Az integrált városfejlesztés hat szempontja

A városok jobban kezelhetik az integrált városfejlesztésben rejlő kihívásokat, ha felismerik annak komplexitását, ugyanakkor le tudják bontani alkotóelemeknek tekinthető koncepciókra. Az URBACT programban elkészült városi integrált cselekvési terveket vizsgáló friss tanulmány egyik megállapítása éppen az volt, hogy a városoknak teljes mértékben meg kell érteniük az „integrált városfejlesztés” komplexitását, de azt le is kell bontaniuk annak érdekében, hogy megközelítéseiket szisztematikusan fejleszteni tudják.

Integrált városfejlesztés: a kihívást jelentő koncepció

Az URBACT korábbi erőfeszítései az „integrált városfejlesztés” kommunikálására általában a „horizontális” és a „vertikális” integráció elképzeléseire fókuszáltak. Ezek hasznos fogalmak a téma általános megértéséhez, de a tanulmány megállapította, hogy a városi cselekvési tervek integráltságának javítását és értékelését célzó gyakorlati erőfeszítések részletesebb meghatározásokat igényelnek.

A „horizontális integráció” fogalma potenciálisan magában foglal különféle politikai területeket, ágazatokat; különböző lokációkat és azok térbeli kapcsolatait; a helyi érdekelt csoportok sokféleségét; valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti célok kiegyensúlyozását. Így arra a látszólag egyszerű kérdésre, hogy „vajon ez a cselekvési terv horizontálisan integráltnak tekinthető-e?” a gyakorlatban rendkívül nehéz válaszolni. A különféle dimenziók komplex együttállása miatt az egyszerű „igen” vagy „nem” válasz nem lehet elegendő.

Emellett a kormányzási szinteket érintő „vertikális integráció” vonatkozhat a döntéshozók és az érdekelt felek bevonására, a stratégiák összehangolására és a különféle szintekből származó források kombinálására. A kérdés, hogy egy cselekvési terv vertikálisan integrált-e vagy sem, megint csak összetetté és árnyalattá válik a vizsgálat során, így szintén nem válaszolhatunk egy szóval.

Ebben az összefüggésben talán nem meglepő a tanulmánynak az a megállapítása, miszerint a városok küzdenek azzal, hogy feldolgozzák és kommunikálják azt a komplexitást, amellyel a városfejlesztés integrált megközelítésének teljesítése érdekében foglalkoztak.

A CityCentreDoctor URBACT projekt keretében Medina del Campo (ES) integrált cselekvési terve a belváros újjáélesztését integrált folyamatként értékeli. „Integrált, mert magában foglalja a társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális és intézményi területeket.” Ez a meghatározás nem igazán igazolja a bemutatott integrációs szintet. Valójában a cselekvési tervben tetten érhető az ágazatok, helyszínek és térbeli kapcsolatok, kormányzási szintek és az érdekelt csoportok, valamint a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontok közötti koordináció.

Szükség van világos és részletes útmutatásra

Egyes cselekvési tervek esetében az „integráció” világos és részletes definíciójának hiánya okozhatta, hogy a terv komplexitása nem bontakozott ki teljes mértékben, vagy esetleg kimaradtak fontos integrációs szempontok.

Az elemzés megállapította, hogy a kép rendkívül eltérő volt az egyes vizsgált cselekvési tervek között és azokon belül is. Egyes esetekben az integráció kérdése egyértelműen megjelent a tervekben. Máskor foglalkoztak ugyan vele, de nem egyértelműen vagy teljeskörűen. Máskor úgy tűnt, hogy teljesen kimaradt ez a szempont. És amikor hiányzott, sem volt egyértelmű, hogy ez valódi hiányosság, vagy esetleg szándékos döntés, amely mögött érvek állnak.

Vegyük például a Södertälje  (SE) tervét az AGRI-URBAN hálózatból. Ez általában véve az integrált cselekvési tervek kiváló példája, amely nagyon világosan kommunikálja az integráció különféle aspektusait, valamint az érintettek bevonásának módját és a transznacionális csere bevált gyakorlatait. Néhány más cselekvési tervtől eltérően azonban nem említi a szomszédos önkormányzatokkal való együttműködést a cselekvések kidolgozása során. Nem világos, hogy az egyébként teljes mértékben integrált élelmiszerpolitika megközelítésének ezt a lehetséges szempontját kifelejtették, vagy gondoltak rá, de nem tartották relevánsnak.

A BoostINNO hálózatban tevékenykedő Strasbourg  (FR) cselekvési terve nem határoz meg olyan tevékenységeket, amelyek ágazatokba integrálódnak, vagy amelyek a város különböző helyszíneire vagy térbeli kapcsolataira irányulnak. Ez nagy mulasztásnak tűnhet. Mivel azonban egész megközelítése a társadalmi innováció előmozdítása a munka minden vonatkozásában és a város egészében, talán érthető és legitim is, ha tevékenysége olyan irányítási szempontokra összpontosít, amelyekben nincs szektorális és térbeli dimenzió.

Ez a két példa azt mutatja, hogy az integráció minőségének értékeléséhez nem elegendő csupán megvizsgálnunk az integráció vonatkozásainak jelenlétét vagy hiányát. Fontos annak megértése is, hogy az integráció ezen aspektusa a tárgyalt konkrét esetben releváns és / vagy prioritást élvez-e. Az integrált cselekvési terveknek ideális esetben világosan meg kell magyarázniuk választásaikat.

Az integrált városfejlesztés hat szempontja

A tanulmány határozottan támogatja, hogy a városok szisztematikusabb megközelítést alkalmazzanak az integrált városfejlesztési megközelítésük kidolgozása során. Ez nemcsak lehetővé teszi, hogy teljesebb képet alkossanak az integrált városfejlesztés bonyolultságáról, hanem segít abban is, hogy ezt a gyakorlatban is kezelhető módon tegyék meg – sorban valamennyi összetevővel foglalkozva.

A vizsgálat az „integrált városfejlesztés” hat szempontját azonosította, amelyeket minden városnak figyelembe kell vennie, amikor a megközelítés gyakorlati integrációjának javítására törekszik. Ezt a hat szempontot elsősorban a városok által bemutatott horizontális és vertikális integráció különféle dimenzióinak szétválasztásával azonosították. Ide tartoznak azonban az átfogó elemek is: a fenntartható megközelítések szükségessége és az érdekelt felek bevonása a végrehajtásba (a tervezés során folytatott konzultáció mellett).

A lista szisztematikus használata hozzájárulhat ahhoz, hogy a városok ne felejtsék el a környezeti és társadalmi célkitűzéseiket egy szinten kezelni a többivel, és ezt világosan be is mutatni tervükben. Arra ösztönözheti őket, hogy gondolkodjanak a városukon belüli térbeli dimenziókról és az önkormányzatukon kívüli integrációról - akár a szomszédos önkormányzatokra, akár a kormányzás különböző szintjeire gondolunk. Ez a lista azt is biztosíthatja, hogy a városok ne felejtsék el bevonni - pusztán információszolgáltató szerepükön túl is - az érdekelt feleket terveik végrehajtásába.

Gyakorlati különbségek az integrált megközelítések alkalmazásában

A szisztematikus munka az integrált városfejlesztés szempontjaival nem jelenti azt, hogy minden városnak minden szemponthoz konkrét tevékenységeket kell rendelnie, vagy hogy valamilyen formális módon választ kell adnia minden felvetésre. A listához köthető megközelítés csak azt jelenti, hogy a városoknak tudatosan és odafigyelve mérlegelniük kell integrációik javítását minden szempontból. Ez az oka annak, hogy a minőségi tervezési folyamat elengedhetetlen előfeltétele a hatékony integrált városfejlesztésnek, és annak is, hogy két integrált cselekvési terv soha nem lesz azonos tartalmú.

Például a MAPS hálózatban résztvevő Szombathely cselekvési tervében az akciók a város határain belül az ágazati és térbeli dimenziók jó integrációját mutatják, különösen a célterületet képező korábbi laktanya területén. A terv egyensúlyba hozza a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat, és bevonja az érdekelt feleket. A tanulmány azonban nem talált bizonyítékot a szomszédos önkormányzatokkal való koordinációra, illetve kevés dolog utal a többszintű kormányzásra. Ez indokolt lehet, de a tervet erősebbé teheti, ha kifejezetten foglalkozik ezzel a potenciállal.

Nagyon eltérő példát mutat a kolozsvári terv a REFILL hálózatban. A projekt üres, elhagyott helyekre való összpontosítása arra készteti a várost, hogy prioritássá tegye azokat az irányítási szempontokat, amelyek megkönnyítik az ideiglenes használatot. A kormányzásra, és nem a fizikai beavatkozásokra irányuló nézőpont nagyon eltérő stratégiai döntéseket eredményez az integrált cselekvési terv kidolgozása során. Például a tervezett tevékenységeknek nincs külön ágazati dimenziója - ezeket a szempontokat majd az ideiglenes használat tényleges végrehajtása során kell figyelembe venni.

Végül egy példa az antwerpeni (BE) integrált cselekvési tervből, amely a sub>urban  projekthez kapcsolódik. A terv bemutat számos releváns ágazat közötti cselekvést, erős térbeli dimenzióval, valamint a szomszédos önkormányzatokkal való együttműködés konkrét lépéseit. Ez nagyon logikusan illeszkedik a projekt céljához, a városi peremterületek fejlesztéséhez. A terv azonban kevésbé egyértelmű a többszintű kormányzásra vonatkozó sajátos megközelítés tekintetében, és hogy ennek milyen lehetőségei lehetnek a kidolgozott megközelítések javítására.

Ami a tanulmányból egyértelmű, hogy nincs az integrált megközelítés kidolgozásakor objektíven helyes vagy helytelen válasz. Nagymértékben témafüggők az integráció prioritásai. Óriási a különbség például egy adott fizikai helyre összpontosító téma (pl. egy belvárosi központ vagy korábbi katonai helyszín megújítása) és egy munkamódszer, megközelítés (pl. a társadalmi innováció támogatása vagy az ideiglenes használat előmozdítása) között. Az integráció egyes szempontjainak szisztematikusabb megközelítése azonban biztosíthatja, hogy egyetlen dimenzió se maradjon ki, és hogy a városok képesek legyenek megmutatni és igazolni stratégiai döntéseiket.

Figyelem az integráltabb megközelítésekre

Az összefoglaló üzenet a városok és a velük együtt dolgozók számára az, hogy az integrált városfejlesztésnek ez a megközelítése releváns és minden városban alkalmazható, tekintet nélkül a kiindulási pontra és az integrált megközelítésekkel kapcsolatos korábbi tapasztalataikra.

Bármely téma vagy kihívás kezelésekor egy város megfontolhatja az integrált városfejlesztés hat szempontját, és felteheti magának a kérdést, hogy miként javíthatja megközelítésének integrációját. Azoknak a városoknak, amelyek újak ezen a területen, vagy új témákban kezdtek dolgozni, ez azt jelentheti, hogy néhány fókuszált prioritási területtel kezdenek el foglalkozni, ahelyett, hogy mindent egyszerre akarnának megoldani.

Klaipeda  (LT) cselekvési terve a Gen-Y City projektben azt a megközelítést mutatja, ahol ilyen világos stratégiai döntést hoztak. A tervben olvasható, hogy „az ULG csoport tagjai úgy döntöttek, hogy szűkítik az integrált cselekvési terv eredeti változatát, és a fő célkitűzésre, a tehetségek vonzásához és megtartásához szükséges lépésekre összpontosítanak”. A szabadúszó vállalkozók megsegítésére tett lépések célja a meglévő szolgáltatásnyújtásban azonosított specifikus hiányosság pótlása. A város számára a későbbi feladat további dimenziók hozzáadása lesz, hogy a megközelítés idővel egyre jobban integrálódjon.

A tapasztaltabb városok is felülvizsgálhatják meglévő megközelítéseiket és meghatározhatják azokat a területeket, ahol az integráció javítható. Talán eddig kifelejtettek egy dimenziót a terveikben. Lehet, hogy néhány szempontot mélyebben lehet kezelni, még több érdekelt fél bevonásával vagy további ágazatok bevonásával vagy a többszintű kormányzás fejlesztésével. A legtöbb cselekvési terv fejlődhet abban, hogy megteremtse az egyensúlyt a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célok között.

Nincs tökéletesen integrált cselekvési terv. Bárhol is van egy város a saját útján, a fontos az, hogy folyamatosan keresse a fejlődés lehetőségét és az érintetteket bevonva kutassa, hogy miként javíthatja tovább megközelítéseinek integrációját, útmutatásként felhasználva az integrált városfejlesztés hat szempontját.

***

Az integrált városfejlesztés gyakorlati megközelítésével kapcsolatos további információkért lásd az URBACT városok integrált cselekvési terveinek 7 esettanulmányát, valamint a teljes tanulmányt, annak eredményeit és ajánlásait.

Írta: Ed Thorpe

Eredeti cikk: https://urbact.eu/making-integrated-urban-development-manageable