Miért olyan fontos a mai Európában Lisszabon közösségi fejlesztési megközelítése?

A bairro-k (lakónegyedek) és a BIP/ZIP elsőbbségi beavatkozási területek

Lisszabon kidolgozott egy részvételi modellt a hátrányos helyzetű lakónegyedekben végzett munkákhoz a közösség vezérelt helyi fejlesztés (Community Led Local Development - CLLD) eszközével, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszíroz. Európában kevés városi CLLD modell található. Lisszabon és Hága a két legkiemelkedőbb példa. E dokumentum részletes betekintést nyújt a Lisszaboni BIP/ZIP-be, mely 2017-ben elnyerte az URBACT jó gyakorlatának címét.

A Lisszaboni BIP/ZIP stratégia célja a szociális és területi kohézió, az aktív polgári tevékenység, az önszervezés és a közösségi részvétel segítése. A lisszaboni megközelítés a szociális, gazdasági és környezeti problémákból eredő közösségi megosztottságot helyezi a beavatkozás fókuszába. A 2010-ben indított BIP/ZIP elnevezésű beavatkozásával Lisszabon önkormányzatának fő elképzelése az volt, hogy feltérképezze a szociális kohézió hiányában szenvedő, rossz társadalmi/gazdasági, lakó- és környezeti körülményekkel rendelkező városrészeket. Ezeket a területeket mindenekelőtt a helyi polgárok és a helyi vezetőség közötti valós kapcsolat hiánya jellemezte, így a BIP/ZIP arra törekedett, hogy 50 000 eurónál kisebb összegű, körülmény-javító projekteken végzett közös munka által új kapcsolatokat létesítsen. A program 2010 óta már két EU-s programidőszakon keresztül működik, megelőzve a CLLD modelljének bevezetését. A tevékenységet a Nemzeti Operatív Program finanszírozza (ERDF).

A BIP/ZIP kialakítása: A város társadalmi és területi megosztottságának első leképezése

Első lépésben statisztikai információt gyűjtöttek a társadalmi, gazdasági, városi és környezeti tényezőkről, feltérképezendő a leghátrányosabb helyzetű területeket a városban, majd helyszíni felméréseket is végeztek. Ezzel megközelítőleg beazonosították és leképezték a város társadalmi és területi megosztottságait. Ez a leképezés az első ilyen jellegű törekvés volt a városban és az országban: 2009 és 2010 között egy valóban innovatív koncepció alapjait fektették le, amelyben tudományos adatokra támaszkodva a polgárokat érintő valós problémák felderítése megkezdődött a városban. Lisszabon ehhez országos népszámlálási adatokat, valamint egyéb aktuális önkormányzati és kormányzati adatokat is használt. Számos adatállományt és térképet vetettek továbbá össze a társadalmi és területi dinamikák átfogó értelmezéséhez.

Lisszabon a külvárosi lakótelepeket és a történelmi központot összevetve 67 lakónegyedet azonosított városszerte. Ezeken a területeken a teljes 547 733 fős Lisszaboni lakosságból 141 126 fő él (körülbelül Lisszabon lakosságának a negyede). 

A részvételen alapuló kormányzási modell

Városi szinten a közösségvezérelt helyi fejlesztési hálózat egyfajta helyi akciócsoportként működik. Ez az ERDF rendelet egy érdekes értelmezése, amely szerkezetében megfelel a rendeletnek, mivel egy körzet sem rendelkezik 49%-al nagyobb mértékű szavazati aránnyal. 

A BIP/ZIP indítása előtt az érdekeltek széles körével folytattak kiterjedt nyilvános egyeztetést. Az elgondolás magja a polgárok, a civil szervezetek és az önkormányzati szolgáltatók közötti kapcsolat fejlesztése volt. A megközelítés alapja a lakónegyedben észlelhető problémák vizsgálatában és az innovatív megoldásokban való részvétel volt. 

Habár a területek meghatározásának alapja az adatokból ered, a határvonalakat a személyi és egyéb lakónegyedi tényezők tekintetében bonyolult meghúzni.   

A 67 terület szervezetei felé évente nyílt felhívást intéznek. A felhívást általában tavasszal teszik közzé és 3 hónapig él. A fő jogosultsági feltétel, hogy a pályázóknak legalább két együttműködő támogató szervezettel kell rendelkeznie. Ebből fakadóan az önálló szervezetek jelentkezéseit elutasítják. Az ajánlat 50 000 euró összegig terjedhet, a projektet 12 hónapon belül be kell fejezni, valamint hosszú távon fenn kell tartani; ez a támogatás megszűnését követő két éven át tartó zavartalan működést jelent. A szervezetek kötelesek elvégezni a helyzetük elemzését, kiépíteni a partnerséget, célokat és eredményeket meghatározni, majd az ezek megvalósításához szükséges tevékenységeket is megtervezni. A jelentkezéseket először a helyileg megválasztott kerületi tanács tekinti át. Egy kezdeti rangsorolást követően az előválasztáson továbbjutott projekteket benyújtják az önkormányzatnak a városi programra való jelentkezésre.   

A program nyitva áll non-profit szervezeteknek és informális csoportoknak (pl. lakossági egyesületek) is. Az informális csoportoknak formális szervezetekkel kell társulnia, de mivel minden ajánlatkéréshez minimum két partnerre van szükség, ez általában nem jelent problémát. Lisszabon egy online kérelmezési folyamattal rendelkezik, melyre - a megfelelőségi szabályzatokhoz illeszkedve - bárki jelentkezhet.

Több mint 230 finanszírozott projekt

2017-re Lisszabon körülbelül 500 pályázatot kapott és több mint 230 helyi kezdeményezésű projektet finanszírozott városszerte. Ezek költségvetése eddig körülbelül 9 millió euró volt. Az elmúlt öt évben összesen 400 szervezet vett részt BIP/ZIP projektek megvalósításában.

A BIP/ZIP-re benyújtott jelentkezések kiadási év szerint felsorolva elérhetőek a honlapon. 2018-ban 106 pályázatból 39 projektet választottak ki. A projektek összetétele sokszínű. Általánosan finanszírozott projektek közé tartoznak az alábbiak:

• Kis parkok és játszólétesítmények fejlesztése
• Nemi alapú erőszak elleni küzdelemre irányuló projekt
• Kisméretű környezeti fejlesztések

A kiválasztott térség CLLD folyamatának támogatására GABIP elnevezésű helyi hivatalokat létesítettek.  Ezek összehozzák az önkormányzati tisztviselőket, a választott tagokat és a helyi szereplőket. Hét ilyen hivatal fed le 16 szomszédságot és az alábbi tíz kerületet:  Padre Cruz, Augis, Mouraria, Boavista (lásd Laura Colini cikkét a boavista-i lakhatásról), Alto da Eira, Ex-SAAL, és Almirante Reis. Segítenek a kezdeményezések kezelésében és a helyi területekbe történő befektetések koordinációjában. A GABIP-ot képviselő koordinátorok lehetővé teszik az önkormányzat számára a döntéshozás delegálását helyi szintre, illetve a döntések megosztását a helyi szereplőkkel.

A felmérési adatok alapján Lisszabon a BIP/ZIP térkép átdolgozásán dolgozik, és az előző térképpel összevetve felméri a városban 2010-től végbement változásokat.

Mouraria pillanatképe

Mouraria kiváló példa arra, hogy a néhány projektes CLLD megközelítést párosítani kell egyéb fizikai- és vállalati kezdeményezéssel is. 

Mouraria egy munkásosztálybeli, soknemzetiségű kerület a központ közelében. A 2000-es évek elejére igen romossá vált és már a CLLD lisszaboni kezdeményezését megelőzően is több, a helyi közösségeket bevonó integrált felújításnak vált célpontjává. Több nagyszabású önkormányzati befektetés történt, különösen a terület központi tereinek és utcáinak, valamint a közösségi intézmények fejlesztésére. Az egyik projekt külső házfalakon elhelyezett portrékon emelt ki több jól ismert helyi személyt.

Mouraria más önkormányzati politikák fókuszába is került; például abba, amely Lisszabont vállalkozói és innovatív várossá kívánja alakítani. Az elmúlt évtizedben a várost robbanásszerűen lepték el az önkormányzat által támogatott co-working helyiségek és üzleti inkubátorok; ezek egyre inkább a hátrányos helyzetű lakónegyedekben tűnnek fel. A Mouraria Kreatív Központ egy régi palotában található, 50 kreatív vállalkozónak ad helyet.

Mindez ösztönzőleg hat a város kreatív gazdaságára, a helyi vállalkozói tevékenységek központjául szolgál, miközben a lakónegyed gazdasági helyzetének javításához is hozzájárul. 

Mouraria az élő példa arra, hogy a CLLD más városi stratégiákhoz is köthető, akár felújítási, akár a vállalkozási- vagy közlekedési területen. Lisszabonban a BIP/ZIP kiegészíti – és nem helyettesíti – az egyéb mainstream intervenciós politikákat, és szélesebb körben erősíti a közösségi részvételt.

Részben elhelyezkedése és környezete, részben pedig a városi politikák miatt Mouraria annyira vonzóvá vált, hogy önnön sikerének áldozatává válhat. Jelenleg néhány nagyméretű lakáskomplexum épül. A Lisszabont értékelő divatos magazinokban a környéket rendszeresen megemlítik.

Tanulság a többi városnak

A BIP/ZIP egy fontos önkormányzati ösztönzővé vált és szomszédsági szinten rengeteg aktív közösséget hozott létre. 

Mindent összevetve a CLLD lisszaboni, BIP/ZIP-jellegű megközelítése egy előremutató példát nyújt azoknak az önkormányzatoknak, akik a CLLD rendeletet akár önálló eszközként vagy egy, az ERDF 7. cikke szerint támogatott integrált városfejlesztés részeként kívánják alkalmazni például egy integrált területi befektetésen belül. A BIP/ZIP ellensúlyozza az infrastruktúravezérelt befektetést és lehetőséget nyújt a helyi közösségeknek arra, hogy fontos, de kisméretű projektekhez szerezzenek anyagi támogatást.

Ugyanakkor forrásai nem elegendőek a hátrányos helyzetű lakónegyedek szélesebb körű problémáinak kezeléséhez, sem a helyi lakosokat károsító dzsentrifikációt támogató piacvezérelt kezdeményezések kezeléséhez. Ezeket kizárólag széleskörű politikai szakterületeken, több szinten véghezvitt akciókkal lehet megoldani – melyekből sok nem is a városok hatásköréhez tartoznak. 

Költségvetési korlátai ellenére a BIP/ZIP mutatja, hogy mennyi mindent elérhetünk közösségvezérelt helyi fejlesztésekkel. Külön figyelemreméltó, hogy a helyi szereplőkkel való kapcsolatfelvételre folyamatosan odafigyel a város a változások megvalósításában. Az európai városoknak ki kellene vonniuk magukat abból a paradigmából, hogy a fejlesztő ágazat támogatásával tegyenek a lakónegyedekért, és ehelyett Lisszabon példáján okulva a szomszédsági közösségekkel, az ő erősségeiken alapulva kellene változásokat elérniük. 

Írta: Peter Ramsden, URBACT Program szakértő

Eredeti: http://urbact.eu/Lisszabon-community-economic-development-approach