Célunk, hogy az itt tanuló külföldi diákok otthon érezzék magukat városunkban – Interjú a Welcoming International Talent projekt képviselőjével

A külföldiek életének könnyebbé tételével immár 25 éve foglalkoztok Debrecenben. Milyen főbb projektek/kezdeményezések zajlottak/zajlanak a városban?

Már évtizedek óta jelen vannak a külföldiek Debrecen vérkeringésében, hiszen egyetemvárosként a rendszerváltást megelőzően is népszerűek voltak a felsőfokú képzések a külföldiek körében is, és ez a 21. századra tovább erősödött: mára 7000-nél is több hallgató él Debrecenben. Ebből kifolyólag a külföldiekkel – már csak a számuk miatt is – elsősorban az egyetemi élettel kapcsolatos kezdeményezések a meghatározóak.

A Debreceni Egyetem rendszeresen szervez programokat a külföldi hallgatók részére, amelyek segítik a helyi lakosságba való integrációt. A hallgatók ideérkezésükkor becsatlakozhatnak a buddy-programba, amely keretén belül magyar hallgatók segítenek eligazodni az egyetemi életben és a városban. Emellett érdemes megemlíteni az International Food Day-t, amely során a külföldiek megmutathatják a saját nemzetük gasztronómiáját és megvendégelik az érdeklődőket, legyen az hallgató vagy helyi lakos.

• ERASMUS Program
• AIESEC
• Debrecen Nyári Egyetem
• Buddy-program (magyar önkéntes hallgatók segítik a külföldieket)
• International Food Day
• Lelki segítség nyújtása a külföldi hallgatók részére a DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ (DEMEK) a Népegészségügyi Karral (NK) szervezésében

Az elmúlt évtizedben egyre több külföldi érdekeltségű vállalkozás telepedett le Debrecenben, így ezek növekvő számban vonzanak külföldi szakembereket, családokat. Emiatt a város is több, rájuk fókuszáló projektet indított be, hiszen az ő igényeik jelentősen eltérnek a hallgatókétól:

• Expat Club
• International School of Debrecen
• American Corner

Mióta vannak nagyobb számban jelen a külföldi diákok/munkavállalók a városban? (Ez egy folyamatosan növekvő tendencia volt vagy ugrásszerű (pl. EU-s csatlakozást követően)? Minek köszönhető a külföldiek nagy létszáma? (pl. minőségi felsőoktatási képzések? orvosi képzés?), külföldi cégek jelenléte?)

Folyamatos hallgatói létszámnövekedésről beszélhetünk, az elmúlt 10 évben 2,5-szeresére nőtt a külföldi hallgatók száma. A Debreceni Egyetem évtizedek óta nagy népszerűségnek örvend, elsősorban az orvosképzés, a mérnök- és a gazdasági képzések a legnépszerűbbek a külföldiek körében. A Debreceni Egyetemen európai színvonalú diplomát szerezhetnek meg a hallgatók, amely lehetőséget biztosít az Unión belüli elhelyezkedésre, valamint a saját hazájukban is egy elismert minőséget képvisel.

Az expatok növekvő száma elsősorban az idetelepülő multinacionális vállalatokkal van összefüggésben. A 2000-ben Debrecenben gyárat nyitó National Instruments kezdte meg a sort, ám az igazi növekedés az aktív gazdaságfejlesztési és befektetésösztönzési tevékenységeknek köszönhető, mely révén olyan nagyvállalatok választották városunkat, mint a Krones, Bürkle, Vitesco, Thyssenkrupp, Diehl, Deufol, a BMW és még lehetne sorolni.

A szóban forgó nagycégek külföldi menedzserei és munkavállalói alapjában véve jó véleménnyel vannak a városról, sokan közülük a családjával már Debrecenbe költözött, így nem csupán a munka világát és az egyetemista életet befolyásolja a nemzetköziesítés, hanem a mindennapi életet és az alap- és középfokú oktatást is.

Az expatok jó véleménnyel vannak az Expat Clubról, amely egyfajta közösséget épít a külföldi menedzserek számára élményeik megosztására és újak születésére.

Milyen előnyök származnak a város számára a külföldiek jelenlétéből?

Debrecen deklarált célja, hogy európai méretekben is értelmezhető központja legyen a Kárpát-medence keleti felének, így a város eleve nemzetközi szinten kíván élhető és vonzó életkörülményeket biztosítani, ami egy komplex megközelítést igényel, amiben a külföldiek – egyébként igen hangsúlyos – szempontja egy a többi között.

Olyan körülményeket szeretnénk biztosítani, amik a város saját lakosai számára is vonzóak és komfortosak, ugyanakkor a külföldiek is jól érezzék itt magukat. Vagyis városunk a külföldiek jelenlétének nem kizárólag az előnyeire fókuszál, hanem az összhatásra, hiszen pozitív, illetve áldozatokkal járó hatások egyaránt vannak. Ez a szemlélet nem ragad le az előnyöknél, hanem tisztában van a hatásmechanizmus egészével.

A külföldiek jelenléte megerősíti azokat a folyamatokat, amely révén Debrecen olyan kihívásokkal szembesül, mint az, hogy képes legyen magas szinten kiszolgálni az expatok és a külföldi diákok igényeit, vagy élhetőbbé tegye számukra Debrecent, megkönnyítse a mindennapjaikat városunkban.

Ez egyrészt vonzóbbá teszi a debreceni oktatást és a debreceni munkavállalást, másrészt növeli a városban élő külföldiek számát. Ezek pedig végső soron a helyi munkapiaci bázist (labour pool of Debrecen) fejlesztik, hiszen egy inspiráló, multikulturális környezetben termelékenyebb munkavállalókat és nagyobb számban tudnak foglalkoztatni a magas hozzáadott értékű termelésben, amelynek révén biztosítható az ide települt vállalkozások munkaerőigénye.

Például, ha előnyként említjük meg, hogy a külföldiek munkamorálja, munkaszemlélete, tapasztalatai és tudása gazdagítja a debreceni munkapiacot és ösztökéli a helyieket, hogy idegen nyelven is kommunikáljanak kollégáikkal, akkor azt is meg kell említeni, hogy ehhez a hazaiaknak is fejlődniük kell (nyelvtudásban, szemléletben stb.). Vagy ha a külföldiek magasabb fizetési hajlandóságát említjük meg, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy ez a helyiek számára is árfelhajtó hatással bír (például albérleti piac), amit kezelni kell.

A külföldiek jelenléte a város imidzsét is javítja a nemzetközi környezetben, amit a városvezetési döntéshozásban is hangsúlyosan érzékeltetni kell, már azzal, hogy a nemzetköziesítés stratégiai szintre emelkedik.

Melyik európai város adta át a jó gyakorlatot? Mi jelentette a legnagyobb kihívást a transzfer folyamat során?

A jó gyakorlatot átadó város Hollandia északi részén található egyetemváros, Groningen, ahol a nemzetköziesítési folyamatok 20-25 évre tekintenek vissza. A vezető partnernél a nemzetköziesítés folyamata stratégiai szintre emelkedett, a város megalkotta a saját “welcoming policy”-jét, amely mind gazdasági, mind társadalmi kontextusban segíti a Groningenben letelepedő külföldi állampolgárok mindennapjait, társadalomba való integrációjukat.

A transzfer folyamat során az elsődleges kihívást a jó gyakorlatok megismerése és megértése jelentette, hiszen a projekt 2. szakaszában kapcsolódtunk be, így az 1. szakaszban lezajlott Groningen-i transznacionális találkozón nem volt lehetőségünk benyomást szerezni a jó gyakorlatokról.

Számunkra a 2. szakaszban volt lehetőség bizalmat kiépíteni a vezető partner, a vezető szakértő és a projekt partnerek iránt. A projektben elért eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy ezt a bizalmat teljes mértékben sikerült kiépíteni.

Hátráltatta-e esetleg a koronavírus járvány a projekt előrehaladását az elmúlt fél évben? Ha igen, akkor mi okozott nehézséget? (Pl. a külföldi diákokkal, munkavállalókkal való kommunikáció.)

A jó gyakorlat átvételét hátráltatta, hogy nem vehettünk részt személyesen a partnerségi találkozókon.
 

Köszönjük az interjút!

Egészségben és személyes találkozókban gazdag új esztendőt kívánunk!

URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont