9 lehetőség a fenntartható turizmus fejlesztésének támogatására: a TourismFriendlyCities hálózat integrált akcióterve

Hogyan tud egy város egyensúlyt teremteni a lakosok és a turisták szükségszerűen ellentétes igényei között? Lehet-e az idegenforgalom olyan életképes helyi gazdasági ágazat, amely a fenntarthatóság, a jólét és az egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából ösztönzőleg hat? Milyen mechanizmusokon keresztül tudjuk valóban integrálni a közelmúltbeli világjárvány tanulságait? Az URBACT Turizmusbarát Városok (TFC) hálózaton belül 2019 szeptembere és 2022 augusztusa között végzett közös munkánk során ezekre a kérdésekre kerestünk közös válaszokat, bevonva a nem kormányzati szervezetek, a vállalkozások, a tudományos élet és a közintézmények érdekeltjeit.

Az integrált akcióterv (IAP) az olyan akciótervezési hálózatokban részt vevő városok fő produktuma, mint például az URBACT programból finanszírozott Turizmusbarát Városok hálózata. Az integrált akciótervek meghatározzák a hálózatban tárgyalt fenntartható városfejlesztési kihívásokra reagáló helyi intézkedéseket. A városok így alakíthatják ki helyi fejlesztési stratégiájukat az URBACT-módszert alkalmazva, amely az integráció, a részvétel és a gyakorlati tanulás elvein alapul. Íme 9 stratégiai irány, amelyet a TFC-városok a fenntartható turizmusra vonatkozó IAP-jukhoz választottak:

#1: Genova: az idegenforgalmi ágazat növekedésével és kilátásaival kapcsolatos ellentétes elképzelések kezelése a helyi gazdaság szempontjából

Genova az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül, ami abban is megmutatkozott, hogy stratégiai befektetéseket eszközölt kulturális örökségének újjáélesztésére. Az acéliparhoz és a tengeri kikötőhöz kapcsolódó közelmúltbeli történelmétől eltávolodva a város és a vállalkozók is azt tapasztalták, hogy az idegenforgalom egyre nagyobb szerepet játszik a helyi gazdaságban. Ez a növekedés viszont súrlódásokat okozott a helyi lakosokkal, és felgyorsította a régi városközpont egyes részeinek dzsentrifikációs folyamatát. A genovai IAP ezért arra összpontosít, hogy a lakosok és az ipar által egyaránt elfogadott, kiegyensúlyozott idegenforgalmi stratégia jövőképét közösen alakítsák ki. Ennek elérése érdekében a következő évekre a genovai ULG három kulcsfontosságú akcióterületre kiterjedő intézkedés- és projektsorozatot határozott meg:

(1) a városi érdekeltek tájékoztatása a turizmus negatív hatásaival kapcsolatban, tudatosságuk ösztönzése. Ezzel a lakosokat arra ösztönzik, hogy saját városuk nagyköveteivé váljanak és adjanak útmutatást a látogatóknak, hogyan éljék meg a helyet helybeliként, és hogyan korlátozzák minimálisra a zavaró hatásokat. (2) a város szolgáltatásainak javítása, a lakhatástól kezdve a turistaszállásokon, a városi mobilitáson át a közterületekig. Kulcsfontosságú, hogy mindig olyan eszközökbe fektessünk be, amelyek nemcsak kizárólag a turisták, hanem a lakosok számára is előnyösek. Genova ebben a kérdésben is épít az idegenforgalmi városi adó jó gyakorlatára, ahol a beszedett összegek egy részét közmunkákra fordítják. (3) az idegenforgalmi ágazat innovációra való ösztönzése. Ez magában foglalná új turisztikai csomagok - például a természetturizmus - kidolgozását, amelyek diverzifikálnák a meglévő ajánlatokat, valamint a digitális eszközök és a gamifikációs módszerek (játékelemekkel történő ösztönzés) fokozott használatát a turisták fenntartható viselkedésének előmozdítása érdekében.

#2: Braga: nemzetközi figyelemfelkeltés a város turisztikai kínálatának sokszínűségére

A 2021-ben már Európa legjobb úti céljának választott Braga szeretné megváltoztatni nemzetközi megítélését, amely még mindig leginkább a vallási turizmushoz kapcsolódik. Mivel Braga sokkal szélesebb körű turisztikai kínálatot tud befogadni, ugyanakkor képes fenntartani az egyensúlyt a turisták és a lakosok igényei között, aktívan dolgozik azon, hogy elkerülje a múlt hibáit, amelyeket más, túlzott turizmussal küzdő városok követtek el. Ennek érdekében az URBACT-módszerrel kidolgozott IAP kulcsfontosságú lépés volt egy több érdekelt felet tömörítő munkacsoport létrehozása és a fenntartható turizmus törékeny egyensúlyát fenntartó intézkedések közös megtervezése terén.

Így a Braga TFC IAP legtöbb intézkedése a város lakói, a turisták és az idegenforgalmi ágazat közötti együttműködési gyakorlatok megszilárdításához kapcsolódik. Az ilyen intézkedések egyik példáját már kipróbálták Braga kis léptékű intézkedésén keresztül, amely a helyi lakosok számára szervezett képzéssel és a város élhetőségének turistaszemmel történő megtapasztalásával foglalkozott.

#3: Cáceres: a turisták tartózkodási idejének növelésére összpontosítva

Cáceres Spanyolország közép-nyugati részén, Extremadura autonóm közösségben található, 96 720 lakosú, barátságos város. Az UNESCO Világörökség részét képező régi belvárosa folyamatosan vonzza a rövid távú tartózkodásra vágyó látogatókat. A kulcsfontosságú közlekedési csomópontokkal, például Madriddal való nem optimális összeköttetése miatt azonban Cáceres mint turisztikai célpont, néha kikerül a turisták látómezejéből. Máskor Extremadura más városaival együtt látogatják, így a látogatás időtartama viszonylag rövid. Ezért a város ösztönözni kívánja a fenntartható turizmus fejlesztését, amely a helyi közösség számára jólétet hoz, miközben egyensúlyt teremt a lakosok igényei és a kulturális és természeti örökség védelme között.

Cáceres (Kép forrása: www.pixabay.com)

Konkrétabban, a fenntartható turizmushoz kapcsolódóan Caceres fő stratégiai célkitűzései a következők: (1) A vendégéjszakák számának növelése; (2) A hosszú távú kapcsolatok javítása; (3) A külföldi turizmus vonzása; (4) Az egész éves kereslet ösztönzése és (5) Az értéklánc jövedelmezőségének javítása. Caceres az IAP társfejlesztési folyamatán belül végrehajtott egy kisléptékű intézkedést, amely a helyi termelők támogatására irányult, és az UNESCO városközpontjában biopiacot szervezett.

#4: Druskininkai: a fenntartható turisztikai desztináció fejlesztésének, helyi sikereinek kihasználása, több nemzetközi kapcsolattal

Druskininkai egy balneológiai, iszap- és klímaterápiás üdülőhely, amely Litvánia déli részén található. Történelmileg a gyógyfürdői köré fejlődött, a város szívesen fogadja a turistákat. Az utóbbi években az új lakosok - a nagyvárosi rohanás elől elköltöző, jobb életminőséget kereső fiatal családok - befogadására is alkalmasnak bizonyult.

A város folyamatosan befektetett az idegenforgalmi kereslethez kapcsolódó szezonalitás kihívásának kezelésébe, és lenyűgöző eredményeket ért el. Az egész évben működőképes és a gyógyfürdőket kiegészítő helyszínek - például a Snow Arena - építésével Druskininkai nem tapasztalt jelentős különbségeket a látogatók számában a téli és a nyári szezonok között. A COVID-19 járvány idején bevezetett korlátozások azonban lényegesen megváltoztatták ezt - a külföldi turisták száma 2020-ban 2019-hez képest 77,8%-kal csökkent, eközben 2021 első félévében 98,3%-kal esett vissza a 2019-es év azonos időszakához képest. Így a Druskininkai IAP középpontjában az áll, hogy ténylegesen megszilárdítsa a városról, mint fenntartható és magas színvonalú turisztikai célpontról kialakult képet és megítélést. Ennek érdekében a Druskininkai ULG több fókuszterületet határozott meg, vegyítve a lakosokat érintő kiemelt beruházásokat a turizmus népszerűsítését célzó nemzetközi digitális marketingtervekkel.

#5: Dubrovnik- Fokozatos változások a túlzott turizmustól való eltávolodás érdekében

Miután az UNESCO 2016-ban figyelmeztetést adott ki, hogy a világörökségi státusz veszélyben van, Dubrovnik jelentős intézkedéseket hozott a turizmus negatív hatásainak kezelésére. Az intézkedések közé tartozott az óváros területére érkező látogatók számának korlátozása és ellenőrzése, valamint a Respect the city program kidolgozása. A program olyan iránymutatásokat határoz meg, amelyeket az idegenforgalmi vállalkozásoknak, a látogatóknak és a lakosoknak egyaránt be kell tartaniuk, és amelyek a szomszédok életminőségével, a városi mobilitással, a környezettel, valamint a kulturális és természeti örökséggel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak.

Dubrovnik (Kép forrása: www.pixabay.com)

A turizmus azonban Dubrovnik „DNS-ének” része, mivel a várost széles körben "az Adria gyöngyszemeként" ismerik, és a helyi gazdaság nagy része erre a gazdasági ágazatra épül. Ezért a Dubrovniki IAP közös kidolgozásakor nagy szükség volt arra, hogy közös elképzelés és konszenzus szülessen arról, hogy a helyi gazdaság hogyan fejlődhet fenntartható módon, figyelembe véve a lakosok életminőségét is, különösen azokét, akik nem érintettek az idegenforgalomban. Ennek érdekében a Dubrovniki IAP-ban meghatározott intézkedések a következő három kulcsfontosságú területen történő átalakulás biztosítására összpontosítanak: (1) Fenntartható, intelligens, szociálisan tudatos mobilitási rendszer Dubrovnikban, megfelelő közlekedési infrastruktúrán és jobb/okosabb forgalomirányításon alapuló optimalizált forgalomáramlás, amely megfelel mind a polgárok, mind a turisták igényeinek; (2) Fenntartható turisztikai célponttá való átalakulás, amely részvételen alapuló, agilis, integrált és multidiszciplináris megközelítéssel irányítja fejlődését, és erősen támaszkodik az ágazatközi együttműködésre; továbbá (3) A polgárok életminőségének javítása a közforrások, a természeti és kulturális örökség megőrzése, valamint a fenntartható és felelős turisztikai fejlődés révén.

#6: Dún Laoghaire - a Dublin városával közös márkaépítési stratégia támogatása valamint a környezetet és a közösségeket tükröző, összehangolt látogatói élményekre való összpontosítás.

Dun Laoghaire Dublin városközpontjától mintegy 12 km-re délre található, Dublin megyében, a tengerparton fekvő külvárosi település. A Dún Laoghaire-Rathdown megyei tanács irányítja, amely Dún Laoghaire városát és több mint két tucat különleges és virágzó területet képvisel - egyeseket közösségként, másokat faluként ismernek el, de mindegyik arról ismert, hogy az Írországban elérhető legjobb életminőséget kínálja a lakosok számára. A Dublinhoz hasonló nagy metropoliszhoz és turisztikai központhoz való közelség, de a külföldiek számára meglehetősen nehezen megfogható név is kihívást jelent Dun Laoghaire számára a nemzetközi márkaépítési stratégia meghatározása szempontjából.

Így a 218 000 lakosnak otthont adó Dún Laoghaire Rathdown megye azt a stratégiai döntést hozta, hogy támogatja az Ír Turisztikai Hivatal által javasolt márkaépítési koncepciót, ami azt jelenti, hogy a desztinációt Dublin néven népszerűsítik, de megkülönböztetett hangsúlyt fektetve a Dublinon kívül a látogatók által élvezhető szabadtéri élményekre. Ez a megközelítés sikeresnek bizonyult, és a látogatók jelentős és stabil száma fedezte fel a gyönyörű tengerparti területet. Ez azonban egyrészt azt jelentette, hogy vendégéjszakák a térségben meglehetősen csökkentek, másrészt pedig azt, hogy a turisták csak azokat a településeket ( Dún Laoghaire Rathdown megyéhez tartozó kisvárosok) fedezték fel, amelyek jó összeköttetéssel rendelkeznek Dublin belvárosával.

Ezért annak érdekében, hogy a turizmus életképes és erős gazdasági ágazattá váljon, Dún Laoghaire (1) biztosítani kívánja, hogy a Dublin városába érkező látogatók egyre nagyobb számban találják meg az utat Dún Laoghaire Rathdownba, ahol számos egyedülálló élményben lehet részük; (2) fokozni kívánja a part menti falvak közötti kapcsolatokat és az általuk kínált élményeket, és (3) támogatni kívánja az együttműködést a Dun Laoghaire-i turizmusfejlesztésben tevékenykedő valamennyi kulcsfontosságú érdekelt fél között.

#7: Krakkó: a gazdag helyi kulturális és művészeti színtér nemzetközivé tétele

Krakkó, Lengyelország második legnagyobb városa egész évben a belföldi és a nemzetközi turisták kedvelt célpontja. A gazdag történelemmel rendelkező és az UNESCO világörökség részét képező város évente közel 100 fesztiválnak és más világhírű kulturális eseményeknek is otthont ad. Ez a kulturális kínálat azonban nem a város fő vonzerejét jelenti, hiszen a COVID-19 járvány előtt Krakkó a hétvégi kirándulások és bulik kedvelt helyszíne is volt. Valójában éppen az ilyen típusú turizmus fejlődése váltotta ki a helyi lakosok panaszait. Ráadásul a turisták számának folyamatos növekedése azt jelentette, hogy a városban 2019-ben elkezdődött a túlzott turizmus és a központi területek meredek dzsentrifikációja. Bár a világjárványos változások lelassították ezeket a folyamatokat, a város továbbra is elkötelezett a turizmus modelljének fenntarthatóvá változtatása mellett, és tudatosan fektet be a nemzetközivé válásba a gazdag kulturális helyi színtér érdekében. Krakkó például az egyik legaktívabb város a turizmus fenntartható hatásáról szóló európai vitában, különösen a rövid távú bérbeadással kapcsolatban, amely szilárd szabályozási kereteket igényel.

Ezért a krakkói IAP arra összpontosított, hogy a turizmus jövőjéről szóló stratégiai vitát több érdekelt féllel együtt folytassa le, és új utakat találjon a turisztikai ökoszisztéma bevonására. Az IAP több olyan mechanizmust is leír, amelyek segítségével a krakkói ULG nyomon követheti, hogy a város kulcsfontosságú programdokumentumaiban felvázolt stratégiai célkitűzéseket ténylegesen betartják-e. Ezek a mechanizmusok a következők: (1) a kétévente megrendezésre kerülő Történelmi Városok konferencia; (2) a fenntartható és felelős turizmus mutatóinak évente mért készlete; (3) a fenntartható turizmus minőségi címke kifejlesztése és (4) a köz- és magánszféra közötti partnerség, Fenntartható Turizmus Krakkó Labor.

#8: Rovaniemi - a természeti örökség előtérbe helyezése

Rovaniemi a Mikulás® hivatalos szülővárosa, és az egyik legnagyobb finn város Lappföldön. Az úti cél rendkívül népszerű a téli szezonban, a turizmussal kapcsolatos tevékenységek több mint 63%-a a téli hónapokban zajlik. Bár ez az északi sarkkörön fekvő település a COVID-19 járvány előtt is folyamatos turistaforgalom-növekedést tapasztalt, kihívásai nem feltétlenül a túlzsúfoltsággal kapcsolatosak. Inkább a lakosok által a városi mobilitással, az egyenrangú szállással, a szabadidős létesítményekkel és a természet használatával kapcsolatban tapasztalt kellemetlenségek tartoznak a fő aggodalomra okot adó pontok közé. Ezen túlmenően a központosított finn adóbeszedési rendszer is kihívások elé állítja a helyi önkormányzatot azzal kapcsolatban, hogy miként gyűjtsék be a turistáktól származó bevételeket, amelyeket végül a lakosok helyi szükségleteinek jobb finanszírozására lehetne fordítani.

Rovaniemi (Kép forrása: www.pixabay.com)

Ezért a Rovaniemi ULG megállapodott több, az IAP-ba belefoglalandó merész intézkedésről, amelyek a következő négy célkitűzéssel foglalkoznak: (1) A téli turisztikai főszezon mellékhatásainak csökkentése; 2. A turizmus sarkvidéki természetre gyakorolt hatásának csökkentése és az éghajlatváltozás mérséklése; 3. A turizmus társadalmi-kulturális előnyeinek erősítése és 4. A turizmus társadalmi-kulturális előnyeinek erősítése. Aktív desztinációfejlesztési csoport (munkanév) létrehozása. A legfontosabb, hogy mindezek a célkitűzések abból a közös elképzelésből fakadnak, hogy a turizmus fenntartható fejlődése csak akkor valósulhat meg, ha tiszteletben tartják a természet "teherbíró képességét", amely egyszerre kiindulási és végpont.

#9: Velence - intelligens városi megoldások a túlzott turizmus kihívásainak kezelésére

Velence és lagúnája, az UNESCO Világörökség része, régóta csodálatot vált ki egyedülálló tájképével, és jelentős számú turistát is vonz. A turizmus valójában kulcsfontosságú a helyi gazdaság számára, minden harmadik ember a kereskedelmi és idegenforgalmi ágazatban dolgozik. A folyamatos növekedésnek köszönhetően azonban Velence a túlzott turizmus életminőségre és örökségre gyakorolt káros hatásainak nemzetközi példaképévé is vált. Ezért az elmúlt években a város mind helyi, mind nemzetközi szinten erőteljesen elkötelezte magát a fenntartható turizmus programja mellett. Valójában a város elkötelezte magát amellett, hogy a desztinációmenedzsment rendszerhez kapcsolódó teljes rendszerében változásokat eszközöl. Ez magában foglalja az erőforrásokkal való gazdálkodás módját, valamint azt, hogy prioritásként kezeli a lakosok védelmét a turisztikai tevékenységek által okozott kellemetlenségekkel szemben. Valójában Velence volt az egyik első város, amely újított a marketing és a kommunikáció terén, elindítva a ma is létező #EnjoyRespectVenezia kampányt.

A velencei IAP ezért arra összpontosított, hogy hogyan lehet nagyobb elkötelezettséget teremteni a turizmus és a város érdekelt felei között a fenntartható turizmus új modelljének elképzelése érdekében. Két kulcsfontosságú célkitűzést határoztak meg prioritásként, nevezetesen: (1) a turistaáramlások szabályozása annak érdekében, hogy azok a hagyományos kézművesség és a kulturális kínálat erősítésével összeegyeztethetők legyenek a lakosok mindennapi életével, valamint (2) a város és a szárazföld turisztikai kínálatának újraindítására irányuló stratégia előmozdítása. Mindkét irányzat számos intelligens városi megoldásra támaszkodik, mint például az intelligens vezérlőterem, valamint az innovatív marketing és kommunikáció alkalmazása.

Anamaria Vrabie - az URBACT Turizmusbarát Városok Hálózat vezető szakértőjének cikke 

Feltöltötte: Sabrina Bruzzone

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/9-ways-support-development-sustainable-tourism-understanding-focus-integrated-action-plans-tourism