Jelenlegi hely

Új várostervezési megközelítés – hosszú távon meghatározó innováció vagy csak átmeneti illúzió…? [2. rész]

2019. 02. 22.

Tosics Iván URBACT programszakértő, a budapesti Városkutatás Kft. ügyvezetője felteszi a kérdést, vajon az új, innovatív várostervezési megközelítések ki fogják-e állni az idő próbáját? A cikk első részében Iván bemutatta az új közpolitikák fejlesztésének folyamatát Európában, illetve konkrét példákat hozott az új várospolitikákra és tervezésre.

Az URBACT szerepe az új várospolitikákban és tervezésben

Az összes megemlített városi példa ebben a cikkben az URBACT városaiból származik. Sok jel utal arra, hogy e városok aktív részvétele az URBACT hálózatokban jelentősen hozzájárult innovációs potenciáljuk fejlődéséhez.

"Tekintve az önkormányzatok új feladatait, mint például a tisztviselők képzése új módszerekre és megközelítésekre, a más városokból származó pozitív tapasztalatok nagyon fontosak. Az URBACT hálózatok, találkozók, helyi „peer-to-peer” (partnerségi) megbeszélések, az innovatív intézmények működésének megtapasztalása nagy segítséget nyújt a városoknak." - Ughy Attila, XVIII. kerület, Budapest (HU)

„Az URBACT módszere, hogy különböző városi ügyosztályok munkatársait hozza össze egy adott probléma integrált megközelítésű kezelése érdekében, kulcsfontosságú tényező volt a változásokhoz szükséges felelősségvállalás és erős elkötelezettség megteremtéséhez.” - Ann Hyde, Glasgow (UK)

Az utóbbi időben több akciótervezési hálózat foglalkozott olyan kérdéssekkel, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az új városi politikák témájához. A 20 akciótervezési hálózat közül három volt az, amelyek az új, válság utáni politikák területi vonatkozásaira összpontosított, így az új várostervezési elemek fontosabb szempontjait vizsgálta. Ezek az akciótervezési hálózatok a következők:

Refill: ideiglenes használat, mint új és innovatív eszköz az újjászervezésre, tervezésre
Second chance (Második esély): üres épületek újbóli használatbavétele és városi közösségek bevonása
Sub-urban: közvetett eszköz a már beépített területek dinamizálására

E hálózatok mindegyikében mintegy 10-10 város vett részt meglehetősen különböző, konkrét projektekkel.

A következő példák az innovatív megközelítést szemléltetik.

Nantes: ideiglenes terek kialakítása a potenciális tevékenységek tesztelésére

Ez a példa az Refill hálózatból származik (további részletek: Tosics 2018b). A nantes-i (FR) városfejlesztési megközelítés egyik alapvető eleme az ideiglenes használati megoldásokban rejlik. A város felismerte a lehetőséget a köztulajdonban levő üres épületekben: alapvetően szükséges megtartani, majd kreatívan hasznosítani azokat. Az állami tulajdonban lévő fejlesztési vállalat, a Samoa, a közelmúltban elhagyott ingatlanokat vásárolt fel Nantes szigetén, nem azért, hogy azokat lerombolja, hanem hogy legyen lehetőségük szabad helyet kínálniuk új innovációs cégeknek. A nantes-i megközelítés alapvetően stabil politikai vezetésen és egy olyan megfelelő intézményi háttéren alapszik, amit erre a célra alakítottak ki. Ez a módszer elegendő időt ad arra, hogy a posztindusztriális Nantes-sziget „érzése” megérthető legyen, stratégiai javaslatokat fejlesszenek ki, elkerülve a pillanatnyi keresletből kiinduló „tabula rasa” (mindent eltörlő) fejlesztéseket.

1. kép: Ile de Nantes (fotó: Tosics Iván, 2017)

A posztindusztriális sziget nagy csarnokai megmaradtak, és a bennük kialakított szeparált terek jelenleg 40 vállalkozásnak biztosítanak helyszínt a kulturális és kreatív iparágban, ami mintegy 150 munkahelyet jelent. A faszerkezetű térképzés lehetőséget ad irodáknak, kisebb műhelyeknek, amelyek ideiglenesen működnek a csarnokokban.

Nápoly: a közvagyon demokratikus felhasználását célzó új szabályozás

Ez a példa a Second chance (Második esély) URBACT hálózatból származik (részletek: Tosics 2018b). Nápoly az „Urban Civic Use Regulation” jogszabály megalkotásával elismerte a közjavak fontosságát. Ha egy ingatlanról megállapítást nyer, hogy tárgyát képezi a rendeletnek, akkor a közigazgatást terheli a hely használhatóságának biztosítása, míg a használathoz való jog szabad és biztosított mindenki számára egy participatív modellen keresztül, mely nyitott találkozók és tematikus kerekasztal-beszélgetéseken alapuló. Megalakult egy rögtönzött önkormányzati ügyosztály, az „önkormányzati tulajdonban lévő terek és közös javak társadalmi fejlesztése” részleg. Ez az osztály (technikai szint), a várostervezési tanács vezetőjének politikai koordinációjával (politikai szint) felelősek az önkormányzat más szervezeti egységeivel és tanácsadóival, illetve más intézményekkel való együttműködés elősegítésért. E nyitott és befogadó menedzsment modell eredményeit a 2012. március óta regisztrált adatok igazolják. Az utóbbi években az első ilyen épületben több mint 250 projekt jött létre, amelyeknek a megvalósítási költségét jelentősen csökkentette, hogy felhasználhattak szabad vagy megosztott köztereket, erőforrásokat, szakértői tudást.

2. kép: L’Asilo Ugo Fliangieri, Nápoly (fotó: Tosics Iván, 2018)

Az 1572-ből származó épület művészeti-, és kézműves tevékenységek létrehozását szolgálta, az 1980-ban bekövetkezett földrengés után azonban elhagyatottá vált az épület. 2012-ben az épületet elfoglalta egy csapat művész tiltakozásképpen az ellen, hogy felújítva azt a Kulturális Fórum 2014 használja a szervezet központjaként. Napjainkban ez Nápoly egyik közösségi épülete, amelyet az önkormányzat használatra átadott egy nyitott, szabadon alakuló közösségnek nonprofit kulturális és társadalmi tevékenységekre.

Antwerpen: együttműködés kezdeményezése a magáningatlanok tulajdonosai között

Ez a példa a Sub-urban hálózatból ered (részletek: Tosics, 2017). Antwerpen (BE) a belvároson kívüli területek népességszámának jelentős növekedését tapasztalja, ezért kiválasztottak 7 olyan akciótervezési területet a város nagy átmeneti övezetében, melyek eltérő identitással rendelkeznek és különböző kihívásokkal néznek szembe. Ezek közül az egyik Lageweg, egy korábban ipari terület. A környékre jellemző, hogy sok tulajdonos osztozik a kisméretű teleken. Az önkormányzat egyedi kísérleti intézkedéseket alkalmazott, hogy felgyorsítsa a fejlesztési folyamatot (van Tuilj, 2016). Olyan programokat szerveznek, mint például szemléletformáló beszélgetések vagy vitaindítók a területtel kapcsolatos közös ambíciók feltárására; a kollektív bizalom kiépítése érdekében különböző forgatókönyvek interaktív maketteken történő közös ábrázolása; vezetett séták, amikre egy brossúra is készült, amelyből megismerhetők a lehetséges forgatókönyvek, a különböző lehetőségek tesztelésére alkalmas térbeli és pénzügyi számítási modellek. A kezdeményezésnek köszönhetően a telektulajdonosok fokozatosan elszánták magukat egy együttműködési nyilatkozat aláírására a projekten belüli további közös munka és befektetés érdekében. A projekt sikere, hogy lehetővé vált a tulajdoni határokon túlnyúló közös munka, és így hatékony terv készülhetett az egész területre, hogy a fejlesztések lépésről lépésre megvalósulhassanak.

3. kép: Lageweg, Antwerpen (forrás: baloldali kép, jobboldali kép)

Lageweg, egy korábbi ipari terület, Antwerpen átmeneti gyűrűjében helyezkedik el. A környéken jellemző a magántulajdon dominanciája. Az önkormányzat megbeszéléseket kezdeményez a tulajdonosok között a területhasználat intezívebbé tételére.

Az URBACT tanulási projektje: A város újrateremtése (Re-making the city)

A három hálózat tapasztalatainak alapján az URBACT elhatározta, hogy indít egy kapitalizációs (tudástőke-képző) projektet azzal a céllal, hogy rendszerezze az új típusú tervezési eszközökkel a területi kihívások kezelése során létrehozott különböző típusú innovációkat. A Re-making the city projekt folyamata során egy webes eszköz került kifejlesztésre mint a jó gyakorlatok és módszerek új típusú, bővíthető tárháza. A munka a három hálózat vezető szakértői, Francois Jegou, Nils Shaeffler és Maarten von Tuilj közös együttműködéséből alakult ki, Tosics Iván koordinálásával és részvételével.

Az webes eszköz tekinthető úgy is, mint egy útmutató, amely helyi városfejlesztési kérdésben inspiráló eseteket kínál. A cél az, hogy az innovációs elemeket szisztematikusan mutassuk be két fő tengely mentén.

X tengely) Kihívások és tervezési megközelítések

A webes eszköz a kompakt és kiegyensúlyozott városfejlesztési következő kihívásaival foglalkozik:

kihasználatlan vagyoni javak: üres/ kihasználatlan épületek vagy területek
rosszul hasznosított javak: lepusztult, szegregált területek, monofunkciós térségek, környezetvédelmi szempontból nem fenntartható területek/épületek

Y tengely) Módszerek és beavatkozási megközelítések

A webes eszköz másik fontos dimenzióját a tervezési ciklus szakaszai jelentik a következő címszavakkal: feltérképezés, aktivizálás, jövőkép, tapasztalatszerzés, döntéshozatal, finanszírozás, általános érvényesítés, értékelés.

Az eszköz tartalmaz konkrét esetleírásokat az említett 3 URBACT hálózatból (Refill, Second chance, Sub-urban), valamint az URBACT Jó Gyakorlatok gyűjteményéből származó innovatív megközelítések alapján. Az eszköz használói képesek lesznek megtalálni azokat a bevált gyakorlati megoldásokat, amelyek a városuk előtt álló kihívás típusának és tervezési ciklusainak megfelelőek.

Bár manapság a városi politikák megint változnak, a 2008 utáni nyitott és innovatív évtized eredményei még velünk vannak. Az évtized erőfeszítései a szakpolitikák és a tervezés megújítására bekerültek az EU Városi Agendájába, amelyben két partner („Sustainable Use of Land” (Fenntartható földhasználat) és „Circular Economy” (Körkörös Gazdaság) olyan konkrét lépéseket javasolt, amelyek az innovatív elemek jobb megismertetését biztosítják, illetve olyan jogszabályok megváltoztatásához vezethetnek, amelyek akadályozzák az újfajta gondolkodásmódok elterjedését. Az URBACT városok tapasztalatai és az új online eszköz hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezeket az újfajta tervezési megközelítéseket életben tartsák, még mielőtt örökre eltűnnének.

Köszönjük Pter Ramsden és Francois Jegou, Nils Schaffler és Maarten van Tuilj együttműködését.

***

Felhasznált irodalom

Ramsden, P – Tosics, I, 2017: Urban regeneration before and after the crisis. A capitalisation report for the URBACT programme. (Unpublished.)

Tosics, I, 2018a: Creating temporary space for experimentation about future activities. 27 March 2018
http://urbact.eu/creating-temporary-space-experimentation-about-future-activities

Tosics, I. 2018b: Lessons To Be Learnt From The Economic Crisis. In: Second Chance Thematic Paper No 3: Involving Urban Actors in the Reactivation of Vacant Buildings. 29 July 2018
http://urbact.eu/sites/default/files/media/2ndchance_paper_n.3_involvement_of_urban_actors_tosics.pdf

Tosics, I. 2017: Densification beyond the city centre: urban transformation against sprawl. 19 January 2017.
http://urbact.eu/densification-beyond-city-centre-urban-transformation-against-sprawl

URBACT Re-making the city webtool, developed by Francois Jegou, Nils Schaeffler, Maarten van Tuilj and Iván Tosics, 2018
http://remakingthecity.urbact.eu/index.php

van Tuilj, M, 2016: Transforming planning in the urban fringe – expert-opinion. URBACT
http://urbact.eu/transforming-planning-urban-fringe-expert-opinion

2015. májusában a Rigai URBACT Fesztiválon készített interjúk listája: