Földterület kivonás és ipari hozzáadott érték: iránytű a USEAct projekthez
A földterület kivonásának mérséklése és a városi területek újrahasznosítása többféle közvetlen és közvetett, különféle szinteken alkalmazott eszköz megfelelő integrálásával elérhető. A városok számára nyújtott irányelvekkel és végrehajtási szabályozásokkal a nemzeti jogalkotás és a regionális tervezés fontos szerepet játszhatnak ebben.
Tervezési eszközök a városi, város környéki és vidéki területek kijelölésére – dél-európai példák
Dél-Európában számos ország, köztük Spanyolország és Olaszország, rendkívül aktívan dolgozik a korábban elhanyagolt területek helyreállításán. Erre példa egy aktuális országos intézkedés: Az Olasz Környezeti Minisztérium egyik jogszabály tervezete (2013 nyara) javaslatot tesz az önkormányzatok által használható mezőgazdasági területek mennyiségi korlátozására, javaslatot tesz jutalmakra és ösztönzőkre a városok számára, ha betartják a korlátozásokat, és jelzi, hogy az önkormányzatokat kötelezni fogják újrahasznosításra elsődlegesen kijelölt városi területek meghatározására. Regionális szinten, a „városi térségek” és a „vidéki térségek” pontos meghatározása (szigorú korlátokat vagy akár építési tiltásokat javasolva) szintén előtérbe került az elmúlt években. Példaként Katalónia területi tervét említhetjük, melyben három területi kategória került meghatározásra (SU, Surb, SNurb). Az Olaszországban Toszkána régió jelenleg egy olyan kerettervén dolgozik, mely célul tűzte ki a „nem városi” térségként definiált területeken történő lakásépítési beruházások korlátozását. Ez erős feszültségeket szül az önkormányzatok és az építőipari szervezetek között.
A korlátozások mérséklése az ipari termelés számára területbiztosítás érdekében
Az urbanizált terület lehatárolása és annak meghatározása, hogy a határvonalon belül és azon kívül mit lehet, és mit nem lehet tenni fontos, és megfelelő várostervezési vizsgálatokat követel meg ésszerű és általánosan elfogadható lehatárolási kritériumok rögzítéséhez. De fontos lenne, hogy a tervezésnek ez a szigorú és merev korlátozó jellege párosuljon rugalmas előírásokkal is, melyek a korlátozások kiválasztását és orientálását teszik lehetővé, a beruházások formájának függvényében. Míg a lakás és kereskedelmi beruházásokat, melyek az utóbbi két évtizedben városi területek terjeszkedésével jártak, kétségtelenül korlátozni kell, nem szabad elfelejteni, hogy más fejlesztések (elsődlegesen „termelési” minősítésű telepítések a fő infrastruktúrák közelében) fontosak maradnak a vállalatok és munkahelyek megtartásában, valamint a hozzáadott érték megteremtésében a különböző területeken. Röviden megfogalmazhatjuk azt, hogy a helyes út a „bérleti célú” beruházások „csökkentésének” folytatása a városi átalakulások során, a „termelés-orientáltak” javára. De annak az igénye, hogy támogassuk ezeket a „termelő faktorokat”, azt feltételezi, hogy szükséges kiemelten kezelni őket a „városfejlesztési menedzsment” vitában. Ezt azért tartják fent, hogy a nemzeti jogalkotási szinten, valamint a regionális tervek és egyes önkormányzatok szintjén a stratégiák és megközelítések, melyek célja a földterület kivonás csökkentése, képesek legyenek „felismerni” a különböző hosszú távú hatásokat és társadalmi-gazdasági értékeket a különböző típusú településeken.
Tekintettel az európai ipar hanyatlására, a cél, melyet az Európai Bizottság fogalmazott meg Európa „újraiparosításáról”, s amely helyi szintről indul (ahogy Tajani alelnöke kijelentette), az az, hogy egyensúlyt jöjjön létre a földterület kivonás csökkentésének irányelvei és az ipar által előállított hozzáadott érték létrehozása között, folyamatosan szem előtt tartva a környezeti erőforrások legszigorúbb védelmét. Annak a várostervezési elvnek, amely szerint területet kell biztosítani a vállalkozások és a munkahelyek számára, alapvetőnek kell maradnia az URBACT munkában is. Nagy reményt ad ennek az elképzelésnek az, hogy elkezdődött a USEACT projekt második szakasza Viladecans-ban, tematikus szemináriumokkal a „Tervezési eszközök és tervezési irányítás a Városi Növekedési Menedzsment és a városi területek újrahasznosítása részére” témában, amelynek egyik eleme a termelési tevékenységek újra-aktiválását célzó tervezési módszerek kidolgozása a nagyvárosi térben.
Vittorio Torbianelli, USEAct Vezető Szakértő