Pamplona stratégiai alapú és felelős közbeszerzési politikája, amelyre az Európai Bizottság is jó gyakorlatként tekint
Az Európai Bizottság Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynöksége (EASME) nemrégiben publikálta a Társadalmilag felelősségteljes közbeszerzés kialakítása és alkalmazása című útmutatót, mely 71 jó gyakorlatot mutat be, köztük a Pamplonai Városi Tanács társadalmilag felelős közbeszerzési stratégiája elnevezésű esettanulmányt. Ily módon Pamplona felelős közbeszerzési politikája európai szinten is elismert jó gyakorlatként alkalmazható.
2019-ben Pamplona városi tanácsa jóváhagyta a stratégiai és társadalmilag felelős közbeszerzések útmutatóját, amely szociális záradékokat, valamint megfelelőség-ellenőrző eszközöket és hatásmérő rendszereket is magába foglal.
Ezek az instrukciók minden olyan szervre vonatkoznak, amelyek elősegítik Pamplona város és a közszférában működő intézmények közbeszerzési gyakorlatát. Ezenkívül a Városi Tanács számos műhelytalálkozót szervezett az Útmutató alkalmazásának népszerűsítése érdekében a különböző önkormányzati szervezeti egységek és állami intézmények körében.
Pamplona város tanácsának célja egy társadalmilag felelős közbeszerzési stratégia felállítása és alkalmazása, amely jobban szolgálja az állampolgárok érdekeit és hatást gyakorol a társadalmi integráció, az újraelosztás, a társadalmi egyenlőség és fenntarthatóság ügyére. Pamplona olyan közbeszerzési modellt hirdet, amely fenntartja az eredményesség és a hatékonyság elveit, ugyanakkor integrálja és fokozza a szociális célokat a szerződéskötésben, így minden egyes szolgáltatás, tevékenység vagy ellátási forma segíti a nemek közötti egyenlőséget, a kiszolgáltatott emberek foglalkoztatását, a fogyatékkal élők jogait, a tisztességes és minőségi foglalkoztatást, a körforgásos gazdaság, a vállalati társadalmi felelősségvállalás, a társadalmi és területi kohézió megvalósítását, valamint helyzetbe hozza a speciális igényű vagy fogyatékkal élőket segítő foglalkoztatási központokat és a beilleszkedést segítő szervezteket.
Ezenkívül Pamplona városi tanácsának célja, hogy Spanyolországban elsőként olyan közigazgatási rendszert alakítson ki, mely hatékonyan ellenőrzi és értékeli a közbeszerzések társadalmi hatásait. Ehhez lehetővé kell tenni, hogy minden szociális záradékot egy hitelesítő személy nyomon tudjon követni, amely igazolja az adott záradéknak való tényleges megfelelést, valamint egy hatásmérő (értékelővel) alkalmazását, amely lehetővé teszi a hatékonyság és eredmények kimutatását.
Ily módon a folyamat végén a Városi Tanács tisztában lesz azzal, hogy az adott időszakban milyen haszna és társadalmi eredménye volt az adott beszerzésnek. Például: információt kapnak a projektbe bevont fogyatékossággal élők számáról, a nemi erőszak áldozatává vált nők számáról, vagy hogy minden szereplő teljesítette-e a szerződésben foglalt feltételeket, továbbá a hosszabb távra kötött szerződések száma növekedett-e, mekkora összeggel szerződtek a hátrányos helyzetű csoportokat segítő foglalkoztatási központokkal, hány olyan intézkedést vezettek be, mely segítette a nemek közötti egyenlőséget és ez hány embert érintett, hány olyan szerződést kötöttek, mely támogatta a fair trade vagy a helyi termékek beszerzését.
Az Útmutató elkészítése és az instrukciók jóváhagyása a Navarrában tárgyalt – a 2014. évi európai közbeszerzési irányelvekre épülő és azt megújító – 2018-as közbeszerzési szerződésekről szóló regionális törvény jóváhagyása során is felmerült. A törvény preambuluma a célokhoz igazodva a következőket mondja ki:
Az „Európa 2020 stratégia” szerint a közbeszerzés nagyon fontos szerepet játszik olyan eszközként, amelynek elő kell segítenie a gazdasági fejlődés olyan modelljének kialakulását, amely magas szintű foglalkoztatást, termelékenységet és társadalmi kohéziót eredményez, ugyanakkor garantálja a közpénzek hatékony felhasználását.
E cél elérése érdekében az irányelvek olyan célkitűzéseket határoznak meg, mint például a versenyképesebb piac előmozdítása, a kkv-k részvételének megkönnyítése a közbeszerzésben, a közbeszerzés mint eszköz a szociálpolitikában, a környezetvédelemben vagy a kutatásban.
A közbeszerzés eszközként való alkalmazása a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi, a környezeti vagy a kutatási esélyegyenlőségi politikában ma már relevánsabb, mivel széles körben megértették, hogy ezek közvetlenül kapcsolódnak az általános érdekekhez, és megfelelő módja a közpénzek felhasználásának a szerződések teljesítésén túl.
Ezért ezeket „horizontális záradékoknak” lehet nevezni e jogterületen: a nők és férfiak közötti nemek közötti egyenlőségre vonatkozó előírások betartása mellett, a szociális, munkaügyi és környezeti szempontokat is figyelemmel kell kísérni és meg kell követelni a szerződés minden szakaszában.
Ebben az értelemben a 64. cikk - regionális törvény értékelési kritériumai megállapítják: A szociális jellegű kritériumoknak az összpontszám legalább 10% -ának kell lennie.
Így a Pamplonai Útmutató egyik fő eleme a kiválasztási kritériumok katalógusa javasolt szövegezéssel, jogérvényességgel, saját specifikus hitelesítővel és saját specifikus értékelővel, a megfelelőség és a hatásértékelés megkönnyítése érdekében.
A közbeszerzés a társadalmi átalakulás eszköze a saját tőke felhasználás ösztönző hatásán keresztül.
A közbeszerzés társadalmi szempontból felelős rendszere lehetővé teszi nagyobb és sokszínűbb csoportok hozzáférését a közbeszerzésekhez, valamint a globális és helyi gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó társadalmi előnyökhöz. A rendszernek a hatékonyság növelése érdekében a köz- és a magánszféra közötti nagyobb együttműködést is befolyásolnia kell, illetve az innovatív termékeket/szolgáltatásokat, piaci ismereteket, ágazati igényeket vagy a szakemberek saját know-how-ját is figyelembe kell vennie illetve alkalmaznia kell.
Nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt, ha fenntartható kritériumokról van szó. A fenntartható közbeszerzésnek számos kritériumlehetősége van, amelyeket közvetlenül be lehet illeszteni egy pályázatba, anélkül, hogy a környezeti teljesítmény jellemzőinek hosszadalmas kutatására és piaci elemzésre lenne szükség. Ezeket tartalmazzák az EU GPP kritériumai különböző nemzeti vagy regionális szintű kritériumok szerint.
További információ itt olvasható: https://urbact.eu/10-tips-using-social-and-environmental-criteria-procurement
Az EU GPP-kritériumait azért alkották meg, hogy megkönnyítsék a zöld követelmények nyilvános pályázati dokumentumokba történő felvételét.
Míg az elfogadott uniós GPP-kritériumok célja a megfelelő egyensúly elérése a környezeti teljesítőképesség, a költség szempontok, a piac elérhetősége és az egyszerű értékelés között, a beszerzést végző hatóságok dönthetnek úgy, hogy igényeiknek és ambícióiknak megfelelően felveszik az összes vagy csak bizonyos követelményeket pályázati dokumentumaikba.
Írta: Alison Taylor
Eredet cikk: https://urbact.eu/strategic-and-responsible-public-procurement-policy-pamplona-recognized-good-practice-european