A Come In! közösségi fesztiválok új módszereket vetnek be a fenntartható modellek felállítására

A világjárvány okozta bizonytalanságban a fenntarthatóság jelenti az egyik legnagyobb kihívást a közösségi fesztiválok szempontjából. A Come In! partnervárosok dacolva ezzel a helyzettel próbálnak közösen ötletelni új és innovatív formátumokkal kapcsolatos lehetőségekről a megfelelő források biztosítása érdekében, és továbbra is céljuk, hogy minél többeket tudjanak bevonni hosszú távon kezdeményezéseikbe.

A Come In! jó gyakorlatát – Budapest100 – alkalmazó helyi kezdeményezések integrálják a fenntartható társadalmi modell valamennyi jellemzőjét: világos célkitűzéssel rendelkezik (az épített örökséget - „örökségünket” - közelebb hozza a városlakókhoz), világos üzenetet hordoz (minden épület fontos és értékes), és egy alapvető akciót próbál kommunikálni (bizonyos témához kapcsolódó épületek évente egyszer egy hétvégére megnyílnak). Ez a kezdeményezés számos önkéntes munkát és cselekvési eszközt kínál, amellyel a lakók csatlakozhatnak az eseményekhez (például kutató vagy crowdsourcing / közösségi ötletbörze koordinátor, szervező, idegenvezető vagy egyszerű látogató). Továbbá bizonyos kölcsönösséggel is rendelkezik (évente különféle témákban szervezhető meg, mellyel hagyományt szeretnének), illetve minden bizonnyal rövid és hosszú távú hatása van a társadalom tudatosságának a helyi örökség értékei felé történő növelésével.
A Come In! partnerek a globálisan zajló közösségi kezdeményezések kapcsán más bevált gyakorlati példákat is vizsgáltak, és a hosszú távú közösségi modellhez kapcsolódóan hasonló sikertényezőket tudtak azonosítani. Ezeket a sikertényezőket próbálják erősíteni az egyes Come In!! kezdeményezések, mivel ezek a skálázható és fenntartható működési modell kulcsai.

Hogyan adhatók tovább a partnervárosok pilot projektjei más kerületek vagy városok felé?

Az Erdélyben található Gyergyószentmiklós egyedülálló örmény örökségének témája, a fasiszta (racionalista) építtetett örökség Forlìban, Olaszországban és a modernista építészet Varasdon (Horvátország) meghatározta azokat a lépéseket, melyek által ez a jó példa más körzetekre vagy városokra terjeszthető ki. Gyergyószentmiklós (18 000 lakos) vagy Varasd (47 000 lakos) esetét vizsgálva, a sikeres skálázás nem a város méretétől, hanem a fesztivál témája iránt való érdeklődéstől függ.

Gyergyószentmiklós örmény öröksége sem a helyi lakosok, sem a turisták körében nem volt igazán ismert, annak ellenére, hogy a városközpont legtöbb épületének örmény eredete van. Ezért a jó gyakorlat átadása úgy is értelmezhető, hogy a város újra összekapcsolódik rejtett identitásával. Ez a rejtett örökség a skálázhatóság kulcsa is, mivel Gyergyószentmiklós nem az egyetlen erős örmény gyökerekkel rendelkező város Erdélyben: Szamosújvár (Armenopolis), Erzsébetváros (Dumbrăveni), Marosvásárhely (Marosvásárhely) és Csíkszépvíz (Frumoas) történelmében ez ugyanúgy jelen van. E városok közös örökségének felfedezése fontos szerepet játszhat a régió közös identitásának megerősítésében és a közös helyi kezdeményezések növelésében.

Forlìban egy történelmileg ellentmondásos korszak építészete a központi téma, mivel Mussolini a fasizmus eszményén alapulva szeretett volna egy várost létrehozni. Ezen történelmileg érzékeny (racionalista) korszak építési örökségéhez való kapcsolódás nemcsak Forlì számára releváns, hanem Forlì-Cesena tartomány számos kisebb, közepes méretű városa (Terra del Sole, Castrocaro, Fratta Terme, Predappio) számára is, amelyek hasonló szerkezetűek, hasonló örökséggel, történelmi gyökerekkel rendelkeznek. A tartomány több városa kapcsolódik az ATRIUM kulturális útvonalhoz (A totalitárius rendszerek építészete az európai várostörténetben), és ennek keretében van együttműködés Forlì és a tartomány többi városa (Predappio, Cesenatico stb.) között. További partnervárosok bevonása érdekében első lépéseként egy konferencia megrendezésére kerül sor.

Továbbá célravezető lehet egy közös archívum vagy interaktív térkép (alkalmazás) létrehozása, amely bemutatja az egykori örmény vagy fasiszta korban épült helyszíneket és épületeket, illetve bemutatja, hogy az egyes partnervárosok történelmi épületei, hogyan néznek ki jelen állapotukban. A térkép számos dokumentummal kiegészíthető, beleértve az épületek listáját, kronológiáját, visszaemlékezéseket, személyes történeteket és fényképeket. Navigációs eszköz hozzáadásával a látogatóknak lehetőségük nyílik a házak utcai, kerületi vagy akár városi szintű megtekintésére. Ha az alapokat sikerül létrehozni, valószínűleg az emberekre ösztönzőleg fog hatni, hogy minél többen osszák meg személyes történetüket, ehhez kapcsolódó dokumentumokat, fényképeket. Emellett ez az alkalmazás fesztiválok szervezésére is lehetőséget ad, mely vonzó lehet a kulturális és helyi turizmus szempontjából.

Az Őrmező (Budapest, Magyarország) a szocialista korszak örökségével, az előregyártott panelépület elemeinek bemutatásával merész fesztiváltémát választott. Ez a téma különösen nagy kihívást jelent, mivel a budapesti kerületek többsége inkább rejtegeti ezt az örökséget, és problémának tekinti, sem mint büszkeségnek.

 
Másrészről óriási lehetőség rejlik e témában, mivel nagy lakótelepeken körülbelül 10 millió előre gyártott lakóegység található, amelyekben több mint 30 millió ember él Közép- és Délkelet-Európában (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária). Ezeknek a tömböknek a nagy része városokban található, és ezekben az országokban a városi lakhatás jelenlegi legfőbb kihívását jelenti. A Budapest100 keretében óriási potenciált rejt ez a téma a kezdeményezés kiterjesztése szempontjából.
 
Varasd városa a modernista építészet témáját választotta, hogy ezzel is erősítse a város brandjét, illetve, hogy közelebb hozza a jelenlegi építészeti stílust a városlakókhoz. A nyílt kutatási és a közösségi ötletbörze (crowdsourcing) módszerek használata megfelelő eszköz lehet a civil szerepvállalás fokozására és az építészeti örökség közelebb hozására a városban jelentős arányt képviselő fiatalokhoz. A projekt kiterjesztésének első lépéseként Varasdon belül további öt körzet, Varasdon kívül pedig az ország több városa is hasonló örökséggel rendelkezik. A skálázhatóság kulcsa az a fiatal építészekből álló civil szervezet, a DAV (Varasd Építész Egyesület), amely képes elérni és vonzóvá tenni a projektet más fiatalok és más városok számára. A crowdsourcing kiegészítéseként a crowdfunding kampánnyal nemcsak az anyagi függetlenséget biztosítja, hanem kommunikációs előnyökkel is jár, mivel kiemeli a fesztivál független és civil arculatát, és elősegíti a fiatalabb generációk bevonását.

 
Hogyan biztosíthatják a partnervárosok projektjük fenntarthatóságát?

Targówek (Varsó, Lengyelország), Varasd és Pori (Finnország) 2020 tavaszára tervezték fesztiváljukat, de ezeket az eseményeket a járvány miatt le kellett mondani. A fesztiválok átütemezése megkérdőjelezte a fenntarthatósági tervek kidolgozását is, és ez a bizonytalan helyzet arra késztette a városokat, hogy online eszközöket és platformokat használjanak, és fokozottan építsenek a közösségi médiára.

Az erősen elkötelezett közösség kulcsfontosságú valamennyi sikeres helyi kezdeményezés fenntarthatóságához. A közösségi média és más digitális eszközök használata lehetővé teszi a projektgazda számára, hogy gyorsan bevonja városlakókat a kezdeményezésbe, és megteremtse számukra a közös cselekvés lehetőségét. Plasencia (Spanyolország) esetében őszi online fesztiváljuk alkalmával nyílt videó- és fotópályázatot hirdettek. A Plascencia-i nyílt felhívás egy „verseny” lesz, amelynek célja, hogy városuk történeteit és örökségi elemeit kézzelfoghatóan és szellemileg megosszák a közösségi médiában rövid videók és fényképek segítségével. Várhatóan ez a videóverseny hidat képez a generációk között, hiszen az idős emberek a fiatalabb generációk eszközein keresztül osztják meg történeteiket.

Pori viszont úgy döntött, hogy egy innovatív, interaktív weboldalt épít a rádióállomás történetéhez, és közösségi ötletbörze útján hozza létre a hozzá kapcsolódó helyi történeteket. A történeteket, fotókat és különféle történelmi anyagokat a közösségi média segítségével, valamint a helyi rádiókkal és más médiákkal való együttműködése révén osztják meg. Ezeket a történeteket ezután online publikálják, és a rádióhullámok és a rádiótechnika ötletét és esztétikáját tükröző megjelenítésekkel párosítják. Mindkét város bevezette a történetmesélés új formátumát, mely által a történelem láthatóvá, élhetőbbé és érthetőbbé válik a meghatározott helyeken és tereken, valamint a hozzájuk kapcsolódó személyes történeteken keresztül. A helyeket és a történeteket azok is könnyen összekapcsolhatják egy városi közösségből, akiknek nincs vagy különböző tapasztalataik vannak az adott helyekkel vagy emberekkel kapcsolatban.

Őrmező esetében kicsit más kérdés merült fel: vajon a fesztivál hogyan profitálhatna legjobban a közös kommunikációból és szervezésből, valamint az éves Budapest100 fesztivállal közös elköteleződési konstrukciókból, megtartva ugyanakkor a kezdeményezés helyi és független jellegét? Ennek eredménye lehet az Őrmező fesztivál mellékeseményként való bevonása a Budapest100-ba, és az ULG csoport tagjainak integrálása a Budapest100 helyi koordinátorai közé.
 

Hogyan találhatják meg a partnervárosok a legjobb szervezeti keretet a fenntarthatóság biztosításához?

A sikeres alulról felfelé építkező helyi közösségeket és kreatív kezdeményezéseket az önkormányzat vagy pénzügyileg vagy támogató jogszabályi keretekkel támogatja, de a fő szervezési munkát civil szervezetek vagy a helyi lakosok végzik.

A látogatókat, az ULG tagjait, az önkénteseket és a tisztviselőket helyi szinten elemezték a Social Design Canvas segítségével. A folyamat során az érintettek szerepe, és a motivációjukhoz kötődő megfelelő jutalmazási rendszerek is elemzésre kerültek. A módszertant arra használták, hogy megtalálják a legjobb digitális eszközöket az érdekeltek bevonásának fokozása érdekében. Az összes projektre felállított ULG nagyon szilárd alapot szolgáltatott a jövőbeni szervezeti felépítés kialakításához, az ULG csoport minden esetben talált egy erős és motivált tagot, aki az URBACT után átveszi majd a fesztivál szervezési feladatait.

A felülről lefelé és az alulról felfelé építkező együttműködés erős jellemző minden partnervárosban, és egyes esetekben a nem kormányzati szervezetek ahhoz, hogy átvegyék a szervezet felelősségét, nagyon szoros kapcsolatokat alakítanak ki bizonyos csoportokkal (pl. fiatalokkal), lehetővé téve a projekt céljainak sikeresebb elérését. Az első példa Pori (TEHDAS), Plasencia (SEdAP) és Gyergyószentmiklós (TÉR), míg a második példa Varasd (DAV) esetére vonatkozik. Őrmező esetében a leendő szervezőnek (a Közösségi Központnak) lehetősége lesz erősen építeni a Budapest100 hálózatára és tapasztalataira. Ezért továbbra sem világos, hogy a jövőben a fesztivál önálló esemény lesz-e, vagy a Budapest100 kiegészítő rendezvénye.

A Budapest100 a fenntartható modell sikereit is ösztönözheti azáltal, hogy kiterjeszti határait, és nemzetközi márkává válik, amelynek nemzetközi keretei vannak a partnervárosok számára. Így a Budapest100 több mint inspirációs forrás lesz a városok számára, és egyszerűsített szabályok és eszközök együttesét kínálja, és olyan keretet fejleszt ki, amely megkönnyíti a több ember bevonását.
 

Hogyan lehet pénzügyi szempontból hosszú távon fenntartható modelleket biztosítani?

Sok esetben a COVID-19 bizonytalanságot okozott az önkormányzatok jövőbeli költségvetése szempontjából, és a közösségi fesztiválok pénzügyi fenntarthatóságát is megkérdőjelezte. Mivel a költségvetés lehetőségei korlátozottak, szükségszerűvé válik önkéntesek nagyobb számban való bevonása, továbbá a kutatási tevékenységek esetében a közösségi ötletbörze (crowdsourcing) alkalmazására.

Pori esetében azonban a korábbi rádióállomás önkormányzat általi támogatása és a helyreállításhoz szükséges anyagi források biztosítása a pénzügyi szempontból fenntartható jövő szilárd alapja. Forlì és Gyergyószentmiklós pedig külön nemzeti forrásokhoz férhetnek hozzá a nemzeti finanszírozási rendszerek révén.

Targowek-ban a közösségi költségvetés tervezésében fennálló erős hagyományok lehetőséget teremthetnek az állampolgárok részvételére, és ezt az erőforrást nemcsak az erős városi közösség felépítéséhez, hanem az önkormányzat pénzügyi támogatásának lehetővé tételéhez is felhasználhatják. Alulról felfelé haladó pénzügyi intézkedések és innovatív eszközök, például a közösségi finanszírozás alkalmazása Varasd esetében jó módszer lehet a pénzügyi függetlenség hosszú távú növelésére.
Az innovatív formátumokkal és az új modellekkel való tapasztalatszerzés segít minden városban megtalálni a fenntartható modelleket, de a fesztivál pandémiát követő sikeres lebonyolítása fontos előfeltétele annak, hogy elegendő tapasztalatot szerezzenek és véglegesítsék hosszú távon életképes fenntarthatósági terveiket.
 

Írta: Írta: Reka Matheidesz

Eredeti cikk: https://urbact.eu/come-community-festivals-find-new-ways-set-sustainable-models