Gender Equal Cities: inspiráció Bécsből

Bécs sok mindenről híres: a klasszikus zenéről, a szecesszióról vagy a jó süteményekről. Kevésbé ismert tény, hogy világszerte elismert a nemek közti egyenlőség érdekében tett városfejlesztési lépésekről. A városnak 25 év tapasztalata van az ún. „gender mainstreming” területén, vagyis abban, hogy minden kérdést megvizsgáljanak a két nem eltérő szempontjai alapján is. A Gender Iroda 1992-ben nyílt, azóta az önkormányzat valóságos hálózatot alakított ki gender-témákban járatos szakértőkből és tanácsadókból. Hol máshol tartottuk volna az ilyen témájú URBACT találkozót, mint Bécsben. 

A találkozó az URBACT Gender Equal Cities Knowledge Hub (nemi szempontú egyenlőség tudástár) kezdeményezés keretében jött létre, megvizsgálandó, hogy mely városok tudtak eredményeket elérni a nemi szempontból érzékenyebb közpolitikák vonatkozásában. A kezdeményezés középpontjában a tudás, a jó gyakorlatok összeszedése áll, ezért októberben a csapat 3 napot Bécsben töltött. Velünk tartott számos európai város és URBACT hálózat szakértője.

A legjobbaktól tanultunk

Az önkormányzat nagylelkű hozzáállását élveztük: idegenvezetőnk Eva Kail gender-tervező szakértő és Ursula Bauer, a Gender Mainstraiming részleg vezetője volt. Részletes beszámolóik segítségével alaposan megismerhettük a városi terek és a városvezetés gender-szempontjait és az igazságos (fair-shared) város eszméjét. Megismertük természetesen azt is, hogy Bécs milyen struktúrákat és folyamatokat vezetett be az idők során az érintett kihívások leküzdése során.

A látogatás során a következőket vizsgáltuk:

1.     Parkok, amelyeket újraterveztek a jobb közvilágítás és az asszonyok és lányok számára jobb használat érdekében, illetve újragondolták a padok elhelyezését is, hogy a különböző parkhasználók (beleértve a nőket, gyerekeket, migránsokat, időseket és a hajléktalanokat is) komfortosan érezhessék magukat.

2.     Járdák, amelyeket kiszélesítettek és átkelők, amelyek időzítését felülvizsgálták azért, hogy a babakocsis szülők, idősek, mozgásukban korlátozottak is kényelmesen és biztonságosan tudjanak közlekedni.

3.     Új gyalogos útvonalak, amelyek közvetlenebb, rövidebb kapcsolatot teremtettek lakónegyedek, iskolák, üzletek vagy a tömegközlekedés megállói között.

4.     A lakónegyedek új biztonsági berendezései, mint például tükrök, amelyek belátást engednek kanyarok, sarkok mögé, vagy átgondoltabb, vonzóbb zöldfelületi kiültetések.

5.     Nők által tervezett lakóépületek, amelyek megfelelőbben az egyedülálló anyák számára, és támogatják a közösségi szolgáltatások kialakulását, működését.

A tanulmányút során ráébredtünk, hogy milyen nagy az átfedés a gender-érzékeny tervezés és más szakterületek között. Például a jó gyalogos közlekedésű, zöld város fontos szempont az anyák számára, de mindez egyben a fenntarthatóság vagy a klímarezilienca alapeleme is.

Miközben Bécs városa a gyereket nevelő szülők számára fontos témákon gondolkodik, arra is ügyel, hogy ne erősítsen káros sztereotípiákat, például, hogy minden nő anya vagy áldozat. A fizikai és a szoft beavatkozások, változtatások során egyszerűen a felhasználók mindennapi tapasztalataiból, szükségleteiből indulnak ki. A nemi esélyegyenlőség vizsgálatából fakadó intézkedések korántsem csak a nőkről szólnak, hanem egy olyan friss tervezői szemlélet bevezetéséről, amely mentes a berögződött szokásoktól, a sablonos megoldásokról, és nyitott arra, hogy figyelembe vegye a különböző városhasználók eltérő igényeit.

De mit is jelent a gender-szempont általános bevezetése? A gender nem a biológiai nemre vonatkozik, hanem a női, férfi társadalmi szerepekre. A gender-érzékenység azt jelenti, hogy a város minden intézkedését, szakpolitikáját megvizsgáljuk ilyen szempontból is – tehát semmiképpen sem csak a szokásos „női” témákat – és ezzel biztosítjuk az esélyegyenlőséget, azt, hogy mindenki számára a legjobbat nyújtsa a város. Eközben persze felismerjük azokat a nemi sztereotípiákat is, amelyek eddig észrevétlenül is befolyásolták a döntéseket.

Kövesd a pénzt

Bécs, mint sok más európai város, különböző kihívásokkal néz szembe a városra költhető közpénzek csökkenése miatt. A Gender Iroda szerepe, hogy korlátozott erőforrások mellett is támogassa a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó politikát, illetve az, hogy felmérje a városrészek és az ügyosztályok gender-kérdésekre fordított költségeit, hogy látszódjék, a források elapadása hogyan hat majd a lakosság életére. Az EU-támogatások szerepe is fontos: amennyiben a nemi egyenjogúság kötelező kritérium, e források is nagyban hozzá tudnak járulni az egyenlőség gyakorlatának kiépítéséhez. Mi tehát Bécs válasza? Tégy többet kevesebből! Nincsenek ugyan azonnali megoldások, mégis sok kisléptékű, nem költséges megoldás javítja a nemi szempontok képviseletét, a közterekhez és szolgáltatásokhoz való egyenlőbb hozzáférést. Ilyenek például a gondosabban megtervezett közvilágítás, a megválasztott képviselők nemi kvótái és az olyan participációs folyamatok, amelyek odafigyelnek a nők és a különböző korosztályok aktív bevonására.

A civil társadalom elköteleződése

A gender-érzékeny részvételiség azt jelenti, hogy figyelmet fordítunk arra a tudásra és szakértelemre, amelyet az esélyegyenlőség témájában a női csoportok tudnak behozni a különböző döntési területeken. Számos olyan civil szervezet vagy szövetség van Európában, amelyek képviselik a nők különböző hátterű vagy helyzetű csoportjait és segítenek az ő szempontjaikat is érvényesíteni a városi politikákban. Emellett egyetemek és kutatóintézetek folytatnak gender-tanulmányokat azért, hogy a világ mindenki számára biztonságos és megfelelő legyen. E szervezetek persze igyekeznek befolyásolni a városi döntéshozókat is, ami – ahogy a bécsiek is tapasztalták – időnként feszültségekhez is vezetnek.

Azonnali tennivalók: adatkezelés, egyenlő fizetség, reprezentáció

Ahogy korábban Lisszabonban is megállapítottuk, az adatok nemek szerinti bontásban történő gyűjtése és feldolgozása, valamint a nemek megfelelő reprezentációja van a prioritások csúcsán. Bécsben megtapasztaltuk, hogy mind a mennyiségi, mind a minőségi adatgyűjtési módszerek (mint a társadalmi tér elemzés) hozzájárultak a munka sikeréhez. Adatok nélkül a beavatkozások a homályban tapogatóznak. Londonban például egy minőségi adatgyűjtés kimutatta, hogy a nők, és különösen a színesbőrű nők nem érzik magukat megfelelően reprezentálva a város marketingjében. Ezért London polgármestere egy művészeti kampányt és versenyt indított 2018-ban, amely a metróban ad teret egy jobb reprezentativitású marketingkampány felépítésére. A nyertes egy évig ingyen hirdethet a metró hirdetési felületein.

A reprezentativitás és az egyenlő fizetés problémájához kapcsolódik, hogy Európa városainak csak 17%-ban találunk női polgármestert, és hogy a nők átlagosan 17%-kal keresnek kevesebbet azonos munkakörökben. A cél, hogy 50/50 %-os legyen a férfiak és a nők részvétele. Ez nem csupán egy demokratikus eszme teljesítése, hanem kézelfogható gyakorlati előnyökkel jár, hiszen így különböző élettapasztalatú, hátterű emberek egyaránt szerepet kapnak a döntéshozásban. A bécsi résztvevők ideiglenes megoldásként kvóták bevezetését javasolták, azzal a kitétellel, hogy a kvóta teljesítésének együtt kell járnia mentorálással, képzéssel és olyan kezdeményezésekkel, amelyek segítenek a nőknek bekerülni a döntéshozatalba és bent is maradni hosszabb távon. A kvóták önmagukban nem tudják megváltoztatni a megszokott férfidominanciájú politikai kultúrát, amely Európában még mindenhol megfigyelhető, de ha sikerül a döntéshozásba bevont nőket helyzetbe hozni, hogy önmagukat adhassák, az a vezetés új stílusait teremtheti meg.

Sokféle hang

Persze az is nyilvánvaló, hogy nem minden nő és nem minden férfi érzékeli egyformán a várost csak azért, mert nő vagy férfi. A hangsúly tehát azon van, hogy minél többféle hang hallatszódjon. Gondolnunk kell a különböző nemzetiségekre, bőrszínre, vallásra, szexualitásra és eltérő képességre, amelyek mind meghatározzák valakiknek a szükségleteit a városban. Ahogy Linda Gustafsson, Umea város gender felelőse mondta: „mindig gondolnunk kell a nemi különbségekre a városban, de sosem szabad csak a nemi különbségekre gondolnunk a városban”. A nemi egyenlőség kérdése mindenkit érint, de úgy reagálni a különböző helyzetekre, hogy közben ne erősítsünk meglévő szereotípiákat, az egyik legnehezebb feladatunk.

URBACT hálózatok: nagyszerű lehetőség

Egy dolog világos volt a bécsi workshop kapcsán: ha nemi egyenlőségről beszélünk, a hálózatok kialakítása, a közös munka, a tudás és tapasztalatok megosztása mindennél fontosabb. Végsősoron a nemi egyenlőségről szóló diskurzusnak évszázadok rossz beidegződéseit kell feloldania, olyan beidegződéseket, amelyek még 2019-ben is akadályozzák a városok fejlődését és a városlakók jólétét. A kérdés persze sokoldalú, ezért változást csak hosszútávú stratégiai megközelítéssel lehet elérni. A legfőbb tennivaló most közösen feltárni és bemutatni, hogy a nemi egyenlőség kérdése miként hat a városra és viszont. Ennek során európai szakértők számtalan eszközt használtak sikerrel arra, hogy a városvezetőket érzékenyítsék a témában: strukturált tanulási programokat, webináriumokat, szerep- és drámajátékokat. A városok közötti kapcsolatok, tapasztalatcsere is nagyon értékes abban, hogy a jó gyakorlatokat, a városi kihívások gender-vetületét megismerjük többféle szemszögből. Az URBACT programnak ebben nagy szerep jut, hiszen 500 város tudását hozza egy platformra.

A nemi egyenjogúsággal kapcsolatos változásokban persze mindenkinek személyes felelőssége van: segítsük a változást, a helyzet értelmezését és emeljük szót, ha rossz irányba mennek a dolgok. Ha Önt például férfiként felkérik előadónak egy csupa férfiből álló panelbe, javasolhatja, hogy válasszanak egy kolléganőt. De ugyanez igaz, ha vegyes etnikai hátterű közösségben csak fehér nők szerepelnek. Ezek azok a kis lépések, amelyekkel egy egyenlőbb világ felé haladhatunk.

Mi a következő lépés a Gender Equal Cities projektben?

Az URBACT hálás Bécs városának az értékes tapasztalatokért és a találkozót segítő lelkes közreműködésért. Az URBACT most felülvizsgálja saját működését, keresve, miként tudná a nemi egyenlőség kérdését még jobban képviselni hálózataiban, képzéseiben, a tudásátadásban. Ha Ön szeretne aktívan részt venni ebben a munkában, vagy érdeklik ezek az eredmények, csatlakozzon a Gender Equal Cities LinkedIn csoporthoz és figyelje 2019 elején megjelenő riportunkat, amelyet a Council of European Municipalities and Regions (CEMR) szervezettel közösen adunk ki.

Írta Sally Kneeshaw

http://urbact.eu/gender-equal-cities-inspiration-vienna