Félúton a társadalmi hatáskötvények felfedezése felé - Séra Zsolt | az URBACT SIBdev Network vezető szakértője

"Vajon a társadalmi hatáskötvények (SIB) lesznek a megfelelő közszolgáltatások biztosításának új titkos eszközei?" - tette fel a kérdést nyolc európai város 2020 májusában. Ezután együtt indultak útnak, hogy kiderítsék, hogyan járulhatnak hozzá a SIB-ek a hatékonyabb közszolgáltatásokhoz. Közös útjuk már az elejétől fogva rögösnek ígérkezett, ami a Covid-19 miatt még inkább azzá vált. A világjárvány miatt a személyes találkozókra - amelyek a tudásátadás és a tapasztalatcsere alapját képezték -, csak valahol a távoli, ismeretlen jövőben kerülhetett sor. A nehézségek azonban új lehetőségeket is hoztak: a mesterkurzusok lehetővé tették, hogy a nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakértők online találkozókon keresztül csatlakozzanak a városok közös munkájához. Ennek eredményeként Aarhus (Dánia), Baia Mare (Románia), Fundão (Portugália), Heerlen (Hollandia), Kecskemét (Magyarország), Pordenone (Olaszország), Vőru (Észtország) és Zaragoza (Spanyolország) ma már szilárd tudásbázissal rendelkezik a társadalmi hatáskötvények területén.

Eltérő kiindulópontok

A nyolc város között jelentős méretbeli különbségek vannak: Zaragoza 750 000 lakosával európai mércével mérve nagyvárosnak számít, míg Vőru és Fundão városokban 20 000 főnél kevesebben élnek. A különböző méret eltérő szociális szolgáltatási és pénzügyi vagy költségvetési lehetőségeket is jelent. A partnerségben két északnyugat-európai, három dél-európai és három, a volt szocialista blokkból származó város vesz részt. E kulturális jellemzők miatt a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások jelentősen eltérnek. Ezenfelül jelentős különbségek vannak a SIB-ekkel kapcsolatos tapasztalatok tekintetében is, csak Fundão és Pordenone rendelkezik ilyenekkel. A többi hat városnak nem volt tapasztalata a társadalmi hatáskötvényekkel kapcsolatban. Heerlen és Aarhus azonban rendelkezett némi előzetes tudással, amely segítette a társadalmi hatáskötvények kidolgozását.

A városok egyedi profilja miatt a preferenciák a SIB-ek hatókörét illetően is eltérőek voltak. Heerlen, Zaragoza és Pordenone számára az öregedés, a magány és az idősek számára nyújtott szolgáltatások jelentik a fő kihívást. Baia Mare, Kecskemét és Aarhus számára inkább a foglalkoztatás és a fiataloknak nyújtott szolgáltatások jelentenek prioritást. Fundão és Vőru esetében a hangsúly kevésbé volt egyértelmű, végül mindkettő az idősekre összpontosított.

A tanulási folyamat

Mivel a nyolcból négy város korábban nem vett részt ebben a programban, az Urbact módszertan megismerése volt az első lépés, ennek kapcsán pedig az e-University foglalkozások jelentettek nagy segítséget. Az üléseken megismert módszertani elemeket a transznacionális találkozókon tovább mélyítették.

A SIB-ekkel kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt a társadalmi hatáskötvényekkel kapcsolatos ismeretek elsajátítása volt a legfontosabb. Ezért helyénvalónak tűnt, hogy a projekt elején egy intenzív tanulási folyamatra összpontosítsunk. A folyamatban az Interreg Alpine Space Programme által finanszírozott AlpSib projektben kidolgozott módszertan alapján tartott mesterkurzusok segítették a városokat.

Az első mesterkurzus célja az volt, hogy a városok általános elméleti ismereteket szerezzenek a SIB-ekről, aminek a későbbi előadások megértésében volt jelentősége. A rövid ismertető segített a városoknak abban is, hogy meghatározzák integrált akcióterveik fókuszát. A bevezető előadást öt országban és hat különböző területen működő társadalmi hatáskötvényekről szóló esettanulmány, valamint egy úttörő portugál kezdeményezés követte, amely több hatáskötvény kifejlesztéséhez nyújt finanszírozást.

A második mesterkurzus célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek az eredménymérés elméletével és gyakorlatával. Az előadások, műhelymunkák és egy esettanulmány bemutatása mellett a hatásmérés fogalmára és gyakorlati alkalmazására összpontosított.

A harmadik mesterkurzus a SIB-ekre mint a társadalmi változás és innováció eszközeire összpontosított. A városok mint SIB-megbízók és a várt hatásért fizetők megtanulták, hogyan vonják be, válasszák ki és irányítsák azokat a szolgáltató szervezeteket, amelyek társadalmi beavatkozásokat és a társadalmi problémákra játékosan megváltoztató megoldásokat nyújtanak. Azt is megtanulták, hogyan lehet azonosítani és rétegezni az ilyen innovációk célcsoportjait a különböző kockázati szintek szerint.

A negyedik mesterkurzus célja a SIB-ek mint hatásbefektetési eszközök elemzése volt, a pénzügyi szempontokra és a befektető, mint SIB szerződő fél szemszögére összpontosítva.

Az ötödik mesterkurzus során a városok a SIB-eket mint a közbeszerzésben rejlő innovációs lehetőséget elemezték. Megvizsgálták az előnyöket, akadályokat és kihívásokat, amelyekkel egy közmegbízott vagy az eredményért fizető fél szembesül a vizsgált megoldások vállalása során.

A tudáscsere folyamata

Az intenzív ismeretszerzési folyamat mellett a tapasztalatcsere idővel egyre kritikusabbá vált. A személyes találkozók szervezésének bizonytalanságai és az online ülések sajátosságai megnehezítették e folyamat megtervezését és végrehajtását. Mindazonáltal az online találkozók teret biztosítottak a városok számára a tapasztalatcserére. A 2020 őszén szervezett online találkozók elsősorban az Urbact módszertan alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok megosztására összpontosítottak. Később, a 2021 tavaszán szervezett transznacionális találkozók lehetőséget biztosítottak a résztvevő városok számára a projekttémához kapcsolódó releváns szakmai tapasztalatok megosztására. Így Pordenone és Aarhus virtuális házigazdaként osztotta meg tapasztalatait az idősek számára nyújtott lakhatási szolgáltatások és a polgárok bevonása terén.
A 2021 szeptemberében megrendezésre kerülő találkozónak otthont adó Vőru bemutatta a közösségi hackathon-rendezvények lebonyolításában szerzett tapasztalatait. A résztvevők megismerkedtek a hackathonokkal, mint az innovatív megoldások helyi szintű társalkotásának kezdeményezésére szolgáló színtérrel, valamint az iskolai étkeztetés fenntartható megoldásának társalkotásával. Egy másik fontos lépés volt a projekt félidős mérlegelése, a múltra való visszatekintés és a jövőre vonatkozó ötletek megfogalmazása.

Az októberben Pordenone-ban szervezett találkozó a szociális lakhatásra összpontosított. A résztvevő városok négy különböző szociális lakásépítési projektet ismerhettek meg, és személyes benyomásokat gyűjthettek a helyi Urbact csoport tagjaival tett látogatások és eszmecserék révén. Emellett megismerkedhettek három, a város által indított előremutató kezdeményezéssel is. Ezek célja, hogy bevonják az általában kevésbé befolyásos célcsoportokat (például a nőket és a fiatalokat) a város jövőjének stratégiai tervezésébe.

A novemberi zaragozai találkozó központi témája az idősödés, a magány és az időseknek nyújtott szolgáltatások voltak. A spanyol város szakértői bemutatták a "Szeretünk beszélgetni" (We like chatting) elnevezésű, a SIBdev keretében megvalósított kisléptékű akciót. Az akció témája az, hogy a 75 év feletti idősek aktivitását és közösségi interakcióit a jelenleg zajló világjárvány idején ösztönözze és teret biztosítson a modern digitális eszközök felhasználásával. Ezen túlmenően a városok megosztották egymással integrált akcióterveik (IAP) tervezetét, és egymás terveinek gazdagítása érdekében a kölcsönös értékelésen keresztül visszajelzést adtak egymásnak. A rendezvénnyel párhuzamosan személyzeti csereértekezletekre is sor került. Pordenone és Heerlen ULG-tagjai találkoztak a zaragozai önkormányzat ULG-tagjaival és szakértőivel, hogy megismerjék a város időseknek nyújtott szolgáltatásait és megosszák egymással tapasztalataikat.

A "brüsszeli tájékoztató", a "Társadalmi hatáskötvények - a magántőke bevonásának eszköze a szociális intézkedésekbe" című rendezvény, amelyet a Régiók és Városok Európai Hete kísérőrendezvényeként szerveztek, szintén tudás- és tapasztalatcserét jelentett a résztvevőknek. Az eseményen Dragoş Pîslaru európai parlamenti képviselő a SIB-ek kohéziós politikában betöltött szerepét mutatta be. Ezt követően Fundão ismertette az informatikai szoftverfejlesztők képzését célzó korábbi SIB-jét, Aarhus pedig a veszélyeztetett fiatalok hajléktalanságának csökkentését célzó, folyamatban lévő SIB-jét.

Az utolsó lépések

A projekt utolsó hat hónapjában a városok a további tapasztalatcserére és az integrált akciótervek véglegesítésére összpontosítanak. Februárban kerül sor a kisléptékű intézkedések értékelésére. Ezen túlmenően a projektpartnerek további négy városba terveznek látogatást tenni, hogy többet tudjanak meg a jó helyi gyakorlatokról és a kisléptékű intézkedésekről. Az utolsó projekttalálkozón véglegesítik az integrált akcióterveiket, majd megosztják és egymás között értékelik azokat.

A projekt indulásakor a városok azt kérdezték, hogy a társadalmi hatáskötvény lesz-e a megfelelő közszolgáltatások új titkos összetevője. Ennek a kérdésnek a megválaszolása még e nyolc érintett város esetében is elhamarkodott lehet. De az biztos, hogy az elmúlt másfél év közös útja során sokat tanultak az öregedésről, a magányról és a foglalkoztatásról, valamint a társadalmi hatáskötvényekről és általában a hatékonyabb szociális szolgáltatások tervezéséről. Korábbi meghívásunk tehát továbbra is érvényes. Ha érdekel a pénzügy vagy a szociális szolgáltatások, kövesd az URBACT SIBdev hálózatot, hogy megtudd, hogyan működhet ez az eszköz saját városodban!

Írta: Nora Kebel

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/halfway-journey-exploring-social-impact-bonds-zsolt-s%C3%A9ra-urbact-lead-expert-sibdev-network