Jelenlegi hely

CIVATAS SAPIENS’19 – Város és digitalizáció

2019. 10. 02.

Civitas Sapiens’19 címmel első alkalommal, de hagyományteremtő céllal rendeztek okos város szakmai konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Üllői úti kampuszán szeptember 19-én. A rendezvény külföldi vendégeként a lengyel URBACT Tájékoztatási Pont koordinátora, Aldo Vargas mutatta be a ’lengyel URBACT’-ként is ismert nemzeti városhálózati tapasztalatcsere-programot. A plenáris előadásokat követően a digitalizáció és a városmenedzsment érintettjei hat szekcióban kaptak lehetőséget párbeszédre és jó gyakorlatok megismerésére.

Fél évvel ezelőtt született meg a szándék egy olyan évente ismétlődő okos város témákkal foglalkozó, széles körű párbeszéd megteremtésére alkalmas konferencia megteremtésére, amely szeptember 19-én vált valósággá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Központjában. A Miniszterelnökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Digitális Jólét Program és a Lechner Tudásközpont szervezésében idén első alkalommal megrendezett Civitas Sapiens’19 okos város szakmai konferencia elnevezésű egész napos rendezvényen a plenáris előadások után kerekasztal beszélgetések és tematikus workshopok adtak lehetőséget a hazai és nemzetközi szakembereknek a digitalizációs és településfejlesztési folyamatok, adatalapú fejlesztések, városmenedzsment és nemzetközi városhálózatok témáinak mélyebb megvitatására.

Dr. Tuzson Bence, közszolgálatért felelős államtitkár nyitotta meg a rendezvényt

A rengeteg érdeklődőt vonzó konferencia alapvetése volt, hogy okos város kifejezés alatt korántsem csak technológiai fejlesztéseket értünk. Az okos város fogalma mára olyan környezetileg is fenntartható, a helyi szereplők magas együttműködési szintjét biztosító városok kialakítását jelenti, melyek egyúttal a gazdasági fejlődést is előmozdítják. Dr. Tuzson Bence, közszolgálatért felelős államtitkár, a rendezvény díszvendége, nyitóelőadásában az okos város fejlesztések összekötő szerepét emelte ki. „Komplex fejlesztések megvalósítására van szükség, amelyek adott esetben összekötnek, hálózatba vonnak, országos vérkeringésbe helyeznek apró településeket is. Nem szigetszerű okos város fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek csupán bizonyos területeken érhetők el, hanem a magyar családokat, a hazai településeket és gazdaságot egyaránt támogató megoldásokat” – mondta, hozzátéve, hogy a smart fejlesztésekből a vidék sem maradhat ki.

Dr. Dukai Miklós, önkormányzati helyettes államtitkár a monori okos város mintaprojektről számolt be, amelynek elemei a közvilágítás, a térfigyelőrendszer, az épületüzemeltetés fejlesztése, az okos utca, okos iskola, várostárca, város- és épületüzemeltetés fejlesztése, integrált városi adatplatform kialakítása, valamint az intelligens kisvárosi közlekedés kialakítása.

A konferencia plenáris szekciójában Dr. Koltay András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Dr. Gál András Levente a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, az egyetem és a DJP között hosszabb ideje fennálló közös munka eredményeinek megerősítésére.

A délelőtti plenáris ülésteremben Aldo Vargas, a lengyel URBACT pont koordinátora Lengyelország okos város fejlesztési tapasztalatairól beszélt. A lengyel várospolitikai és felelős fejlesztési stratégia magában foglalja az országos okos város koncepciót is. Ennek keretében külön, a városok számára dedikált források vannak, közös okos város munkacsoport jött létre a kormányzati és magánszféra képviselőiből, az ún. humán smart city felhívás keretében pedig eddig 25 projektet finanszíroztak, projektenként 40 - 300 millió forintnak megfelelő költségvetési támogatással. A támogatás célja, hogy a városok korszerű intelligens alkalmazásokat használjanak lakosságbarát városi élettér kialakítása érdekében. A helyi lakosság a döntéshozatal aktív részese. Az okos város munkacsoport kezdeményezést indított jó gyakorlatok gyűjtésére és a helyi adottságokhoz igazodó továbbfejlesztésére. Az URBACT módszer alapján lengyel városhálózatok kialakítását is támogatja a kormányzat, a támogatott témák az Európai Városi Agenda témaköreihez igazodnak.

A délutáni program első, Digitalizáció a településfejlesztésben című kerekasztal-beszélgetésnek vitaindító előadásában Dr. Sik András a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője beszélt a településfejlesztésben jól használható, Lechner Tudásközpont által fejlesztett téradatokon alapuló alkalmazásokról, online hozzáférhető építésügyi és településügyi szakrendszerekről, melyek közül számos a 3D alapú adat-infrastruktúra kialakítása projekt keretében valósul meg, illetve azokról az útmutatókról, melyek a térségi tervezéssel foglalkozó szakemberek munkáját támogatják. Dr. Sik András beszélt a Lechner által a közigazgatás digitalizációjának támogatására fejlesztett alkalmazásokról is, köztük a téradatigényes településrendezési munkát segítő, a 3D alapú adat-infrastruktúra kialakítása projekt keretében fejlesztett E-TÉR-ről, azaz az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszerről és egyéb jövőbe mutató, fejlesztés alatt álló alkalmazásokról is. A szekció kerekasztalbeszélgetésének egyik tanulsága, hogy az okos megoldások kiépítése előtt a helyi szereplők bevonásával fel kell mérni a pontos helyi igényeket, és a technológia befogadására fel kell készíteni a leendő felhasználókat, a város polgárait.

Dr. Sik András a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője többek között a településfejlesztésben jól használható, Lechner Tudásközpont által fejlesztett téradatokon alapuló alkalmazásokról beszélt

Az ezzel párhuzamos Okos város jó gyakorlatok szekcióban Kézy Béla, az URBACT programszakértője az URBACT TechRevolution projektet mutatta be részletesen, hiszen az ezt megvalósító városhálózat – Nyíregyháza részvételével – az angol Barnsley Európa-szerte elismert digitális innovációs központját tekinti mintaképnek, törekedve hasonló megoldások megvalósítására. A szekcióban bemutatkozott a szintén URBACT-partner Budafok-Tétény városrész, amely a borászati kultúra bázisán keresi más európai partnerekkel közösen a fejlődés lehetőségeit, a városmárka építés legkorszerűbb lehetőségeit.

Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője a Nemzetközi kitekintés, példaértékű városhálózatok szekcióban arról beszélt, hogy a V4-es országok piaci súlya külön-külön talán nem nagy, de összefogással, egymással együttműködve már nemzetközi szinten is jelentős, úgy lakosságszám, mint termékek és szolgáltatások értékesíthetősége szempontjából. Ezért fontos, hogy ami közösen működtethető okos város platformon, annak kormányzati szintű összehangolására valódi lépések történjenek. Ilyen terület lehet a műszaki szabványok összehangolása a smart megoldások, technológiák területén, közös szakértői fórumok kialakítása, a V4 országok települései számára elérhető szaktudás hozzáférhetősége, illetve a közös pilotprogramok elindítása. Kiemelte továbbá, hogy a humán fókusz a kulcskérdés: egy város annyira okos, amennyire az ott élők okosak. A városoknak együttműködő gazdasági ökoszisztémákban kell gondolkodniuk. Adatok használatában és biztonságos kezelésében a városok nem felkészültek, habár ennek óriási gazdasági jelentősége van. Harmadrészt kiemelendő az emberek részvételi lehetősége a helyi döntési helyzetekben. Aldo Vargas, a konferencia lengyel vendége hangsúlyozta az okos városok összetettségét, változásait, korunk kihívásait (klímaváltozás, hulladékkezelés, légszennyezés, közlekedés, városi attraktivitás a növekvő városi népesség számára), az integrált megoldások szükségességét, az edukációt. A gyors időbeli és térbeli változásokra utalva úgy fogalmazott, jelenleg városainkban hol forradalmi, hol evolúciós átalakulásban vagyunk.

A Nemzetközi kitekintés, példaértékű városhálózatok szekció

A Városmenedzsment workshop elnevezésű szekció felvezetéseként Sain Mátyás, a Lechner Tudásközpont térségi tervezője, a hazai URBACT pont munkatársa felvázolta az okos város fejlesztések fő fókuszterületeit: a digitális eszközök használatának bevezetését, az erre épülő innovatív szolgáltatásfejlesztést, a keletkező adatokkal való okos gazdálkodást, valamint a térségi együttműködések tudatos alakítását, a helyi vállalkozói ökoszisztémák kialakulását, illetve a mindezek mögött álló okos, integrált finanszírozást. Mindezeket az URBACT program jó gyakorlataival illusztrálta, is megidézve többek között a TechRevolution projektet törekvéseit is. Az elméleti felvezetés után Békéscsaba, Tamási és Székelyudvarhely önkormányzati perspektívájából ismerhettük meg a smart fejlesztések hátterét, buktatóit, részleteit. A gyakorlati szakemberek kiemelték, hogy a „doboz megoldások” helyett mindig a testreszabott, a helyi igényekre és lehetőségekre igazított smart fejlesztések hoznak érzékelhető, az életszínvonalat valóban javító eredményeket.