Az egészségünk és a városok

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-as meghatározása szerint az egészség "a teljes testi, mentális és szociális jólét állapota és nem csupán a betegségektől vagy gyengélkedéstől mentes életvitel".

Tehát milyen is az egészséges városi környezet?

Egy város nem attól lesz egészséges, hogy kórházakkal van tele, hanem attól, hogy minőségi környezetként elősegíti és ösztönzi a teljes értékű és egészséges életmódot mind fizikai, mind érzelmi szempontból. Egy ilyen környezetben jól érezzük magunkat, hiszen az egészség és a boldogság szorosan összekapcsolódnak.

Az egészséges város kialakítása a jólét és az életminőség holisztikus megközelítése, így olyan szempontokra helyeződik a hangsúly, mint a közterületek, a zöld területek, a létesítmények, a vegyes használat, a lakhatás, a mobilitás és még sok minden más.

Ez egy hihetetlenül széleskörű, több területet magába foglaló téma, amelyhez elengedhetetlen a várostervezésen túl a különböző szervek és szakpolitikai területek közötti együttműködés.

Hálózatunk úgy döntött, hogy a kihívást három különböző, de egymást kiegészítő területből kiindulva közelíti meg: egy adott térség környezetbaráttá tétele és tájvédelem; összeköttetés, mobilitás és megközelíthetőség; az életmódra gyakorolt hatás.

A három téma szorosan összefügg egymással, de vannak olyan sajátos szempontjaik, amelyeket részletesebben szeretnénk megvizsgálni, ezért az elmúlt hónapokban ezekkel a témákkal foglalkoztunk a tematikus találkozóinkon ("deep-dives", azaz "mélymerülés").

A várostervezéssel kapcsolatban talán az első két téma (környezetbaráttá tétel és tájvédelem; valamint az összekapcsoltság és a mobilitás) fontossága a legnyilvánvalóbb, de a harmadik (életmód) is meghatározó. Azt vizsgáljuk, hogy a városi környezet elősegíti, vagy inkább gátolja az egészséges életmód kialakítását, és rámutatunk az életmód és a várostervezés közötti összefüggésekre az utcák, a közterületek és a területhasználat "sokféleségének" elemzésével és tervezésével – ez a három kulcsfontosságú eleme a városi környezetnek, és nagyban befolyásolják hogyan élünk, közlekedünk, kommunikálunk és lépünk kapcsolatba egymással.

Megdöbbentő, hogy világszerte az éves halálesetek közel 70%-a a krónikus, nem fertőző betegségeknek (szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi betegségek, cukorbetegség, rák stb.) tulajdonítható, amelyek kialakulásának oka az olyan gyakori életmódbeli és környezeti tényezőkben keresendők, mint a fizikai aktivitás hiánya, a helytelen táplálkozás és a rossz levegőminőség. Bizonyos értelemben a városi környezet, amelyet magunknak építettünk, megöl minket azáltal, hogy egészségtelen életvitelre kényszerít bennünket. Egyértelmű, hogy az aktív életmódot elősegítő egészséges környezet kialakítása közvetlen hatással van az egészségünkre.

Az állatok általában szükségleteiknek megfelelően alakítják ki a búvóhelyüket, hogy védekezzenek a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szemben, vagy, hogy biztonságosabban élhessenek egy veszélyes környezetben. Az építőanyagok, a helyszín, az elhelyezkedés mind egy természetes logikát követ: kedvezőbb életkörülményeket kell teremteni.

Felfoghatatlan, hogy a mi városi környezetünk, a "fészkünk" nagy része barátságtalan, káros az egészségünkre, és nincs összhangban emberi szükségleteinkkel.

Az egészséges városi környezet tudományos megközelítése

A tudományos adatok egyértelműek: a levegő minősége, a zaj, a zöldterületek hiánya, a hőség és a mozgáshiány mind összefügg a szív- és érrendszeri, légzőszervi, izomrendszeri, pszichológiai és reproduktív betegségekkel.

Napi 30 perc gyors tempójú gyaloglás 20-30%-kal csökkenti a szívroham kockázatát, akár 40%-kal a cukorbetegségét és 30%-kal a depresszióét (skóciai nemzeti egészségügyi szolgálat, NHS, 2011). Ennek tudatában a várostervezésnek gondoskodnia kell a megfelelő környezet biztosításáról, hogy a mindennapi testmozgás kényelmes, hozzáférhető és biztonságos módon valósulhasson meg.

A zöldterületek hatása több szinten is jelentős. A lakóhelytől kevesebb, mint 500 méterre lévő zöldterület háromszorosára növeli a fizikai aktivitást (Coombes, 2010), ami különösen fontos annak fényében, hogy az európai lakosság 53%-a túlsúlyos. Továbbá becslések szerint a légszennyezés évente 800 000 korai halálesetért felelős Európában (Netheri R. 2019), és a városi lakosság több mint 80%-a olyan mennyiségű PM2,5 jelölésű szálló port lélegzik be (2,5 mikrométernél – 0,0025 milliméter – kisebb részecskék), ami meghaladja a WHO által ajánlott értéket (S. Khomenko, 2021). Emellett világszerte a zajszennyezés 17%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának valószínűségét, ami évente akár 10 000 korai halálesethez is vezethet.

Ha a WHO fizikai aktivitásra, levegőminőségre, zajra, hőségre és a zöldterületek elérhetőségére vonatkozó ajánlásait betartanák, Barcelonában a korai halálesetek mintegy 20%-a megelőzhető lenne évente, ami évi 9 300 millió euró megtakarítást jelentene (N.Mueller és szerzőtársai, 2016).

A nagy mennyiségű és egyértelmű bizonyíték birtokában többé nem feledkezhetünk meg az egészségünkről a városi környezet tervezésekor. Ez már nem hit vagy akarat kérdése, hanem alapvető és nyilvánvaló szükséglet.

Az Egészséges Városok Hálózata

Mi figyelembe vesszük a tudományos bizonyítékokat és az egészségesebb környezet iránti igényt, ezért az Egészséges Városok Hálózata kétirányú utat épít a tudományos bizonyítékok és a gyakorlat (várostervezés, városrendezés és várospolitika) között.

Először is megpróbáljuk elemezni és megérteni, hogy a városi környezet, amelyben élünk, hogyan befolyásolja az egészségünket, felmérve a várostervezési döntések egészségre gyakorolt hatását. Az egészségügyi hatásvizsgálat módszerét (Health Impact Assessment) használjuk egy integrált cselekvési terv (Integrated Action Plan) kidolgozásához és e terv egészségügyi mutatókra gyakorolt hatásának vizualizálásához.

Másodszor, egy lépéssel tovább megyünk, mert a puszta elemzés nem elég. Proaktívak szeretnénk lenni, ezért azt vizsgáljuk, hogy a várostervezést, mint a változás egy eszközét és mozgatórugóját felhasználva hogyan javíthatjuk egészségünket, és hogy miként lehet a legjobban beépíteni az egészségügyi szempontokat a várostervezési folyamatba.

Emellett az egészségre célként és kiindulópontként is tekintünk városi tevékenységeink megtervezéséhez és kivitelezéséhez

Ha valamire szükség van egy egészséges város megtervezéséhez, akkor az annak a megértése, hogy az egészség kérdése átfogó jellegű (a WHO szavaival: "egészségügyi szempontok minden szakpolitikában"), ezért az integrált munka elengedhetetlen a sikerhez.

Ez a munka több tudományterületet érint egyszerre. Az Egészséges Városok Hálózata és helyi csoportjaink munkájához számos különböző szervezet és szakpolitika kapcsolódik: várostervezés, infrastruktúra, mobilitás, a térségek környezetbaráttá tétele, levegőminőség, sport, kultúra, oktatás és természetesen a közegészségügy és maga az egészségügyi rendszer. Eközben végig a várostervezésre, mint holisztikus színtérre összpontosítunk, hogy a sok különböző területet így összefogjuk és segítsük az élhető közösségek kialakítását.

Feltöltötte: Marta Rofin Serrà

Eredeti cikk angol nyelven: https://urbact.eu/health-cities