A kisvárosok válaszai a Covid-19 járványra: „Folyamatos együttműködés nélkül nagyon egyedül éreztük volna magunkat”

Érintettek bevonása, szektorok közötti együttműködés, integrált tervezés – URBACT módszerek a rugalmasságra!

A városok agilitással, kreativitással és közösségi összetartással válaszoltak a Covid-19 kihívásaira. Ebben a cikkben több olyan történetet osztunk meg az URBACT programban résztvevő kisvárosokról, ahol a nehézségek közepette kézről kézre járt a segítség a lakosok és a vállalkozások között a fenntartható integrált városfejlesztés jegyében.
Európa városi lakosságának jelentős része 100,000 fő alatti lakosságszámú településen él, ezek a városok erősebben reprezentálják magukat az URBACT hálózatokban, mint a metropoliszok. „Ha azt szeretnénk, hogy a kisvárosok rugalmassága növekedjen, akkor növelniük kell a kapacitásukat és a magabiztosságukat – és így kerül előtérbe az URBACT program”, nyilatkozta Wessel Badenhorst az URBACT iPlace network vezető szakértője. Egy évünk volt arra, hogy tesztelni tudjuk a reziliencia képességet.
 
A Covid-19 kihívásai a kisvárosokban

Annak ellenére, hogy a kisvárosokban a fertőzöttség alacsonyabb szinten maradt, mint a nagyvárosokban, a pandémia következtében jelentkező gazdasági nehézségekkel ezek a városok is szembesültek. Az üres városközpontok, a gazdasági mobilitás hiánya, és az izolált, elöregedő lakosság helyzete egyre problémásabbá vált, mialatt a kis- és középvállalkozások kereskedési feltételei az egészségügyi intézkedések miatt szintén súlyosbodtak. Azok a kisvárosok, ahol a gazdaság egy szektorra van kiélezve, mint a turizmus, szállítmányozás és logisztika, egészségügy, sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak.

Annak érdekében, hogy megtaláljuk a módját, hogy az URBACT programban résztvevő kisvárosok hogyan éljék túl a Covid-19-et, kapcsolatba léptünk nyolc európai ország az önkormányzataival, képviselőivel, a helyi csoportokkal és városfejlesztési szakértőkkel. Lényegi különbségeket tártunk fel a pandémia hatásait tekintve – valamint a városok rá adott válaszaiban – nemcsak a fertőzöttségi arányokban, az egészségügyben vagy a költségvetésben, hanem a gazdasági diverzitásban, a helyi politikákban, a demográfiai és földrajzi helyzetben egyaránt. A digitalizáció, illetve a helyi szolgáltatások integráltsági szintje azt is befolyásolja, hogy az egyes városok hogyan birkóznak meg a krízissel.
A különbségek ellenére, négy kulcsfontosságú URBACT elv emelhető ki a városok koronavírusra adott válaszai alapján.
 

1. Az érintettek és a közösségek elköteleződése

A lakossággal és az érintett szereplőkkel való pozitív kapcsolatok segítették a kisebb önkormányzatokat a válaszok koordinálásában - melyet az URBACT Helyi Csoportok (ULG) működése tovább erősített. „Egyrészről a kisvárosok kevesebb erőforrással rendelkeznek a jelenlegi helyzet orvoslásához. Másrészt viszont, a kisebb közösségek könnyebben érintkeznek az egyes érintett csoportokkal.” szögezte le Daniel Castejón Llorach, Igualadaból (Spanyolország), akinek a világjárvánnyal kapcsolatos tapasztalatairól bővebben itt olvashat.

2020-ban a közösségi aktivitás növekedett, erősítve a „városunkhoz való tartozás érzését”, Alicia Valle, Viladecans (Spanyolország) városi tanácsának vezetője szerint, reméli, hogy ez a tendencia jövőbe is fennmarad. „A lakosság együttérzésre ébredt és megmutatta az igazi segítő erejét egy olyan helyzetben, amiben igazán szükségünk van egymásra.” Olyan kezdeményezések indultak el, mint pl. időseket támogató önkéntesek, felszereléseket ajándékozó vállalkozások, valamint játszóterek fertőtlenítése. Fundãoban (Portugália) pedig egy helyi iskola és a helyi migrációs központ, valamint 30 önkéntes maszkokat gyárt, adományozott anyagokból.

A kisebb önkormányzatok rájöttek, hogy a vállalkozásokkal való jó kapcsolatok kialakítása segíti az információáramlást, az együttműködést és a kommunikációt. A tengerparti egyetemvárosban, Halmstadban (Svédország), a munkacsoport vezetője, Anna Wallefors szerint sokat köszönhetünk azoknak a „nagyon lendületes” kisvállalkozásoknak, akik személyi védő eszközök gyártására állnak át, a kézi fertőtlenítő géltől – a Covid témájú pólókig. Ennek ellenére, úgy látja „komoly válságban vagyunk – mely mindenkire hatással van”, a munkanélküliség 4–5%-ról 8–10%-ra nőtt. Az iparváros Gabrovoban (Bulgária), ahol a gyárak jelentik a gazdaság alapját, nem történt visszaesés, a város 55 helyi vállalat munkavállalóinak egészségi állapotát mérte fel egy online kérdőíven keresztül, prognosztizálva a jövőbeli foglalkoztatást.
        
 
 
 A 100,000 lakosú Halmstad Svédország egyik kikötővárosa, egyúttal tagja az URBACT hálózatnak
 

Mantua (Olaszország) esetében a fenntartható közösségi válaszok közé tartoznak a kreatív szabadtéri rendezvények, illetve az aktív utazások. Mindeközben a város által üzemeltetett weboldalak, melyek összekapcsolják a helyi fogyasztókat és termelőket, tovább népszerűsítik a helyi vállalkozásokat, miközben csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Medina del Campo (Spanyolország) e-kereskedelmi honlapja, a Medina Shopping nagyban fellendült a világjárvány ideje alatt. Viana do Castelo (Portugália) központi honlapja a Viana Market több, mint 100 kiskereskedőt foglal magába és a különböző mezőgazdasági szereplőkkel, helyi vállalkozásokkal és digitális gazdasági csoportokkal számos kezdeményezést indítottak a Covid-19 következtében.

Az URBACT struktúrát és módszert biztosít az érintettek bevonására. Viladecansban például a 2020-as tavaszi kezdeti leállást követően az URBACT Helyi Csoport online találkozót szervezett egy új stratégia kidolgozására az oktatást illetően. Eredményül a helyi csoporttagok – iskolákból, családokból, cégekből, egyetemekről és a város Oktatási Innovációs Hálózatából – kezdeményezték az információs és kommunikációs technológia (ICT) oktatást és kiépítését a családok és tanárok körében. Viladecans példája számos más URBACT OnBoard hálózatba tartozó várost ösztönzött hasonló részvételi megközelítésre. A halmstadti iskolák mostanra bevonták a szülőket, a vállalkozásokat, sport klubbokat, ami a város OnBoard koordinátora, Jonas Åberg szerint „normál esetben nem történt volna meg”.
 
2. Szektorok közötti és vállalkozások szintje közötti együttműködés

Az a fajta szoros kapcsolat, amelyet az URBACT ösztönöz az ágazatok és az önkormányzati szervek között, valamint más helyi, regionális és nemzeti szintű szervekkel, létfontosságú a kisvárosok ellenálló képessége szempontjából. Anna Wallefors szerint Halmstad válaszreakciójában központi szereppel bír a szoros együttműködés a szomszédos települések, az egészségügyi rendszer és egyéb helyi szervek között. A régió hat önkormányzatával, illetve 10 000 önkormányzati munkatárssal együttműködve, „sokkal könnyebbé válik a közös munka”.

Viladecans, a régió kórházvárosa a „a járvány kezelést illetően az egészségügyi intézmények közötti hatékony koordinációra,” támaszkodik, nyilatkozta Alicia Valle. Az önkormányzat testülete egy transzverzális munkacsoportot koordinál a város tanácsának irányítócsoportjával, valamint a kórház és öt geriátriai központ képviselőivel. „Figyelték a világjárvány alakulását, és megoldásokat kerestek a protokollok megosztása mellett, és hogy milyen üzeneteket kell közvetíteni a lakosok felé”. Az iskolák biztonsága érdekében létrehozott munkacsoport számos tagját az elsődleges egészségügyi központokból, a városi tanács oktatási osztályáról és iskolai csoportokból delegálták.
 
 
 
Viladecans egy szolgáltatás központú város körülbelül 67,000 lakossal, Barcelonától 15 km-re, mely az OnBoard vezető partnere

Eközben a mezőgazdasági profilú Jelgava Önkormányzatának (Lettország), Helyi Fejlesztési Osztály vezetőhelyettese Anita Škutāne szerint: „Mi egy szektorokon átnyúló megközelítést alkalmazunk az önkormányzat mindennapjaiban, ezáltal könnyebben érhetünk el eredményt, amikor sok érdekelt és érdeklődő összejön megoldásokat keresni.” Ezt alátámasztotta a világjárványra adott válaszuk, amelyben erősödött a szociális támogatás, az élelmiszercsomagok kiszállítása és a kulturális területen dolgozók újbóli foglalkoztatása, valamint a középületek és terek felújítása, melyeknek korlátozott volt az elérhetősége.
 

3. A városok tanulnak egymástól – URBACT nemzetközi csereprogram

„Az URBACT egy olyan program, amelyben az európai kisvárosok komfortosan érezhetik magukat és tanulhatnak egymástól.” állítja az URBACT vezető szakértője Mireia Sanabria. „Nagyon kevés olyan program létezik, ahol a nagyobb városokkal egyenrangúak lehetnek.”

Az URBACT hálózatban jelenlévő városok többsége az online találkozók révén képes volt kapcsolatban maradni a világjárvány alatt. Hat országra kiterjedően különösen időszerű az URBACT Card4All hálózat intelligens város projektje, amely a digitális „lakossági kártyákat” népszerűsíti. A Sassari Önkormányzat (Olaszország, Szardínia) egyik munkatársa, Caterina Fresu szerint a város online szolgáltatásai ennek eredményeként folyamatosan fejlődnek: „Az URBACT program révén szinte minden héten alkalmunk volt találkozni a partnervárosokban dolgozó kollégáinkkal, megosztva a problémákat és megoldásokat. Ezek nélkül a gyakori egyeztetések nélkül sokkal inkább egyedül éreztük volna magunkat egy ismeretlen és kiszámíthatatlan kihívással szemben.” Jurmala (LV) például saját jó gyakorlatát osztotta meg, mely arról szól, hogy önkormányzat által kibocsátott lakossági kártya miként tette lehetővé a tömegközlekedés használatának elemzését a Covid-19 során. Catarina Fresu szerint „Bár a Card4all projektjük kezdeti szakaszában vannak, mégis ennek köszönhető a korlátozások során fontos lépéseket tettek a polgárok számára nyújtott digitális szolgáltatások aktiválása érdekében Sassari városában.”

„Az emberek számára az egyik leghatékonyabb dolog az együttműködés és a kihívásokkal szembeni együttes fellépés.” állítja Gabrovo Önkormányzatától Desislava Koleva. Az iPlace program partnervárosaival együttműködve Gabrovo képes volt támogatni és újraindítani a gazdaságot a Covid utáni időszakban. Amarantéban (Portugália) Tiago Ferreira, a helyi iPlace projektmenedzsere és az InvestAmarante igazgatója szerint „Ezek a beszélgetések gazdagították a résztvevőket. Szerencsésnek éreztük magunkat, hogy a programon keresztül lehetőséget kaptunk az ötletek megosztására.” Amarante kis mérete „nagy előnyt” jelentett az egészségügyi helyzet szempontjából. A turizmus „nagyon gyorsan” fellendült nyáron és az egyes gazdasági szegmensek, mint a fémmegmunkálás, faipari tevékenységek, építőipar hamar újra tudott indulni.
     
 
Amarante egy történelmi város megközelítőleg 56,000 lakossal Észak-Portugáliában – a város az iPlace program vezető partnere
 
Az URBACT nemzetközi tudásmegosztó programja egyaránt erősítette Medina del Campo (Spanyolország) városának rugalmasságát. „Nem csak a tudásért és tapasztalatért tartozunk köszönettel a partnervárosoknak – ami mindig nagy segítség” nyilatkozta Juan Gonzalez Pariente, a helyi koordinátor, „hanem köszönet jár azért is, hogy segítettek Medinának megtalálni a munkaerőpiac kiaknázatlan területeit és erőforrásait.” Az URBACT CityCentreDoctor hálózat például szinergiákhoz vezetett Medina del Campo és az Amarante boripar között, új gazdasági lehetőségeket és hosszútávú támogatást teremtve.

Az OnBoard partnerek egyetértenek, Viladecansban és Sara Cerezoban, az OnBoard projekt támogatás állítja: „A tapasztalatok megosztása az URBACT partnervárosok között igazán hasznos és érdekes. Minden város más megközelítéssel és tevékenységekkel rendelkezik.” Végül Halmstadból, Jonas Åberg szerint „az URBACT partnerekkel való kapcsolat fenntartása, az online találkozók keretében történő tapasztalatmegosztás, ténylegesen nagy segítséget nyújtott a járvány idején.”
 

4. Az integrált fenntartható tervezés ereje

Az URBACT erősíti a városok kapacitását a fenntartható Integrált Akció Tervek (IAP – Integrated Action Plans) elkészítésében – növelve az ellenálló képességet a váratlan kihívásokkal szemben (ahogy például Igualada esetében történt). Míg néhány kisebb város felgyorsította ezeket a terveket a koronavírusra adott válaszreakció megerősítése érdekében, mások kevésbé voltak szerencsések.
Hoogeveen (Hollandia) a helyi érintettekkel közösen újjáélesztette városközpontját, köszönhetően a saját Integrált Akció Tervüknek, amelyet a URBACT RetaiLink network (2016-2018) programon keretében alakítottak ki. A Covid-19 alatt a terv felgyorsításához szükséges pénzeszközök - vagy politikai támogatás - hiányában a márkaépítés és a közterület fejlesztések leálltak, valamint közel 15 kiskereskedő bezárt: jelenleg 50 üzlet üresen áll.

Természetesen több jó példát is lehet említeni: Vic (Spanyolország) felgyorsította az önkormányzati intézkedéseket az egészség és a jólét előmozdítása érdekében, miközben a helyi gazdaságot is támogatta. Ehhez kapcsolódik a „Vic város 30” program a forgalomcsillapítás érdekében, a sebességet 30 km/h-ban határozták meg, és népszerűsíteni kezdték a fenntartható alternatívákat, úgy mint a gyaloglás, kerékpározás vagy a tömegközlekedés. A város mostanra betiltotta a motorikus közlekedést hétvégén a főutakon. „Ez az intézkedés garantálja a szükséges szociális távolságtartást, miközben egy egészségesebb és fenntarthatóbb várost kialakítására törekszik, amely az aktív közlekedést helyezi előtérbe” nyilatkozta Marta Rofin Serra, a Vic Önkormányzat várostervezésében résztvevő építész, valamint az URBACT Egészséges Városok hálózat projektkoordinátora. Vic ezenfelül kerékpárhálózatát is fejlesztette és növelte a burkolt kerékpárutak hosszát.

Mindeközben Gabrovo egy „rendkívül optimista” város, állítja Desislava Koleva. A 65 év felettiek 29%-os aránya miatt a fiatalok városba vonzásának érdekében egy hosszútávú stratégiát kezdtünk kialakítani – mely folyamat a pandémia alatt felgyorsult. „A főleg Szófiában élő bulgáriai fiatalok jellemzően visszatérnek szülővárosukba. A fiatal családok házakat kezdtek vásárolni a Gabrovot körülvevő falvakban. Tehát új infrastruktúrát és vonzerőt kell kiépítenünk.” Az URBACT újdonsága, hogy Gabrovo az iPlace hálózatot különösen hasznos forrásnak tartja a tanulás és a más városokkal való összehasonlítás terén.

Gabrovo egy iparváros körülbelül 62,000 lakossal Közép-Bulgáriában, a Balkáni-hegység közelében – a város az iPlace hálózat tagja

Jövőbeli remények

Számos kisvárosnak, a nehézségek ellenére a Covid-19 pozitív változásokat is hozott. „A pandémia negatív hatásai mindenkire kivetültek és változtatnunk kellett azon, ahogy eddig dolgoztunk és ahogy ezután fogunk”, nyilatkozta Juan González Pariente Medinából. Sassari Önkormányzata felismerte a digitalizáció fontosságát az oktatásban és a távmunka tekintetében. Caterina Fresu reményét fejezte ki, hogy „a vészhelyzetet át lehet fordítani lehetőséggé, hogy Sassarit egy okos várossá formálják”.

A városok a tiszta levegő és az egészséges életmód értékét is felismerték. „Ha van egy jó dolog, ami a Covid-válságból fakadt, akkor azok a környezetet érintő beavatkozások, például a forgalomcsökkentés, a tisztább levegő” – mondja Adriana Nepote, Mantua alpolgármestere. „Nem egyénekként, hanem európai polgárként kell ellenállónak lennünk. Meg kell valósítanunk a közösség és a nagylelkűség ideáit, majd meg fel kell ismernünk – ez nagyszerű lehetőség lehet mindannyiunk számára egy új életmód kialakítására.”

Végül pedig Mireia Sanabria az URBACT szakértője szerint: „Bár még túl korai messzemenő következtetéseket levonni arról, hogy az URBACT hogy teljesített, azok a városok, amelyek részt vettek az egyes URBACT projektekben, és alkalmazták a módszertant, és beépítették munkájukba, valószínűleg hatékonyabb válaszokat adtak a járványhelyzetre. Ha a közigazgatás rendelkezik bevonható munkatársakkal, ha rendelkezik megfelelő rugalmassággal és technológiával, hogy reagáljon ezekre a helyzetekre, akkor az nagy előnyt jelent.”

Az URBACT továbbra is mérettől függetlenül minden várost támogat, szorosan együttműködve a program 23 akciótervezési hálózatával a következő két évben. Az Ön városának is vannak tapasztalatai? Kérjük ossza meg velünk!
 
További ajánlott tartalmak

További koronavírus járvánnyal kapcsolatos cikkeket az URBACT városok korai reakciói linken, a városi szegénység, nemek közti egyenlőség, klíma linkeken, valamint az új Lipcsei Karta linken, továbbá a Governance témakör alatt olvashat. Továbbá ajánljuk figyelmébe a következő tartalmakat is: turizmus központú városok, nehéz helyzetű Katalán város, élelmezés szolidaritás, mentális és fizikai jólét.
 
 
Eredeti cikk: https://urbact.eu/small-cities-surviving-covid-19-%E2%80%9Cwithout-frequent-sharing-we-would-have-felt-more-alone%E2%80%9D