatott integrált megközelítésben rejlik, amely elősegíti a horizontális, vertikális és területi integrációt. Az integrációs értékelő rács például segít abban, hogy a városok akciótervében figyelembe vegyék az integráció különböző típusait.

Emellett az egyértelmű és átfogó prioritások meghatározása segít a partnereknek abban, hogy a helyi érdekelt felekkel közösen meghatározzák az elérendő célokat.

Ehhez a Mariana Mazzucato közgazdász által kidolgozott "küldetésközpontú megközelítésből" merítettünk ihletet, amelyet az Európai Bizottság a 2021-2027-es programozási időszakra vonatkozó öt uniós küldetésének meghatározásához használt (a Horizont Európa kutatási és innovációs program újdonsága), köztük annak az egynek a kidolgozásához, amely 2030-ra 100 klímasemleges és intelligens város megvalósítására összpontosít.

Mi az a küldetésorientált megközelítés, és miért hasznos a városok számára az SDG-akciók meghatározása során?

A küldetések olyan társadalmi jelentőségű, merész céloknak tekinthetők, amelyek "számos különböző ágazatból származó beruházást és innovációt katalizálnak, és projektszinten új együttműködéseket inspirálnak" (Mazzucato, 2020). A küldetések mögött az a gondolat áll, hogy először is fel kell tenni a kérdést: "Mi az a probléma, amelyet meg akarunk oldani?", majd meg kell határozni egy olyan küldetést, amely egy világos cél és az eléréséhez vezető több lehetséges út és partnerség révén közös irányt szab a probléma megoldásának. Míg a megközelítést elsősorban a tudomány, technológia és innováció (STI) szakpolitikai területén alkalmazták, az újabb és szélesebb körű alkalmazásokban "a küldetések (missziók) a közszféra különböző munkamódszereihez vezető utat jelentenek, és jobb közértéket teremtenek a polgárok számára" (OECD, 2021).

A Globális célok a városokért hálózat számára a misszió munkadefinícióját használtuk:

"átfogó társadalmi cél, amely több szereplőt hoz össze, hogy egy adott időkereten belül egy ágazatközi probléma megoldására összpontosítson".

A mi céljaink szempontjából a küldetés konkrétabb, mint a jövőkép (esetünkben az SDG történetek), amely a kívánatos jövőbeli helyzetet írja le nagy vonalakban. A küldetések azonban eléggé átfogóak ahhoz, hogy túlmutassanak az egyes célkitűzéseken vagy SDG-ken, és elősegítsék az integrált megközelítést. A küldetések alkalmazásának egyik fő motivációja az, hogy a különböző, egymással összefüggő SDG-ket egy ernyő alatt kezeljük, miközben világos és közös irányt adunk. Ugyanakkor a küldetésközpontú megközelítés megerősíti az URBACT-módszer részét képező beavatkozási logikát, és összhangban van az SDG-k által szorgalmazott célalapú tervezéssel. Az alábbi példák szemléltetik, hogy ez mit jelent a gyakorlatban.

Öt lépés a városok számára, hogy a fenntartható fejlődési célokról szóló történetek víziójától eljussanak a küldetések meghatározásáig
 

A Global Goals for Cities partnerei egy új eszközt használtak arra, hogy közös gondolkodásra ösztönözzenek a "Mi az a probléma, amit meg akarunk oldani?" kérdés körül. Az alábbiakban látható "jövőképkerék" ötlépcsős folyamatot mutat be a jövőképtől a küldetések meghatározásáig, amely a jövőképnek a kör közepére helyezésével kezdődik. A jövőkép által lefedett tematikus területek felsorolása után (a mag körüli szirmok) a kerék különböző szegmenseit kívülről befelé haladva öt világos lépést követve töltjük ki:

1. Azonosítsa, hogy a jövőkép témái hogyan kapcsolódnak a különböző fenntartható fejlődési célokhoz;

2. az említett SDG-k keretében a legfontosabb célok kijelölése;

3. a jövőkép megvalósításában részt vevő legfontosabb érdekelt felek azonosítása;

4. a jövőképhez és témáihoz kapcsolódó meglévő kezdeményezések feltérképezése, és;

5. a különböző témák, meglévő kezdeményezések, kulcsfontosságú érdekelt felek és SDG-k közötti pontok összekapcsolása, az érdekelt felek között egyeztethető, átfogó küldetések meghatározása érdekében.

Az üres modell alatti kinagyított rész azt szemlélteti, hogyan nézhet ki egy kitöltött kerék.

Egy előre kitöltött jövőkerék kinagyított része, amely megmutatja, hogy a középen lévő jövőkép különböző témái hogyan kapcsolódnak a különböző fenntartható fejlődési célokhoz.

A Vision Wheel térképezési módszer lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy érzékeljék egy város stratégiai és operatív tájképének összetettségét - a kitöltött kerék gyakran elég rendezetlenné válik! Az egymással összefüggő kezdeményezések, szereplők és célok "rendszerének" feltérképezésével a Vision Wheel segít feltárni az ágazatok és tevékenységi területek közötti hiányosságokat és stratégiai kapcsolatokat, amelyeket egyébként talán nem fedeznénk fel.

A megosztottság felszámolása 

A Vision Wheel egyik legfontosabb előnye tehát az, hogy segít felszámolni a szakpolitikai megosztottságot. Például az önkormányzat közbeszerzési irányelveinek módosítása (SDG12) felülvizsgálható-e a társadalmi vállalkozói tevékenység és az innováció ösztönzése (SDG9, SDG8), a munkaerőpiactól távol álló emberek potenciális segítése (SDG10) vagy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása (SDG5) érdekében? A vállalkozók társulhatnak-e az önkormányzattal (SDG 17) a szén-dioxid-semlegesség (SDG 13) megvalósítása érdekében? 

Össze lehet-e kapcsolni a város zöldterületein a biológiai sokféleség növelésén (SDG 15) végzett munkát a mentális egészséggel kapcsolatos programokkal (SDG 3), az iskolai kertekkel (SDG 2) és a városi tervezésben való részvétellel (SDG11)? A város szén-dioxid-semlegességi terve ("SDG 13") válhat-e a multifunkcionális zöldterületek előmozdítása és a jólétben mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése (SDG 10) kulcsfontosságú eszközévé? Mely szereplők vesznek már részt, és hajlandóak-e hozzájárulni egy közös küldetéshez (SDG 17)? Ez néhány a gyakorlat során feltett kérdések közül.

Magyarországon, Veszprémben ennek a kollektív intelligencia gyakorlatnak az eredménye egy olyan küldetés volt, amely egyesíti a fenntartható vízgazdálkodást (SDG 6), a multifunkcionális zöldterületeket (SDG 15 és 13), a természeti és épített örökséget (SDG 11), az egészséget (SDG 3) és a közösségi részvételt (SDG 11 és 17). Az SDG-történetük négy témájából származtatták: fenntartható mobilitás, fenntartható vízgazdálkodás, zöldterületek és közösségi szerepvállalás.

Az integrált akcióterv összeállítása: a "SMART" célkitűzések összehangolása az SDG célokkal és intézkedésekkel

Küldetésük meghatározása után a Globális célok a városokért partnerek folytatják az SDG-k helyi megvalósításával kapcsolatos munkájuk részleteinek meghatározását.

A következő lépés az integrált akciótervek nyomon követési keretrendszerének kialakítása - a SMART (specifikus, mérhető, elérhető, reális, időhöz kötött) célkitűzések definiálása és a mérhető eredmények meghatározása -, valamint ezek összekapcsolása az SDG-k keretrendszerével.

Ehhez az "integrált akcióterv vászon" megmutatja, hogy a kirakós különböző darabjai hogyan illeszkednek egymáshoz. A vásznat jobbról fentről olvasva a jövőkép a fentiek szerint a horizontális küldetések meghatározásához vezet, amelyek a vonatkozó fenntartható fejlődési célokhoz és célkitűzésekhez kapcsolódnak.

A vászon sárga szegmensében az úgynevezett "Helyileg adaptált SDG célok" és konkrét célkitűzések találhatók. Ez azt mutatja, hogy a konkrét célkitűzések a globális szinten megfogalmazott hivatalos SDG-célokból származnak (vagy legalábbis azonos hatókörrel rendelkeznek). Ilyen módon a partnerek azt állíthatják, hogy a globális célokért dolgoznak (az ördög a részletekben rejlik...).

A vászon "Action" része (piros színnel) tartalmazza az akciók címeit. A részletes intézkedéseket az URBACT eszköztárban található URBACT akciótáblák (az akciótáblázat és az akciók finomítása) kombinációjának felhasználásával dolgozzák ki. Itt a városok felsorolják az egyes akciók partnereit, továbbá azt, hogy mit fog eredményezni az adott tevékenység, a rendelkezésre álló forrásokat, beavatkozásokat, költségeket és így tovább. Röviden, annak biztosítása, hogy az integrált akcióterv készen álljon a megvalósításra.

Két példa az SDG-k helyi adottságokhoz történő átalakítására

1. Veszprém: a helyi küldetések összekapcsolása a 6. és 17. fenntartható fejlődési céllal és további célokkal.

Visszatérve a veszprémi példához, fentebb láttuk, hogy küldetésük több SDG-hez is kapcsolódik. Ezen SDG-k keretében a helyi csapat olyan konkrét célokat határozott meg, amelyek összhangban vannak a vonatkozó SDG-célkitűzésekkel, a helyi szinthez igazítva. Az alábbiakban két szemléltető példát mutatunk be, mindkettő még folyamatban lévő munka.

A fenti példák azt a fő SDG-célt szemléltetik, amelyet a fellépés lokálisan megvalósít, és amelyre hatással van: azt, amelyet az eredmények szintjén egy világos beavatkozási logikát követve mérni fognak. A részletes akciótáblázatokban más releváns célokat is megjelöltek, hogy kiemeljék az SDG-k összefüggő jellegét. Például a közterületek karbantartásához szükséges vízellátás növelésére összpontosító első intézkedés esetében az egyéb releváns célok közé tartoznak:

• 15.1 A szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák és szolgáltatásaik, különösen az erdők, vizes élőhelyek, hegyvidéki területek és száraz élőhelyek megőrzésének, helyreállításának és fenntartható használatának biztosítása a nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban;
• 13.1 Az éghajlatváltozással kapcsolatos veszélyekkel és természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség és alkalmazkodás erősítése;
• 12.2. A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és hatékony felhasználás megvalósítása.

A közösségi tervezésre irányuló fellépés tekintetében a következő célokat tekintjük relevánsnak:

• 11.3. 2030-ig fokozza az inkluzív és fenntartható urbanizációt, valamint a részvételen alapuló, integrált és fenntartható településtervezés és -gazdálkodás kapacitását;
• 16.7 Biztosítani kell a reszponzív, inkluzív, részvételi és reprezentatív döntéshozatalt minden szinten;
• 5.5 Biztosítani kell a nők teljes körű és hatékony részvételét és egyenlő esélyeit a politikai, gazdasági és közéletben a döntéshozatal minden szintjén;
• 10.2 2030-ig minden ember társadalmi, gazdasági és politikai befogadása illetve ennek előmozdítása, korra, nemre, fogyatékosságra, faji, etnikai, származási, vallási, gazdasági vagy egyéb helyzetre való tekintet nélkül. 

2. Gävle: a helyi küldetések összekapcsolása a 17.14. fenntartható fejlődési céllal

Gävle-ben a szemlélet valamelyest más. Itt a 2030-ig tartó menetrend helyi végrehajtásának kormányzási aspektusaira összpontosítanak. A Gävle (Svédország) által az integrált akcitótervben meghatározott küldetés a következő: "2030-ra Gävle önkormányzata a fenntartható fejlődés holisztikus szemléletét valósítja meg az önkormányzati szervezetek, lakosok, egyesületek és vállalkozások közötti tudás és együttműködés fokozásával".

Ez a "Együttműködés a minőségi élet megteremtéséért Gävle-ben" tágabban értelmezett jövőképből származik, az önkormányzat három, az ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot célzó stratégiai programjának holisztikus munkája révén.

Gävle integrált akciótervének célja tehát, hogy az önkormányzat az integrált fenntartható városfejlesztés hosszú hagyományaira építsen, és továbbra is közös keretként erősítse a 2030-as menetrendet és az SDG-ket.

A helyileg adaptált SDG-cél a 17.14. SDG: a fenntartható fejlődés érdekében a szakpolitikák koherenciájának fokozása. A többi célt a három stratégiai programon keresztül valósítják meg, holisztikus megközelítést biztosítva.

Az alábbi két példa azt szemlélteti, hogy a 17.14. cél keretében a különböző kormányzási és irányítási intézkedések hogyan járulnak hozzá az önkormányzat SMART-célkitűzéseihez.

Következő lépés: eredménymutatók

A következő kihívás a Global Goals for Cities partnerei számára az lesz, hogy olyan eredménymutatókat határozzanak meg, amelyek megfelelnek a konkrét célkitűzéseiknek és a helyi SDG-knek. Ez korántsem egyszerű, mivel az adatok helyi szinten hiányosak lehetnek, és lokálisan is relevánsnak kell maradniuk, miközben az SDG-kerethez is igazodnak, és lehetővé teszik a nemzetközi összehasonlítást.

E munka támogatására az URBACT szakértője, Eleni Feleki a városi fenntarthatóság mérésére szolgáló mutatókkal kapcsolatos kutatásai alapján mintegy 50 helyi mutatóból álló alapkészletet mutatott be városainknak, amely a fenntartható fejlődési célok terén elért előrehaladás helyi szintű mérésére is felhasználható. Összehasonlítottuk és bemutattuk továbbá a vezető szervezetek, például az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR) által kidolgozott egyéb meglévő keretrendszereket, valamint a találkozó társrendező városai, Reggio Emilia (Olaszország) és Gävle (Svédország) által kidolgozottakat.

A mutatók meghatározásával kapcsolatos munka még tart, és a hálózat által 2022 végén megosztott következtetéseket is tartalmazni fogja.     

Továbblépés: hat szakértői csoport a városok fenntartható fejlődési célokra vonatkozó helyi megközelítése alapján

A 17 fenntartható fejlődési cél helyi szintű megvalósításán dolgozó 19 város esetében a " nincs mindenki számára megfelelő megoldás" kifejezés kevésnek tűnik! A sokszínűség azonban kihívást is jelenthet; közös pontokat kellett találnunk, hogy lehetővé tegyük az egymástól való hatékony tanulást és felülvizsgálatot.

A hálózat félidős értékelésén kapott visszajelzésekre válaszul négy nagy kategóriába osztottuk a városokat az SDG-k lokalizálására vonatkozó általános megközelítésük alapján. Ezeken a szakértői csoportokon belül a partnerek két-három "szakértőből" álló csoportokban dolgoznak majd egymás terveinek felülvizsgálatán. A csoportok a következők:

• A stratégiaalkotók. Ezek olyan partnerek, akik integrált akcióterveken dolgoznak, amelyek városuk átfogó, hosszú távú városi stratégiáinak gyakorlatba ültetését szolgálják. Ezekben az esetekben a stratégiai dokumentumok véglegesítése a GG4C hálózat tevékenységeivel párhuzamosan zajlik, ezért az akciótervezés lépései jól illeszkednek a folyamatba.
• Az úttörők. Ezek a szakértői csoportok országukban az első olyan önkormányzatok közé tartoznak, amelyek átfogó módon dolgoznak az SDG-k lokalizációján. Mint ilyenek, vezető példákká válnak, és az URBACT módszert alkalmazzák az SDG-k helyi megvalósítására az elejétől a végéig.
• A helyiek. Ezek a partnerek azok, akik alulról felfelé haladva, a helyi érdekeltekkel szorosan együttműködve dolgozták ki az integrált akciótervekre vonatkozó prioritásaikat. Ugyanakkor integrált akcióterveik különböző módon illeszkednek a település meglévő stratégiai arculatába.
• Az intravállalkozók. Ezek a partnerek arra tesznek fogadalmat, hogy a város irányítását az SDG-k által vezérelt irányba változtatják. Például az SDG-kre vonatkozó lokalizációs iránymutatások vagy az egész önkormányzati szervezetre vonatkozó közös mutatók bevezetése áll a középpontban.  Ezek a partnerek inkább a helyi környezetükben a fenntartható fejlődés politikai koherenciájának erősítését célzó folyamatokra összpontosítanak (mint a fenti Gävle esetében).

A szakértői csoportok most kezdik meg egymás integrált akcióterveinek felülvizsgálatát, és 2022 szeptemberében, a nyolcadik transznacionális találkozónkon, Bragában közösen dolgoznak majd a tervezeteken. A végleges eredmények 2022 végére várhatók.

Röviden, a hálózatunkban részt vevő városok továbbra is kitartóan jó energiával és dinamikusan dolgoznak. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy világunkat átalakítani nem kis feladat!

Tudj meg többet:

A két eseménydús hónapunk - 2022 június és július - hírei itt olvashatók: https://urbact.eu/global-goals-cities-network-connects-europe-and-world-push-accelerate-delivery-sdgs

Olvasd el a Gävle város által rendezett, legutóbbi transznacionális találkozónkról szóló beszámolót: https://urbact.eu/g%C3%A4vles-insight-latest-tm7

Ismerd meg a találkozó társházigazdájának, Reggio Emiliának (IT) a véleményét: https://urbact.eu/insights-reggio-emilia-co-host-tm7

Feltöltötte: Stina Heikkila

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/how-eu-cities-can-localise-sdgs-through-integrated-action-planning