BIOCANTEENS: Hogyan váltott egy város 100%-ban bioétkeztetésre a költségek emelkedése nélkül?

Az Asterix képregények juthatnak eszünkbe Mouans-Sartoux-ról: egy olyan kis, ellenálló, fenntartható települést látunk, amelyet körülvesz a Francia Riviéra legkevésbé sem a fenntarthatóságról, hanem sokkal inkább az ingatlanárairól, a területhasználati nyomásról és a tömegturizmusról ismert térsége. 

A város által képviselt URBACT Jó Gyakorlat szívében az önkormányzat konyhája áll, amely napi ezer adag 100%-ban biotermesztésű (és többségében helyben termelt alapanyagú) ételt állít elő, anélkül, hogy növekedtek volna a költségek.

A modell alapja az ételpazarlás (maradék) 80%-os csökkentése, a növényi fehérje bevezetése a menükbe, a gyerekek és a családok szemléletformálása és a helyi mezőgazdaságra gyakorolt pozitív hatás.

A városok visszakapták az irányítást

Mouans-Sartoux gyakorlata egy nagyobb léptékű politikai kezdeményezésként értelmezhető. Az európai városok társadalmi és gazdasági fejlődése évszázadokon keresztül elválaszthatatlan volt a helyi élelmezéstől, mígnem a nagyobb térségek, régiók, majd a későbbiekben az egyre globálisabbá váló magánvállalatok ki nem vették a városok kezéből ezt a szerepet. Ideje újra megteremteni az egyensúlyt az élelmiszertermelés helyi feltételeit tekintve.

Számos program és nemzetközi szervezet, köztük a RUAF (Városi Mezőgazdasági és Élelmiszer-erőforrás Központok), a Nemzetközi Városi Élelmiszer-hálózat vagy a Milánó Városi Élelmiszerpolitikai Paktum sokat tettek azért, hogy városok elkezdjék visszakövetelni befolyásukat az élelmezéspolitikában, többek közt olyan kezdeményezésekkel, mint amit Mouans-Sartoux-ban megismerhetünk.

Az a tény, hogy Mouans-Sartoux a fenntartható élelmiszerellátás témájával foglalkozik, mutatja, hogy a várospolitikai fenntartható és integrált megközelítését képviselik. A téma ugyanis számos városi funkcióval függ szorosan össze: az iskolai étkeztetéssel, az egészségüggyel, a foglalkoztatással, várostervezéssel, mezőgazdasággal, oktatással, a közbeszerzéssel, a környezettel és még sorolhatnánk.

A biokonyha – jó gyakorlat dióhéjban

Sajnos az európai városokban túl gyakran találkozunk azzal a gyakorlattal, hogy a városi intézményekben az étkeztetést nagy szerződött cégek látják el, amelyek hatalmas (és esetleg távoli) konyhákban előállított, alacsony minőségű készételeket szállítanak és szolgálnak fel.

Ebből következik, hogy az étkeztetés kapcsán alacsony a helyi foglalkoztatás, viszont az ételeket és alapanyagokat messziről szállítják, ami környezetterheléssel jár, az étkeztetéssel, az ételekkel kapcsolatos döntésekbe pedig a helyieknek nincs nagy beleszólásuk. Ugyanakkor sok európai városban működnek szövetkezeti konyhák vagy társadalmi vállalkozásként működő éttermek, ahol a vásárlók pénze helyi helyben marad. Az önkormányzatoknak is lehetőségük volna közbeszerzési politikáik felülvizsgálatával egy egészségesebb, lokálisabb élelmezési programot kialakítaniuk, amivel számos helyi ügyet támogatnának egycsapásra.

Mouans-Sartoux Jó Gyakorlata pontosan illeszkedik az ötlevelű lóhere diagrammon is látható térségi gazdasági rendszerbe. A középpontban álló konyha gyakorlatához 5 kulcsfontosságú alrendszer kapcsolódik:

Fenntartható KOHNYA és az ételpazarlás kezelése: a konyhák átállítása helyben termelt alapanyagok felhasználására nagy kihívások elé állította a személyzetet is: rögtönözni kell az éppen szüretelhető alapanyagokból, a lehető legpontosabban illeszkedni a helyi felhasználói igényekhez, hogy ne legyen maradék, koordinálni a konyhai személyzet és az élelmiszerekkel kapcsolatos szemléletformálást végzők között, hogy az ételek mindenkinek megfeleljenek stb.

SZEMLÉLETFORMÁLÁS az egészséges és fenntartható élelmezéssel kapcsolatban: az iskola konyhája egyben egyfajta oktatóközpont is a gyerekek és családjaik számára. A szemléletváltáshoz hozzátartozik az ételekkel kapcsolatos ismeretek átadása, az adag méretének szabad megválasztása, hogy hozzászokjanak ahhoz, hogy ne legyen maradék, illetve részvétel különféle kóstolókon és főzőtanfolyamokon, kertészeti tevékenységekben, és persze rendszeres látogatások az önkormányzati gazdaságban.

Fenntartható VÁROSTERVEZÉS és mezőgazdasági területhasználat: a szinergikus kapcsolat a helyi Agenda 21 (fenntartható fejlődés program), a helyi városfejlesztési programok és a helyi egészséges élelmiszer edukációs terv között ahhoz vezetett, hogy az elmúlt 4 évtizedben gondos városfejlesztési tervezés zajlott. Ennek köszönhetően sikerült szisztematikusan növelni az önkormányzat földtulajdonát, a város fejlődését térben koncentrálni, nem engedni, hogy a beépített területek mindent ellepjenek, és végül megalapítani az önkormányzati gazdaságot.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos HELYI GAZDASÁG és munkahelyteremtés: az önkormányzati gazdaságon túl a 135 hektár önkormányzati tulajdonú földterület a helyi mezőgazdaság fejlődését eredményezte, támogatva akár 50-100 munkahelyet is jelentő új ökológiai gazdaságok létrehozását.

Fenntartható és integrált KORMÁNYZÁS: több, mint 45 év politikai elkötelezettsége vezetett a következetes térségi élelmiszer-gazdálkodás kialakításához és a fenntartható élelmezés- és oktatási központ (MEAD, Maison de l'Education à l'Alimentation Durable) létrehozásához.

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! – A megvalósuló utópia!

A fentiekben bemutatott étkeztetési és területi élelmiszer-irányítási rendszer mellett Mouans-Sartoux városának kiemelkedő ökoszisztémája van. André Aschier, a város volt polgármestere több, mint 45 évig irányította a várost koherens és céltudatos módon.

A program a város minden dimenziójába integrálódik a szociális ügyektől (a helyi élelmiszersegély minőségének javítása, a családi telkek hozzáférhetőségének biztosítása vagy a város fair trade márkájának létrehozása) a kultúrán keresztül (az éves könyvfesztiválon való részvételre hívja meg a fenntartható fejlődés vezető, világszerte ismert figuráit, mint pl. Vandana Shiva, Pierre Rahbi, Cyril Dion) a gazdasági fejlődésig (a teljes helyi ökológiai élelmiszerlánc létrehozásának támogatása).

A város mintegy megtestesíti a mottót: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! A kormányzás több szintjén is jelen van: regionális (Agribio06, az ökológiai mezőgazdaság regionális hálózata), nemzeti (Un Plus Bio hálózat: minőségi élelmiszerek az étkezdékben), európai (partner az URBACT AgriUrban hálózatban, helyt adott URBACT Point találkozónak és a BIOCANTEENS vezető partnere) és nemzetközi (az Organikus Élelmiszer Területek Hálózatának alapító tagja és a FAO, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének Bioélelmiszerek Programjának partnere, amely a fenntartható élelmiszeripari tevékenységre összpontosít). A részvétel ezekben a szervezetekben, műhelyekben koránt sem teoretikus vagy tudományos, hanem nagyon is gyakorlati: a város fejlesztésének megvalósítható megoldásait keresik ezekben.

A Jó Gyakorlat, amely továbbfejleszthető

„Ez már egy 5 csillagos étterem” - mondja a 10 éves Alicia, a város ifjúsági tanácsának tagja és a mouans-sartoux-i Aimé Legall Általános Iskola tanulója. Azonban még mindig van lehetőség a gyakorlat javítására, mint például:

• a konyhai személyzet felkészítése, felhatalmazása az étkezdei projekt vezetésére;
• a teljesen más irányba haladó Francia Riviéra környezetében egy nyitott élelmiszer-szuverenitási politika lehetőségének megvizsgálása;
• új finanszírozási lehetőségek megtalálása és a gyakorlat gazdasági fenntarthatóságának biztosítása;
• szinergiák, együttműködések kialakítása a nemrégiben elindított Fenntartható élelmiszer projektek kezelése a területi kormányzás jegyében elnevezésű egyetemi szakterülettel.

A Jó Gyakorlat átadása: kihívások és lehetőségek

Az iskolai étkezés forró téma - olyan szempontok kerülnek benne előtérbe, mint az egészséges táplálkozás, az élelmiszerek minősége, az oktatás és a fenntarthatóság. Egyben egy nyerő politikai terület is, és ezért a BIOCANTEENS-nek nagy lehetősége van a politikai támogatás megszerzésére, a megvalósulásra.

A kontextus: az étkezdék rendszerszerű jellege miatt a gyakorlat átadása nagyban függ a város fenntarthatósági ökoszisztémájától: valószínűleg ösztönözni fogja a partnervárosokat arra, hogy több területre is fókuszáljanak, ne csupán az étkezdéikre, és elindítsanak egy integrált, fenntartható területi programot, amely pozitívan befolyásolja az egész várost.

A szakpolitika kreativitása: a gyakorlat megköveteli, hogy a partnervárosok felülvizsgálják közbeszerzési gyakorlataikat és az egyéb adminisztrációs folyamatokat ahhoz, hogy politikai innovációként létrehozhassanak egy önkormányzati tulajdonú élelmiszerláncot.

A méret kérdés: Mouans-Sartoux egy 10 000 lakosú város, míg a többi partnerváros lakossága 26 000 és 81 000 között mozog, ezért fontos figyelembe venni a méret kérdését, és gondolkodni arról, hogy a modell alkalmazható legyen nagyobb városokban is.

4 évtizedben 2 év alatt: Mouans-Sartoux több évtizedes erőfeszítései tükröződnek azokban a sikerekben, amelyeket a városban elért, és amely önálló egyetemi képzéssé tette a témát. Ebbe beleértendő az önkormányzati földtulajdonlásra tett erőfeszítés, a közalkalmazottak hozzáállásának átalakulása, a gyerekek és a szülők elvárásainak megváltozása stb. – mindez nem egyik napról a másikra zajlott le, ezért nagy kérdés, hogy egy kétéves átadási folyamatban mennyit lehet ebből teljesíteni.

A transzferek különböző szintjei: 6 európai város vesz részt a BIOCANTEENS transzferhálózatban: Pays des Condruses Belgiumban; Rosignano Olaszországban, Trikala Görögországban, Troyan Bulgáriában, Vaslui Romániában. A jó gyakorlat átadásának fő kihívásai a következők:

• a felhasznált bioélelmiszerek mennyiségének növekedése további költségnövekedés nélkül;
• az élelmiszer-hulladék mennyiségének minimálisra csökkentése;
• az étkezdei személyzet gyakorlatainak megváltozása;
• kiegyensúlyozott étrend kialakítása és egészségesebb étkezési szokások elfogadása;
• ellenállás az ingatlanárakból származó nyomásnak, a helyi mezőgazdasági területek megőrzése;
• a helyi mezőgazdasági ágazat ösztönzése és új munkahelyek létrehozása;
• a fenntartható termelés és fogyasztás növekedése; stb.

Mivel a gyakorlat meglehetősen rendszerszemléletű, várhatóan a partnervárosokban a gyakorlat átvétele különbözőképpen zajlik majd, a helyi viszonyoknak megfelelően. Új étkeztetési rendszer kiépítése vagy a meglévő átalakítása, önkormányzati tulajdonú élelmiszerlánc létrehozása vagy a helyi mezőgazdasági potenciál kihasználása, a konyhai személyzet átképzése vagy egy vendéglátó-ipari szolgáltató célzott beszerzése… ezek a dilemmák mind a csomag részei.

Ha némileg kétkedve valaki felteszi a kérdést Pierre Aschierinek, a város jelenlegi polgármesterének, hogy ezek a csodálatos fejlesztések tényleg igazak-e, vagy valami tündérmese kelt életre, polgármester úr ezt szokta válaszolni: „lépésről lépésre haladtunk, a megvalósítás során tanultunk és folyamatosan hangoltuk a fejlesztéseket... így jutottunk el odáig, ahol ma vagyunk”.

Ez a filozófia minden bizonnyal jó útmutatás a partnervárosoknak, hogy megtalálják saját útjukat az URBACT transzfer projektben!

Írta:  Francois Jegou

Eredeti cikk: https://urbact.eu/biocanteens-city-100-organic-without-spending-any-more