Kultúra és befogadás: Az URBACT-városok hozzájárulása az EU városfejlesztési menetrendjéhez

Zene mindenkinek, pop-up helyszínek, közösségi múzeumok... Az URBACT-városok segítenek meghatározni a kultúrán keresztül történő befogadást elősegítő uniós javaslatokat.

A városok vezetése a kulturális politikák - különösen a társadalmi befogadást elősegítő kulturális politikák - kidolgozásának és támogatásának első számú szereplője. Ezért a városoknak új, jobb módszereket kell kipróbálniuk azért, hogy a kultúrát elérhetővé tegyék a lakosság azon rétegei számára, amelyek sérülékenyebbek és gyakran ki vannak rekesztve a kulturális tevékenységekből. Laura Colini, az URBACT szakértője hangsúlyozza az URBACT hozzájárulását az EU városfejlesztési menetrendjéhez (Urban Agenda - UA) a kultúra és a befogadás kérdéseiben, továbbá bemutat egy válogatást az EU UA partnerségek keretében megosztott városi megoldásokból...

A kultúra és a társadalmi befogadás a társadalmi egyenlőség kulcsfontosságú mutatói, a kreatív és kulturális tevékenységekben való részvétel pedig javíthatja az életminőséget. Amint azt az URBACT révén számos város felfedezte, a nyitott és befogadó kultúra előmozdítása elősegítheti a másokkal szembeni empátiát, valamint a kreativitást és az emberi tapasztalatok sokszínűségének megbecsülését, miközben megerősíti a demokratikus elveket.

Ezért az Európai Bizottság nagyszámú programot - és finanszírozási forrást - kínál a városok és régiók, az építészet, a nemek közötti egyenlőség, az előadóművészet és más témák számára. Valójában a kultúra az európai örökség középpontjában áll, míg a társadalmi befogadás az EU kohéziós politikájának egyik prioritása, különösen a fogyatékkal élők, a fiatalabb és idősebb munkavállalók, az alacsonyan képzett munkavállalók, a bevándorlók és etnikai kisebbségek, a hátrányos helyzetű területeken élők és a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében.

Mivel a kultúra, a társadalmi befogadás és a részvétel kiemelt helyen szerepel az URBACT prioritásai között, a program hozzájárult a "Kultúra és kulturális örökség" és a "Befogadás" témájú uniós városfejlesztési partnerségekhez, megosztva a szaktudást és a városi gyakorlatokat, valamint közösen tervezve a javasolt intézkedéseket. Ezek a partnerségek az Európai Bizottság, a nemzeti és helyi kormányok, valamint a nemzetközi szervezetek széles körének illetékes munkatársait hozzák össze, hogy uniós szinten jobb tudást, finanszírozást és szabályozást javasoljanak. Bár az uniós intézmények nem kötelesek végrehajtani ezeket a javaslatokat, az EU UA 2016 óta fontos keretet biztosít arra, hogy új beruházásokat javasoljanak, rámutassanak az akadályokra és bemutassák a bevált gyakorlatokat az uniós szintű döntéshozóknak.

Az URBACT ACCESS, ONSTAGE és Rumourless cities hálózataiban részt vevő városok tapasztalatai különösen érdekesek. Az URBACT például az Eurocities-szel közösen vezette az EU UA Partnerség a kultúráért és a kulturális örökségért című, "A városok igényei a helyi kulturális szolgáltatásokra mint a társadalmi befogadás mozgatórugóival kapcsolatos jövőbeli kutatásokra" című akciót. Az URBACT hozzájárult a Bevándorláspoitikai Intézet által koordinált "A bevándorlók a és kisebbségek befogadásának előmozdítása a művészetben és a kultúrában" című fellépéshez is, amely az EU UA befogadással kapcsolatos munkájának része.

Az URBACT támogatja a befogadást célzó uniós városi intézkedéseket

Mit tartanának hasznosnak a helyi önkormányzatok a jobb helyi kulturális politika és tevékenységek kidolgozása érdekében? Ezt a kérdést az URBACT az Eurocities-szel közösen vizsgálta az EU kulturális és kulturális örökséggel foglalkozó, az Egyesült Arab Emírségekkel létrehozott partnerségének közös akciójában. "A társadalmi befogadást elősegítő helyi kulturális szolgáltatások" című akciójuk első lépése a kultúrát és a társadalmi befogadást összekapcsoló pontos kutatási témák meghatározása volt. Ehhez kapcsolódóan megosztottak egy felmérést az URBACT és az Eurocities kulturális és kulturális örökséggel foglalkozó partnerei között. Ennek eredményeképpen 15 város válaszolt teljes körűen egy olyan átfogó kérdőívre, amely a városok kulturális és térbeli, oktatási, egészségügyi, jóléti, erőforrás- és szakpolitikai igényeire terjedt ki.

Az Eurocities most azon dolgozik, hogy az eredményeket tovább kommunikálja az Európai Bizottság felé, hogy a jövőbeni pályázati felhívások, mint például a Horizont 2020, az Erasmus plusz és más, a kultúrával kapcsolatos pályázatok - amelyek figyelembe veszik a helyi önkormányzatok szükségleteit és elképzeléseit -, kedvezőbb helyzetbe kerüljenek.

Ugyanakkor a bevándorlók és menekültek befogadásával foglalkozó EU UA partnerség keretében az URBACT hozzájárult egy párhuzamos és tematikusan szoros, a bevándorlókra és kisebbségekre összpontosító "Művészet és kultúra" elnevezésű fellépéshez. Ennek eredménye a Migrációs Politikai Intézet (MPI) "Az európai migránsok és kisebbségek művészetekbe és kultúrába való bevonásának előmozdítása" című tanulmánya.

A 11 ország kulturális intézményeit elemző MPI-tanulmány URBACT-városok példáit tartalmazza, beleértve az alábbiakban ismertetett ONSTAGE, a társadalmi változásokat szolgáló zeneiskolák hálózatának tagjait is. A tanulmány megállapítja, hogy Európában számos, a városi kulturális ökoszisztémák gerincét alkotó intézmény - köztük múzeumok, könyvtárak, színházak és koncerttermek - az elmúlt években lépéseket tettek a migránsok, menekültek és kisebbségek mint potenciális látogatók és közönség aktívabb bevonására, valamint támogatásukra, mint művészeti alkotók és a kulturális tájkép alakítói. A tanulmány azonban arra figyelmeztet, hogy a kulturális ágazaton belüli hatalmi egyensúlyhiányt nem vizsgálták kellőképpen, és hogy "a migránsok és etnikai kisebbségek kulturális életben való képviseletének növelésére irányuló stratégiáknak túl kell lépniük a jelképes befogadási projekteken". A tanulmány következtetése szerint "a rasszizmusellenes mozgalmak és a világjárvány együttese jelentős ébresztőként hatott a kulturális helyszínekre Európában és máshol (...), de az érdekeltek széles csoportjának - a helyi, nemzeti és európai szintű politikai döntéshozóktól a civil társadalomig és az iskolákig - elkötelezettsége további elkötelezettséget igényel".

Kulturális és társadalmi bevonás a városokban

Míg az Eurocities felmérése kizárólag a hatóságok megkérdezésére és a hatóságok számára történő hozzájárulás biztosítására irányult, a Migrációs Politikai Intézet tanulmánya a migránsokkal és a migránsok számára kulturális tevékenységet folytató helyi intézmények széles körére terjedt ki. Az URBACT az említett EU UA-intézkedések fejlesztéséhez nyújtott támogatása magában foglalta az URBACT-hálózatokban azonosított gyakorlatok megosztását és bemutatását a "Kulturális és társadalmi befogadás a városokban" című, 2021 novemberében megrendezett online eseményen. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az URBACT ACCESS hálózat városai által alkalmazott négy kulcsfontosságú gyakorlatot, ahogyan az eseményen bemutatásra került:

1. Kutatás a kultúra iránt kevésbé érdeklődők elérésére

Az ACCESS keretében Londonban kutatásokat végeztek a nagyobb léptékű kulturális projektek társadalmi hatásáról. A tanulmány értékes információkkal, meglátásokkal és akciótervvel segítette a kultúra támogatását a londoniak számára, hogy a kultúra minden londoni lakost egyformán gazdagítson és erősítsen. A tanulmány különösen a kultúrával hagyományosan nem foglalkozó emberek előtt álló akadályok leküzdésének és elhárításának innovatív módjait határozta meg, valamint a kapcsolatok kiépítésének, a társadalmi részvétel ösztönzésének és a társadalmi elszigeteltség csökkentésének elősegítését. Az innovatív gyakorlatok esettanulmányaként vették alapul a "Little Amal", a Szíriából érkező fiatal menekültek történetét bemutató, 3,5 méter magas bábu 2021 októberében a városba érkezésének az emberekre gyakorolt hatását.

2. A kultúra mint „méhkaptár”

A rigai "BeeHives” (Méhkaptárak) olyan mobil kulturális terek, amelyek változatos kulturális tevékenységeket kínálnak olyan városrészekben, ahol nincs kulturális központ. Koncerteknek, előadásoknak, kiállításoknak és gyermekrendezvényeknek adnak otthont. A BeeHives a bevezetésük óta eltelt három év alatt nagyon népszerű kezdeményezéssé vált a városban, segítve a lakosok számára a felelősségvállalás és az önállóság érzését, és a Covid-19 járvány kezdetéig jelentős számú résztvevőt értek el rendezvényeiken.

3. Szabadtéri múzeumok

Az URBACT ACCESS hálózat észt partnere, Tallinn, egy egyedülálló "falak nélküli múzeumot" hozott létre. A Kalamaja Múzeum Kalamaja déli kerületében található, a helyi környék apró tárgyainak, történeteinek és hagyományainak gyűjtése révén elősegíti a közösség bevonását és részvételét.

4. Innovatív elérés

A dublini Kulturális Társaság Városi Tanácsa szintén tagja az URBACT ACCESS hálózatnak. Dublin a kulturális részvételt egy csésze tea mellett folytatott informális csoportos beszélgetésekkel térképezte fel. Az embereket a várossal és a kultúrával kapcsolatos gondolataikról és ötleteikről kérdezték, olyan kérdésekkel, mint például: "Mit jelent számodra a városod és a közösséged?" vagy "Hogyan kapcsolhatna össze minket a kultúra?".

Az ACCESS litván partnere, Vilnius új kulturális beavatkozásokat is tesztelt, hogy javítsa a befogadást azokban a városrészekben, ahol alacsony a kulturális és közösségi aktivitás. A város különböző interakciós lehetőségeket kínált, mint például zenei piknikek, szabadtéri könyvtárak, történelmi szobák - valamint a Dublin által inspirált "Tea & Chats".

Zene, klímavédelmi akciók és még sok más

Az ACCESS mellett az URBACT számos más várost is arra ösztönzött, hogy a kultúra és a társadalmi befogadás témájával különböző módon foglalkozzanak. Íme csak két példa:

Az URBACT ONSTAGE hálózatot azzal a céllal hozták létre, hogy integrált, koherens és részvételi megközelítéssel demokratizálják a zenéhez és a művészethez való hozzáférést és a művészeti produkciót. Az EMMCA (Escola Municipal de Música - Centre de les Arts), egy L'Hospitalet-i (Spanyolország) városi művészeti központ, zene-, színház- és tánciskola székhelyén működő projekt lehetővé tette, hogy a kultúra a város társadalmi változásainak középpontjába kerüljön, erősítve a polgárok közötti kapcsolatokat és küzdve a szegregáció ellen.

Eközben a C-CHANGE a manchesteri művészeti fenntarthatósági csoport (MAST) által kidolgozott modellt más európai városokra is átültette, segítve őket abban, hogy művészeti és kulturális ágazataikat mozgósítsák a helyi éghajlat-változási intézkedésekhez való hozzájárulás érdekében, és terveket dolgozzanak ki a polgárok cselekvésre való ösztönzésére. 

A kultúra és az integráció előtt álló kihívások

Összefoglalva, a kulturális részvétel a kiszolgáltatott emberek társadalmi befogadása felé tett előrelépés nagyon fontos jele. Az EU-n belül azonban még mindig vannak hiányosságok és kihívások. A következő területek további vizsgálatot és vitát igényelnek:

- A kulturális részvétel mérésének képessége szubnacionális szinten;

- A hátrányos helyzetűek részvételének javítására szolgáló hatékony módszerek;

- A társadalmi befogadási stratégiák hatékonyságának mérési módszerei, különösen helyi szinten;

- A passzív és az aktív kultúra megkülönböztetésének szükségessége a szakpolitikák kialakításában;

- A városok szerepe a kulturális kínálat dekolonizációjában;

- A kulturális ágazatok munkakörülményeinek javítására irányuló stratégiák a nemzetközi vészhelyzetek hatására. 

További érdekességek…

Az EU kulturális és kulturális örökséggel kapcsolatos városi menetrendjének eredményeit 2022. június 20-21-én mutatják be Rómában.

A kulturális és kulturális örökséggel kapcsolatos uniós partnerség városi menetrendje - végleges akcióterv

Városok a kulturális befogadás menetrendjének előmozdításáért

Összeállította: Laura Colini

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/culture-and-inclusion-urbact-cities-contribute-eu-urban-agenda