URBACT City Lab-ek: az európai várospolitikai elvek frissítése

A 2007-es Lipcsei Karta lefektette az EU várospolitikai elveit. A 2020-as EU-elnökség előtt állva Németország frissíti ezt a kulcsfontosságú dokumentumot. Az URBACT City Lab-ok, városi kísérletek, kapcsolódva a Karta alapelveihez, támogatják ezt a folyamatot. A városi „laboratóriumok” segítenek beazonosítani, mi működik, milyen területeken küzdenek városok, és hogyan tudjuk kapacitásaikat fejleszteni egy ragyogó, fenntartható jövő érdekében.

A Lipcsei Karta

Mi jut eszünkbe, amikor a hatékony városi politikára gondolunk? Valószínűleg azt mondanánk, hogy fenntarthatónak kell lennie, összpontosítva erőforrásaink legjobb kihasználására és a bolygó jólétére. Talán hozzátennénk, hogy a döntéshozatalba különböző kormányzati szinteket kell bevonni – beleértve magukat a városokat is. Mivel a politikusok iránti bizalom szintje történelmi mélyponton van, emellett kiemelhetjük a részvétel szükségességét, különösen az állampolgárok bevonását a folyamatokba.

2007-ben a városi politikára vonatkozó megközelítés ezen elvei első alkalommal kerültek rögzítésre egy egységes uniós dokumentumban. A német EU-elnökség alatt a Lipcsei Karta a városi politika hatékony – fenntartható, integrált, részvételi, többszintű – modelljét vetette fel, amely nagyrészt az, amit ma magától értetődőnek tartunk. Például láthatjuk ezeket az elveket az ENSZ fenntartható fejlődési céljaiban (SDG) és az EU városi menetrendjeiben is, amelyek továbbra is nagymértékben formálják munkánkat a városokban.

URBACT City Labs

2020 második felében Németország ismét átveszi az EU elnökségét. Ennek előkészítéseként folyamatban van a Lipcsei Karta frissítése a 2020-as és az azt követő évek relevanciája szerint.

Az URBACT ezt támogatja a Lipcsei Karta alapelveihez kapcsolódó City Labs sorozattal. Az első, a részvételiség elvének feltárásával 2018 szeptemberében Lisszabonban zajlott. A második, Brüsszelben július 2-án és 3-án, megvizsgálta a fenntartható fejlődés elvét. Az utolsó city lab Berlinben ötvözi majd a legfontosabb üzeneteinket 2020 tavaszán.

Valamennyi city lab vizsgálja, hogyan értelmezzük most ezeket az elveket. Lehetőség lesz arra, hogy megvizsgáljuk, mi működik jól – hogyan építik be a városok ezeket az elveket a megközelítéseikbe –, és megvizsgáljuk, hol vannak az akadályok. Kulcsfontosságú kérdés az, hogy melyek azok az akadályok, amelyek visszafogják a többi várost ezen elvek elfogadásától – és mit kell tennünk ahhoz, hogy ez megváltozzon.

Részvételi városok

A participációval kapcsolatos városi laboratóriumunk egyértelműen rámutatott arra, hogy 2019 nagyon különbözik a 2007-től. A kialakult intézmények iránti bizalom gyengülésével összefüggésben a politikai részvétel csökkenése látható, különösen helyi szinten. Tapasztalható a polgári zavargások gyakoribbá válása és a populizmus térnyerése Európa számos részén.

Ezek gyorsan változó fejlemények, és számos városi önkormányzat küzd azzal, hogy megfelelő válaszokat találjon ezekre. A city lab-ek tanulságai azonban azt mutatják, hogy sok város proaktív megközelítést alkalmaz, hajlandó kísérletezni és újradefiniálni a polgárokkal való munkakapcsolatát. Ennek fő mozgatórugója az a felismerés, hogy a megszokott kormányzási eszközök már nem felelnek meg az igényeinknek – különösen a mai digitális korban.

Első city lab jelentésünk rávilágít néhány kiemelkedő kezdeményezésre. Ezek közé tartozik a Decide Madrid, egy vezető digitális platform az állampolgárok városi döntéshozatalban való bevonására. Az egykor egy városi tér újratervezésére kialakított szerény platform ma közel félmillió regisztrált taggal működik. A polgárok több, mint 20.000 javaslatot nyújtottak be a portálon keresztül, ami a várost arra kötelezi, hogy a nagyobb támogatottságú ügyeket meg is valósítsa. A szavazás a postai és a digitális platformok keveréke, és eredményeként a mai napig több mint 200 projektet finanszíroztak 100 millió eurós költségvetéssel.

A digitális és a valós találkozások megfelelő arányának jelentősége más városokból is egyértelmű üzenet. Pwel Adamowicz, Gdansk (PL) nagyformátumú és nagyon hiányzó korábbi polgármestere úttörő szerepet játszott a polgárok döntéshozatalba való bevonásában, nem utolsósorban az állampolgári tanácsok (Citizens Assemblies) kialakításával és megvalósításával. Ez egy olyan módszer, amely iránt egyre nő az érdeklődés a döntéshozók körében. A városi laborban Gdansk tisztviselői beszéltek az URBACT hatásáról az állampolgári szerepvállalásra vonatkozó megközelítésük alakításában.

A polgári elkötelezettség növelésének fontos módja a pénzügyi döntések átruházása is. A részvételi költségvetés egy hatékony eszköz ennek lehetővé tételére, ahogy azt két URBACT jó gyakorlat is bizonyítja. Parizsban működik egy kiterjedt, kifinomult rendszer a város és egyes szomszédságok szintjén is, de akár iskolákon keresztül is bevonva a fiatalokat. Cascais városa Portugáliában azt mutatta meg, hogy ezek a megközelítések minden méretű városban alkalmazhatóak. Modellje jelenleg a teljes beruházási költségvetés 18%-ára kiterjed és közvetlenül bevon 115 000 személyt, a lakosság több, mint felét.

A közelben a portugál főváros, Lisszabon is sikeresen kísérletezett a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) modelljével. Ahogy bemutattuk egy korábbi URBACT-cikkben, ez a megközelítés a város leginkább rászoruló 67 körzetére összpontosított, több mint 9 millió eurós beruházást hozva több mint 250 projekten keresztül. A megközelítés két érdekes dimenziója a szomszédsági közösségi kapacitás kiépítése és a helyi szervezetek együttműködésére vonatkozó követelmények. Ez az URBACT jó gyakorlat áll a Com.Unity Lab nevű transzfer hálózat középpontjában.

A city lab kitért bizonyos, általában alulreprezentált közösségi csoportok bevonására is. Braga (PT) bemutatta az ifjúság bevonását célzó megközelítését, az URBACT-ben tapasztaltakra építve, míg a Parma  (IT) megosztotta azon törekvését, hogy ösztönözze a nőket az aktívabb részvételben. Ez az URBACT Gender Equal Cities kampányának kulcsfontosságú dimenziója.

Mi várható?

Az URBACT City Lab sorozata reflektorfénybe helyezi a hatékony városi megoldásokat. Megmutatja azt is, hogy hol vagyunk leragadva és mit kell tenni a hatékonyabb városi politika végrehajtása érdekében. Ily módon közvetlenül a Lipcsei Karta jövőbeli változtatásaihoz és az európai városok jobb jövőjéhez tud hozzájárulni.

Csatlakozzon hozzánk, követve City Lab híreinket (@URBACT #CityLab), és vegyen részt a jövőbeli eseményeken!

Olvasson bele az URBACT City Lab jelentésébe: Reflections on citizen's participation in Europe's cities

Írta: Eddy Adams

Eredeti cikk: https://urbact.eu/urbact-city-labs-refreshing-europe-urban-policy