Beszámoló - Rendelkezésünkre állnak városfejlesztési adatok és használjuk ezeket?
Az Integrált Városi Monitoring Európában (IUME) c. kezdeményezés keretei között tartották Brüsszelben 2013 októberében a hatodik workshopot a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságnál: - összehasonlítható városi elemzéshez az első és legfontosabb, hogy legyenek összehasonlítható adataink a városokról. Ez egyszerűen hangzik – bár, a valóság egy kicsit bonyolultabb.
Egy nemrégiben történt találkozón (részletek később) az Eurostat képviselője, Gorja Bartsch a városi statisztikák összegyűjtésének problémáiról beszélt. Az éves adatgyűjtés a tagállamoktól és európai hivataloktól számos problémába ütközik. A legkomolyabb probléma az alacsony válaszadási arány: Európa 900 megkeresett városából csupán 233 város szolgáltatta (önkéntesen) a kért adatokat. Az Eurostat egy új jogszabályt javasol az adatgyűjtésre vonatkozóan, beleértve egy ajánlást is, hogy elkészüljenek a válaszok a kötelezően kért adatok minimum mennyiségére, helyettesítve a jelenlegi adatszolgáltatásra vonatkozó megegyezést.
Az adatok hiánya, az adathasználat hiánya?
Az adathiány (vagy az adatok megfelelőségének hiánya) sok gondot okoz azoknak, akik adatokkal szeretnének dolgozni. A Siemens képviselője, Marc Lemper a nagyfokú adathiányról beszélt, a városi térségek energiaszolgáltatására vonatkozóan. A nemzeti adatok részletezése a városok esetében nagyon félrevezető lehet, ezért az Eurostat nem készít ilyen kimutatásokat, inkább arra kéri a városokat, hogy a lehető legmegfelelőbb adatokat szolgáltassák. Az ICLEI képviselője, Stefan Kuhn egy új nézőpontot képviselt a megbeszélésen: évek óta sok a panasz a hiányzó adatok miatt, illetve, hogy nem a megfelelő területi szinten vannak összegyűjtve – de használják egyáltalán ezeket az adatokat a politikai elemzések során…?
Jó lehetőségek vannak a tényeken alapuló politikai elemzésre, adathasználaton alapulva, melyeket részben önállóan kell összegyűjtenünk – ez volt a véleménye a Regionális és várospolitikai Főigazgatóság képviselőjének, Lewis Dijkstra-nak. Egy érdekes bemutatót tartott az európai városok tömegközlekedésének elérhetőségének mérésére szolgáló új megközelítéséről. Információkat gyűjtött a szolgáltató területekről, tömegközlekedési állomásokról és a szolgáltatások gyakoriságáról a funkcionális várostérségekben. Ezeket az adatokat összevetették a város különböző területeinek lakósűrűségével. Ennek eredményeképp a lakósűrűséget különböző kategóriákba sorolhatjuk: nagyon jó, jó, közepes vagy alacsony szintű a tömegközlekedés elérhetősége. Ez egy nemzetközileg összehasonlítható módszerhez vezet a tömegközlekedés értékelésében a városi területeken, mely nem a városok adminisztratív határait veszi alapul (amelyek a legtöbb esetben mesterségesen kerültek kijelölésre, nem a valóságnak megfelelően).
Ha ez a módszer szabványosítható lenne és lehetőség nyílna a széleskörű adatgyűjtésre, a jövőben ez egy új eszközzé válna a Strukturális Alapokból megvalósuló program ajánlások értékeléséhez. A városoktól kapott adatokat össze kell hasonlítani a valósággal: tényleg olyan rossz a tömegközlekedés a városban, hogy egy új, EU támogatott metró vonal kiépítésére van szükség?
IUME partnerek és hozzájárulások
Ez a megbeszélés az egynapos IUME találkozó része volt Brüsszelben. Az IUME (Integrált Városi Monitoring Európában) egy partnerség, melyet az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) kezdeményezett. Céljuk, hogy megfelelő információs alapot és irányítási eszközöket hozzanak létre, mellyel kezelhetőek a városfejlesztés társadalmi, gazdasági, környezeti és területi perspektívái. A partnerség kulcsemberi olyan intézmények, melyek érdekeltek a földhasználathoz kapcsolódó területi adatok összegyűjtésében, kezelésében és elemzésében: Európai Környezeti Ügynökség, Európai Témaközpont a Földhasználatról és Területi Információról (ETC, Malaga), AmbienteItalia, Eurostat. További partnerek azok az intézmények, melyek közlik és/vagy használják ezeket az adatokat: Energia Városok, ICLEI, Eurocities, ESPON (Európai Megfigyelő Hálózat, Területfejlesztés és Kohézió), METREX (Európai Nagyvárosi Régiók és Területek Hálózata), CEMR (Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa), OECD. Az Európai Bizottság számos főigazgatósága /DG/ (DG Environment, DG Regio, DG Move, DG Employment, Joint Research Center) érdekelt az IUME munkájában.
A partnerség nyitott más résztvevők számára is, így történt meg az, hogy a hatodik találkozón Brüsszelben, 2013. október 22-én az URBACT, az UN Habitat és a Siemens képviselője is részt vett. Megközelítőleg az előadások fele a Bizottság oldaláról született, amely világosan láttatja, hogy ez a csoport közvetítő szereppel bír a Bizottság és a kutató intézmények/programok között.
Adatok és területi modellezés: környezeti elfogultság?
A legtöbb téma környezeti és nagyon technikai volt. A megvitatott projektek általában GIS-en vagy más térinformatikai rendszeren alapultak. A területi orientációból érdekes, új lehetőségek kerültek felszínre, melyek összekapcsolják a közlekedési, a zöld infrastrukturális, stb. adatokat egymással a funkcionális városi területen, egy nagyon alapos területi információs rendszerre alapozva. Ezzel a gyakorlati trenddel összehasonlítva az URBACT projektek elméletinek tűnnek, melyek nem foglalkoznak eleget az adatokkal és nem eléggé részletezettek és modellezettek területileg. Előadásomban kiemeltem az URBACT megközelítést és a kapitalizáció kérdését, miközben átnyújtottam néhány példányt az URBACT jelentésekből és a Cities of Tomorrow, Action Today című kiadványból.
Az IUME csapat jó kapcsolat lehet az URBACT kapitalizációs törekvéseihez, a környezeti kérdéseket tekintve. Szintén jó módszer lehet az URBACT eredmények mennyiségi meghatározásához, ha ez szükségessé válik. A másik oldalon, az URBACT integrált fejlesztésre helyezett hangsúlya fontos üzenet lehet az IUME számára, utalva arra, hogy a környezeti kérdéseket nem lehet elszeparáltan kezelni minden más aspektustól.
Tosics Iván,
URBACT Tematikus Pólus Menedzser