A közös alkotás és az együttműködés útjainak keresése az organikus növekedés révén – a civil központok története a horvátországi Dubrovnikban

Dubrovnik tömegturizmussal kapcsolatos problémáiról és az UNESCO által elismert páratlanságáról híres. Ezeken túl azonban ismert kellene, hogy legyen aktív polgárainak és civil szervezeteinek régóta fennálló hagyományairól is. Szervezeti fejlődésük utolsó évtizedében a civil szervezetek előkészületeket tettek és magasabb szintre léptek, méghozzá civil-állami partnerségek és közösségi-kulturális központok formájában. Dubrovnikban erre két sikeres példa is látható: a Platform for Lazareti és az Ifjúsági Központ. Új szövetségek és különösen közösségi-kulturális központok (Civil Házak, mint Riga esetében, amely az ACTive NGO URBACT hálózat vezető partnervárosa) létrehozásakor általában a megfelelő irányítási és döntéshozatali modellek kérdése a legfontosabb, ezek meghatározása pedig meglehetősen nehéz feladat. Az „ACTive NGOs” projektben közzétett ismeretek segítségével azonban ezen központok lehetőséget kaptak, hogy megoldást találjanak erre a kérdésre.

1. ábra: A Dubrovniki Ifjúsági Központ és a Lazareti Közösségi-kulturális központ

Platform for Lazareti és az Ifjúsági Központ
Közismert, hogy Dubrovniknak az elmúlt két évtizedben a tömegturizmus kihívásaival is szembe kellett néznie. Ebben az időszakban a közterületek és a közös javak nagy részét árucikként kezelték és árusították, és szinte kizárólagosan a turisztikai célok szolgálatába állították. Ennek eredményeként a civil társadalom számára elérhető terek jelentősen csökkentek. Ugyanakkor az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kommunikáció további fejlesztésre és finomításra szorul. Ezen kérdések megoldása és a civil szféra helyzetének további stabilizálása érdekében a Platform for Lazareti és az Ifjúsági Központ azon munkálkodott, hogy központjaikat a köz és civil partnerség eszméjének szellemében hozzák létre, és feltárják a társadalmi részvételen alapuló kormányzás modelljeit és módozatait.
Céljaik elérése érdekében a fent említett szereplőknek párbeszédet kell folytatnia, és közös megoldásokat találniuk. Az állami-civil partnerség először is szoros együttműködést igényel a civil szervezetek és a helyi közigazgatás között. A közösségi-kulturális központ elképzelése továbbá szervesen kapcsolódik a helyi közösséghez és annak szükségleteihez. Végezetül pedig a civil és az állami partnerség ideális formáinak ötletét az ajánlott és jogilag rendelkezésre álló hivatali modellek – közintézmény, tőzsdén jegyzett társaság, szövetkezet, alapítvány – felülről lefelé irányuló eljárási rendje terheli. A központok ezeket az intézményi formákat alkalmatlannak, túlságosan hivatalosnak és bürokratikusan megterhelőnek ítélték meg jelenlegi üzleti modelljeikre nézve. Ezért mindegyik központ saját helyzetéből és helyi összefüggéseiből indult ki, vállalkozva arra, hogy megtalálják a megfelelő együttműködési modellt a Dubrovnik városával való jobb kommunikáció és együttműködés érdekében. Ez esetben azonban nemcsak helyi szervezeti minőségben, hanem a közterek tulajdonosaiként is képviseltetik magukat.
A Platform for Lazareti egy nem hivatalos érdekképviseleti szövetség, amely 5 Lazareti székhelyű és/vagy ott tevékenykedő civil szervezetből áll. Elkötelezettek azon eszme iránt, hogy Lazareti horizontálisan integrált közösségi-kulturális központtá fejlődjön, amely nyitott a helyi közösség és annak igényei felé. Az elmúlt másfél évben a Platform for Lazareti Szabályzatán dolgoztak, amely együttműködésüket hatékonyabbá és hivatalosabbá teszi, egyúttal segíti őket abban, hogy megnyissák tereiket Lazaretiben a többi felhasználó számára is. Ugyanakkor a Szabályzat megalkotása ideális kezdet volt egy jobb együttműködési modell kialakításában Lazareti számára Dubrovnik városával és képviselőikkel, a Dubrovniki Örökség Rt.-vel (Dubrovnik Heritage d.o.o). Ez a társaság 2019 szeptemberében szerződést írt alá Dubrovnik városával a Lazareti komplexum irányításáról, követve a közösségi-kulturális központ elveit. Ana Cvjetković, a Platform for Lazareti képviselője szerint a közös irányítás kulcsfontosságú feltétele a megfelelően meghatározott szabályzat:
„Pontos ügyviteli eljárások létrehozásával és alkalmazásával átlátható kapcsolatokat hozhatunk létre, amelyek kölcsönös tervezés és egyértelműen meghatározott célok révén lehetővé teszik a sikeres együttműködést. Hogy biztosíthassuk, hogy mindenki tiszteletben tartja a szabályokat, szükséges írásba foglalni őket. A protokollok révén megalapozzuk a Lazareti komplexum tereinek hatékonyabb és szervezettebb használatát is, miközben megnyitjuk a közösség számára is.”

2. ábra: A Platform for Lazareti Szabályzata, amely bemutatja tagságukat, irányítási struktúrájukat, főbb tevékenységi köreiket, tereiket és eszközeiket, valamint a terek rendelkezésre bocsátásának és a Platformhoz való csatlakozás szabályait.

Az Ifjúsági Központ egy civil-állami együttműködési platform az ifjúság számára szóló programok kidolgozásához és szervezéséhez. 2020 augusztusában nyitották meg új székhelyüket, és bejelentették, hogy tizenegy civil szervezetet tudhatnak tagjaik között. Az elmúlt évben több munkacsoport áldozatos munkájával hozták létre központjuk organikus horizontális szervezeti modelljét.
Gjino Šutić (Ifjúsági Központ) megjegyezte:
„Ami a civil-állami együttműködést illeti, nemcsak Dubrovnikra, hanem egész Horvátországra jellemző, hogy a közigazgatás általában a passzív fél, amely csak finanszíroz – ők szolgáltatják a pénzt, amiért cserébe tonnányi papírmunkával kell igazolni a költségeket. Szerettünk volna teljes egyenlőséget és aktív részvételt teremteni a partnerek között, ezért alkalmaztuk ezt az organikus horizontális szervezeti struktúrát, amely lehetővé teszi a decentralizált irányítást. Ily módon, ha egy egység csődöt is mond, a szervezet többi része tovább működhet.”
 
3. ábra: Az Ifjúsági Központ organikus horizontális szervezeti modelljét a holakrácia koncepciója ihlette

A hőn áhított segítség Szirakúzából érkezett
Mint már említettük, a két központnak meg kellett találnia a civil-állami partnerség stabilizálásának és továbbfejlesztésének megfelelő módját, ezzel egyidőben kidolgozni a közterek rendelkezésre bocsátásának útját a helyi közösségek előtt, és képesnek kellett lenniük arra is, hogy az adott, már létező szervezeti modellek keretein túl tudjanak lépni. Az ehhez szükséges segítségre a harmadik nemzetközi „ACTive NGOs” találkozón találtak rá, amelyet 2019 októberében, Szirakúzában (Olaszország) rendeztek. A téma a kormányzás, a kommunikáció és a döntéshozatali struktúrák voltak. Mindez újabb perspektívát nyújtott a partnerek számára arra vonatkozóan, hogyan lehet egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a társadalmi részvételen alapuló kormányzást.
A platform for Lazareti és Ifjúsági Központ elképzeléseit nagyban megerősítette, egyben fontos visszajelzésként szolgált a városi köztulajdon igazgatásának és szabályozásának innovatív és egyedülálló olaszországi megközelítése, amely a bolognai „A Város és annak polgárai közötti együttműködés rendelete” -ben jelenik meg. Ez a Rendelet hangsúlyt fektet a „városhoz való közös jog” gondolatára, más szóval arra az elképzelésre, hogy a város közös erőforrás, amely a különböző szereplők számára hozzáférhető a kollektív kormányzási és felügyeleti jogok hivatalos elismerése révén. A felügyelet az Ifjúsági Központ által nyújtott egyik fő érték. Amint azt Anja Marković (Ifjúsági Központ) is kifejtette:
 „Azt szeretnénk, ha Dubrovnik ifjúsága magáénak érezné a központot, és nem csupán látogatóként lennének jelen. Fontos cél, hogy aktív partnerek legyenek a központ fejlesztésében, érezzék saját felelősségüket iránta, egy napon pedig megörököljék.”

A második nagyon fontos visszajelzést és megerősítést a közös irányítás azon példái adták, ahol a helyi közösségeket bevonták új tevékenységek tervezésébe, irányításába és megvalósításába, ami végül hatalmas előnnyel járt mind a központok és maguk a közösségek számára is. Mindez tökéletesen illeszkedett a Platform for Lazareti alapelveihez, amely 2019 nyarán megtette első nyílt felhívását a polgárok és más civil szervezetek számára, hogy tevékenységeik megszervezéséhez vegyék igénybe a szervezet által kínált tereket. A találkozón megosztott ismeretek segítették továbbá a partnereket abban, hogy korábbi komfortzónájukból kilépve, egészében szemléljék helyzetüket, és megtalálják a saját igényeiknek és képességeiknek legmegfelelőbb irányítási módot. Az egyetlen fontos előfeltétel a szabályozott egyenlőség és részvétel elve volt.

4. ábra: Nyílt felhíváson keresztül megvalósított tevékenység: polgárgyűlés (Ploče iza Grada városrész, ahol Lazareti is található)(2020 februárjában, a koronavírus miatti lezárásokat megelőzően).

5. ábra: Nyílt felhíváson keresztül megvalósított tevékenység: „Stagioni di cioccolata“ – csokoládékészítő workshop
 
Hogyan térjünk hát vissza az alapokhoz?
A szirakúzai meghívottak örömmel osztották meg a többi résztvevővel köztereik igazgatására és használatára vonatkozó rendeleteiket (Regolamento della Casa delle associazioni e del volontariato di Sesto San Giovanni; Regolamento per la gestione ad utilizzazione della casa delle associazioni; stb.). E protokollok segítettek elkészíteni a Platform for Lazareti Szabályzatát, ami nemcsak kapcsolatrendszereiket és tereiket szabályozza, hanem a köztereik rendelkezésre bocsátásának – más civil szervezetek és az állampolgárok számára – feltételeit is kijelöli. A Szabályzat elkészítése során rendkívül hasznosnak bizonyultak az Ifjúsági Központ által kidolgozott organikus horizontális szervezeti modell munkacsoportjainak feladatlistái is.
 Egy szintén Szirakúzából érkezett, „Carta dei Servizi” című kiegészítő dokumentum is sok szempontból hasznos volt a Platform for Lazareti számára. A dokumentum felépítése egyrészt segítette a Platformot a „Kézikönyv Lazareti-hez” elkészítésében. Ez egy olyan kiadvány, amely Lazareti-t átfogóan, az ott dolgozó szervezetekkel együtt ismerteti – programjukkal, elérhetőségükkel, weboldalaikkal, közösségimédia-oldalukkal, információkkal a rendelkezésre álló terekről és azok felhasználásának feltételeiről, és más érdekes további információkkal. Az „útmutató” fő célja Lazareti tereinek megnyitása a szélesebb közösség előtt, és a szervezetekkel való kapcsolatfelvételük elősegítése.

 6. ábra: A „Kézikönyv Lazareti-hez” tartalmazza a térképet, amely feltünteti és bemutatja a komplexumban megtalálható összes szereplőt, elérhetőségükkel együtt

Mindezeken túl, a Platform for Lazareti közösségi média- és weboldalait egy kapcsolattartási űrlappal egészíti ki, ahol az érdekelt szervezetek és polgárok tevékenységeikhez lefoglalhatják az elérhető helyeket. Így a területeik ismertté és elérhetővé válhatnak a szélesebb nyilvánosság számára. Nagy segítséget nyújtott a rigai Civil Ház kérdőíve az űrlap kialakításához. A végleges űrlap a következőket tartalmazza: a kérelmező alapadatai, a kiválasztott tér adatai (az egyes terekről egy rövid leírás is elérhető lesz), a tevékenység dátuma, időtartama és típusa (az engedélyezett tevékenységtípusok a Platform for Lazareti Szabályzatában szerepelnek), a tevékenység rövid leírása, van-e részvételi díja vagy sem, és milyen felszerelésre van szükség (csatolva megtalálható a rendelkezésre álló felszerelések listája, amelyeket a Platform biztosítani tud). A kapcsolatfelvételi űrlap mellett szerepelnek a korrekt felhasználás feltételei, a Platform for Lazareti Szabályzata szerint. Ezek mind a szabályozott egyenlőség által támogatott egyenlő részvétel biztosításához szükséges eszközök, amik segítették a Platformot és az Ifjúsági Központot, hogy megtalálják az igényeiknek és szakterületüknek megfelelő új szervezetvezetési modelleket.
 

7. ábra: „Kézikönyv Lazareti-hez” – kapcsolatfelvételi űrlap a Platform köztereinek lefoglalásához

Az átalakulás kihívásai
Mint korábban említettük, a dubrovniki Ifjúsági Központ és a Platform for Lazareti helyi szinten kénytelen volt szembesülni a civil társadalom számára elérhető terek korlátozott, szűkös számával, valamint a Dubrovnik városával való kommunikáció és együttműködés ingatag mivoltával. Ezekre a problémákra a közösségi-kulturális központok (Civil Házak) létrehozásában találtak megoldást, amely a civil-állami partnerség és a társadalmi részvételen alapuló kormányzás módszereit alkalmazza. Ez idő alatt kihívást jelentett, hogy biztosítsák minden érintett aktív és szabályozott részvételét, valamint megfelelő módot találjanak arra, hogy tereiket elérhetővé tegyék a helyi közösség számára. Mindkét platform arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlott és jogilag rendelkezésre álló hivatalos szervezetirányítási modellek alkalmatlanok, túl formálisak és bürokratikusan túlterhelik a jelenlegi üzleti modelljüket.
Ihletet merítettek saját helyi szabályozásukhoz és irányítási modelljeikhez a többi partnertől, különösen a szirakúzai és a rigai gyakorlatokból. Fontos azonban megjegyezni, hogy a közösségi-kulturális központok szellemét nagyrészt a helyi összefüggések és közösségek határozzák meg. Dubrovnik esetében például mindkét platform alulról felfelé építkezett a civil társadalomban való hosszú távú jelenlétük és tevékenykedésük jogán. Hírnevük, ismereteik, tőkéjük és tapasztalataik gyarapítása által készen álltak, hogy megtegyék fejlődésük következő lépését – közösségi-kulturális központokat hoztak létre. Dubrovnik városa elismerte, hogy képesek elképzelésük megvalósítására, és igent mondott a civil-állami partnerségi javaslatra. Ebben az értelemben kissé eltérnek Szirakúza és Riga városaitól, amelyek nagyobb hatással vannak a közösségi-kulturális központjaik (Civil Házak) formálására, míg Dubrovnikban ezeknek a központoknak már hosszú, autonóm történelme van. A fentiek arra engednek következtetni, hogy a Civil Ház fejlesztésének és bővítésének mérlegelésekor helyi összefüggéseiket figyelembe vevő, organikus és rugalmas vezetési megközelítést keresnek, nem pedig kész modelleket. Mindez alulról felfelé építkező megoldásokat jelent a nemzeti és nemzetközi eljárásrendekre nézve egyaránt.
Támogatás az URBACT-tól
Annak érdekében, hogy Riga és Szirakúza bevált gyakorlatait Dubrovnik alkalmazni tudja, az URBACT program sokrétű segítséget nyújtott. A kormányzás és a döntéshozatal témája a partnerek e folyamat elején felmerülő legfőbb dilemmáját jelentette. A szirakúzai találkozón szerzett ismeretek és a szabályozás rendkívül gyakorlatias példái segítették a két dubrovniki központot egy megfelelőbb kormányzási modell megvalósításában, amely így egyszerre garantálja a civil szervezetek, Dubrovnik városa és a helyi közösség részvételét. Segítettek az online és offline eszközök kifejlesztésében is, amelyek elérhetővé teszik a Platform for Lazareti területeit más civil szervezetek és polgárok tevékenységeinek megrendezéséhez. A projekt során szervezett további workshopok szintén nagyban segítették a folyamatot. Az Ifjúsági Központ számára stratégiai tervezés workshopot szerveztek, az ott generált adatok pedig alapul szolgálnak majd a 2021–2023-as Stratégiai Tervükhöz, amely platformmá alakulásuk óta az első. A Platform for Lazareti számára szervezett PR és média workshop és a foglalkozás keretében kidolgozott médiaterv jelentősen hozzájárult a Platform helyi közösségi népszerűsítéséhez.
 
A projekt egyik fő eredményét a megszervezett ULG-találkozók, workshopok és nemzetközi találkozók tették lehetővé, mivel olyan partnereket kapcsoltak össze, akik korábban nem kaptak lehetőséget a kommunikációra vagy együttműködésre. Ily módon a kommunikáció három különböző szinten egyidőben javult: a központokban jelen lévő civil szervezetek tagjai között, valamint a két központ között, illetve a központok és Dubrovnik városa közt is.

8. ábra: Dubrovnik ULG-találkozó, 2019. szeptember

9. ábra: Stratégiai tervezés workshop az Ifjúsági Központban, 2020. július

Következtetés
Az ACTive civil szervezetek hálózata, valamint a tudás átadására és a civil és állami szereplők közötti kommunikáció javítására helyezett hangsúly számos szempontból segítette a Platform for Lazareti-t és a Dubrovnik Ifjúsági Központot. Ez az újszerű szemléletmód lehetővé tette, hogy felbecsülhetetlen értékű ismeretekhez jussanak más résztvevőktől, vezető szakértőktől és eseti szakértőktől egyaránt. Emellett segített megoldani az egyik legfontosabb kérdést a közösségi-kulturális központok legújabb fejlesztési szakaszában nemcsak helyi, hanem nemzeti szinten is: hogyan lehet egyenlő arányú részvételt elérni a civil-állami partnerségben és megvalósítani a társadalmi részvételen alapuló irányítást a közösségi-kulturális központokban? A projektben résztvevő többi központ példáján keresztül a platformok arra a következtetésre jutottak, hogy nincs két egyforma Civil Ház vagy közösségi-kulturális központ. Szervezetirányítási modelljüket és a civil-állami partnerség megközelítését a helyi összefüggésekhez, képességekhez és a helyi közösség igényeihez kell igazítani, vagyis nem kész modelleket kell követniük, hanem újfajta vezetési mintákat kell alkotniuk. A kormányzás és az együttműködés protokolljainak elég rugalmasnak és átjárhatónak kell lenniük ahhoz, hogy ne jelentsenek további terhet az érintett szereplők számára, és összhangban kell lenniük az organikus növekedéssel, illetve lehetőleg egy horizontális döntéshozatali struktúrával is. Ezt az alulról felfelé megvont következtetést a döntéshozók elé tárjuk a horvátországi közösségi-kulturális központok politikai és jogi kereteinek javítása érdekében.

10. ábra: Két kiadvány a számos „Kultúra a központban” (Európai Szociális Alapok) program keretében finanszírozott kutatási publikációk közül a társadalmi részvételen alapuló kormányzás és a civil-állami partnerség témakörében, amely a horvátországi közösségi-kulturális központok irányelveiben bekövetkező változásokról számol be
 
Írta: Petra Marčinko, a dubrovniki ULG koordinátora
Eredeti cikk: https://urbact.eu/search-co-creation-and-collaboration-through-organic-grow-%E2%80%93-story-ngo-centres-dubrovnik-croatia