Jelenlegi hely

Áttérés a körforgásos gazdaságra: az építőipar ereje a jobb városok kialakításában

2020. 02. 03.

Mit jelent a körkörös gazdaság az építőiparban elméletileg, és hol állunk ma a gyakorlatban? Melyek a legfontosabb kihívások, igények és hogyan tudjuk kielégíteni ezeket, kezdve a helyi cselekvéstől az eredményeink felskálázásáig jobb városok kialakítása érdekében? Az URGE APN projekt alámerül az építőiparon belül a körkörösség kérdéskörébe, megpróbálva befolyásolni a helyi politikákat és ezen keresztül hozzájárulni az ambiciózus európai célok és célkitűzések eléréséhez.

Az URGE APN projekt

Az URBACT III akciótervezési hálózatokra szóló felhívás keretében jóváhagyott URGE (Circular Building Cities) projekt célja cselekvési tervek kidolgozása az építőipar számára. Az URGE így felgyorsítja a körforgásos gazdaságra való áttérést. A hálózatban vannak nagyvárosok, mint például Koppenhága és München, közepes méretű városok, mint Utrecht és Riga, valamint kisebb városok, például Maribor (képviseli Nigrad), Kavala és Comunidade Intermunicipal do Oeste, amely kisebb önkormányzatok regionális együttműködése. A projektet a holland Utrecht vezeti.

Az I. fázis keretében minden város esetét alaposabban megvizsgálják, hogy beazonosítsák a szükségleteket, és kidolgozzanak egy személyre szabott cselekvési tervet a nehézségek enyhítésére és a lehetőségek kiaknázására, valamint olyan megoldások felismerésére, amelyek fokozzák a körköröséget az építőiparban.

Milyen egy „körkörös” épület?

„Olyan épület, amelyet felesleges erőforrás-pazarlás, környezetszennyezés és az ökoszisztéma rongálása nélkül hoznak létre, használnak, majd végül újrahasznosítanak. Gazdaságilag felelősségteljes módon épül fel, hozzájárulva az emberek és a bioszféra jólétéhez.”

A körkörös épületek pozitív hatással vannak általában az anyagokra, az energiára, a hulladékra, a biodiverzitásra, az egészségre és a jólétre, az emberi kultúrára és a társadalomra. Ezenkívül többféle értéket is előállíthatnak.

Hogy áll a globális gazdaság a körköröség szempontjából?

Globális gazdaságunknak csak 9%-a tekinthető körkörösnek. 8,4 gigatonna anyag újrafelhasznált, szemben az elsődleges forrásokból származó 84,4 gigatonna anyaggal. A nem újrahasznált anyagok többségben vannak, ezek elvesznek kibocsátás vagy visszanyerhetetlen hulladék formájában. A ház, a táplálkozás és a mobilitás együttesen a teljes anyagterhelés több mint 82 %-át teszi ki.

A következő 30 évben becslések szerint az új építés nagysága megegyezik a már megépített mennyiséggel. A gyorsan növekvő építőipar jelenleg a világ legnagyobb hulladéktermelői között van: évente 1,3 milliárd tonna építési és bontási hulladék keletkezik világszerte.

Következésképpen alapvetően szükséges új körkörös megoldások alkalmazása, az építőiparban különösen.

Európa esete

Az európai építőipar stratégiai jelentőségű a legtöbb ország gazdasága számára. Európában tíz ház közül körülbelül 4 épült 1960 előtt, amikor az építési gyakorlat a mai szabványok szerint gyenge volt. Elsődleges szempont a már megépített épületállomány fenntartása és megőrzése, és amennyiben felújításra vagy bontásra van szükség, ez történjen körkörös eljárás alkalmazásával, ahol az anyagok visszaforognak az építőiparba.

Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy felgyorsítsa a körforgásos gazdaságra való áttérést, lehetővé téve az EU városai számára, hogy a nemzetközi gyakorlat a jelenlegi elavult „vedd-használd-dobd el” modellen túllépjen. Mivel a körkörös gazdaság összetett és hosszú távra tervező koncepció, az Európai Bizottság 2015 decemberében létrehozott egy egyedi, átfogó stratégiát, amelyet „körkörös gazdaság cselekvési tervnek” neveznek. Ez a cselekvési terv hatékony válasz a 2030-as Menetrendre, mivel felhatalmazza az állami hatóságokat és az érdekelt feleket a körforgásos gazdaság bevezetésének felgyorsítására. A cselekvési terv négy évnyi sikeres végrehajtása, egy körkörös gazdaságról szóló fehér könyv (Word Economic Forum 2018), illetve számos közzétett jelentés után az Európai Bizottság képes azonosítani a körforgásos gazdaság felgyorsításának szükségleteit:

1) A körkörös gazdaság összetett, ezért egy átfogó stratégia a legjobb eszköz a stratégiai ágazatok megcélzására és azok valamennyi aspektusának kezelésére.

2) Rövid és hosszú távú előnyökkel jár, ha a körkörös gazdaságot prioritássá teszik a közintézmények döntési folyamataiban. A környezetvédelemmel, az iparral, a kutatással, a nemzetközi együttműködéssel és sok minden mással foglalkozó osztályok hozzájárulhatnak a koncepció általános érvényesítéséhez egy intézményen belül és kívül.

3) A körkörös változás gyorsabb, ha a gazdasági szereplők és a civil társadalom közvetlenül részt vesznek abban. Egy körkörös gazdasággal kapcsolatos hatékony közpolitikának az üzleti élet és a civil társadalom támogatására van szüksége annak érdekében, hogy maximalizálja a környezeti és a gazdasági előnyöket.

Maga az építőipar tisztában van azzal, hogy változtatnia kell irányítási modelljén a körkörösség felé, és hogy képesnek kell lennie megfelelni az erőforrások fenntartható felhasználására vonatkozó új megközelítésnek, amelyet az európai építési termékekre vonatkozó rendeletekben rögzítettek.

Helyi szinten azonban még sok tennivaló van.

Helyi fellépés

Kulcsfontosságú a holisztikus megközelítés és a nézetek integrálása a helyi cselekvési tervekben, ha el akarjuk érni az EU ambiciózus céljait a körkörös gazdaság terén.

A körkörös épülettervezés általános sikertényezője az érdekeltek bevonása a kezdetektől. A végfelhasználókkal, a szakemberekkel, a beszállítókkal és a közösségekkel való folyamatos együttgondolkodás, minden érintett igényeinek átfogó figyelembevétele alapvető fontosságú a holisztikus terv kialakításában. Ezenkívül a közbeszerzés szabályozása erőteljes motor lehet, amely jelentős szerepet játszhat a körkörös gyakorlat általános érvényesítésében. A tudás terjesztése szempontjából a befejezett építési projektek, valamint az épületek és területek újrafelhasználása szolgálhatja a további figyelemfelkeltést és a tapasztalatcserét. Ezenkívül a nyilvános adatoknak a városi portálokon keresztül történő közlése, ideértve a mutatókkal kapcsolatos vitákat és nyílt adatokat is, hatékony eszköz a kapcsolódó érdekelt felek, köztük a polgárok bevonására és motiválására. Egy hozzáférhető tudás- és kompetenciaépítő portfólió, amely képzési csomagból, mutatókból, adatokból, bevált gyakorlatokból áll, Pay-as-You-Throw (PAYT) rendszerekkel, elősegítheti a körforgásos gazdaság elveinek helyi megvalósítását. Mindezt azonban a városi erőforrások kezelésének holisztikus ütemtervébe kell integrálnunk.

Ezeket a témákat az URGE APN projekt partnerei felvetették és megvitatták október 15-16-án, Utrechtben egy eredményes kezdő találkozón. Még sok munka áll a résztvevők előtt ahhoz, hogy ezt a stratégiai szektort valóban a körkörös célok elérésének motorjává tegyék, úgyhogy kövesse munkánkat!