Intelligens rendszerek a városlakókért – eredmények, vívmányok, fejlesztések Miskolcon

 „2010 környékén fontos paradigmaváltás történt: a városok felismerték, hogy a fenntartható rendszerek kiépítéséhez a technológiai szolgáltatók sokkal nagyobb mértékben hozzá tudnak járulni, mint ahogy korábban gondolták. A digitális forradalom ugyanis lehetővé tette a városi rendszerek hatékonyságának maximalizálását a tiszta technológiák, az infrastruktúrák, az operátorok és a polgárok intelligens eszközökön és intelligens szolgáltatásokon keresztül történő összekapcsolásával. A technológiai szolgáltatók pedig természetesen élnek e piac lehetőségével és látszólag testre szabott megoldásokat, szolgáltatásokat ajánlanak. Az adatvezérelt folyamatok javítják például a városi mobilitási rendszereinket és lehetővé teszik az egyre decentralizáltabb energiatermelést. De segítik a városi hatóságok munkatársait is abban, hogy jobb döntéseket hozhassanak, pénzt takarítsanak meg és valós időben tudjanak kommunikálni közösségeikkel. Összefogva, ez a paradigmaváltás az okos város!”

E gondolatokkal kezdődik a SmartImpact projekt megalapozó tanulmánya. Az angliai Manchester által vezetett partnerségben az ír, portugál, spanyol, horvát, román, svéd és holland városok mellett Miskolc is részt vesz. A közelmúltban a város bemutatta terveit az „Okos megoldások egy város életében” című konferencián, amelyről külön beszámoltunk.

Ezúttal Horánszky Árpádot, Miskolc városfejlesztési referensét és a projekt koordinátorát kérdeztük az URBACT programban való részvétel tapasztalatairól:

Milyen megfontolásból vágtatok bele a SmartImpact projektben való részvételbe?

A városvezetés Miskolcon már korábban meghozta azt a döntést, hogy előtérbe helyezi az okos város fejlesztéseket. Számos projektötlet, projektelképzelés is felmerült, viszont ezek önálló gondolatok voltak, nem képezték egy stratégia részét, és így az sem volt egyértelmű, hogy ezek milyen súllyal szerepeljenek a város fejlesztési programjában. Felmerült tehát az igény, hogy készüljön el egy okos város stratégia. A SmartImpact projekt jó lehetőség volt arra, hogy megismerjük, mások hogyan készítenek ilyen stratégiát, mire érdemes figyelni.

Azt hozta az együttműködés, amit vártatok?

A város konkrét elképzelésekkel, célokkal vágott bele a nemzetközi tapasztalatcserébe. Az eredeti terv az volt, hogy az adatintegráció, a nyílt adatok használata lesz fókuszban. A partnervárosok tapasztalatainak megismerése során hol a lelkesedés, hol az elbizonytalanodás vált erősebbé. Egyfelől láttuk, hogy mennyi nagyszerű lehetőség rejtőzik a smart city fejlesztésekben, másrészt arra is rá kellett ébrednünk, hogy mennyi előfeltétele van ezeknek, mennyi leküzdendő nehézség áll egy-egy sikeres projekt mögött. Egy adott ponton például el kellett gondolkodnunk azon, vajon tényleg belevágjunk-e egy olyan open data rendszer – nyílt, a helyi vállalkozók vagy a lakosság számára elérhetővé tett adatbázisok – kifejlesztésébe, amely a partnervárosok tapasztalatai alapján igen nagy feladatot jelent, míg megtérülése nehezen tervezhető. A város végül döntött a nyitott adatok használata mellett, de csak hosszú távon, a megfelelő adatpolitika kidolgozása és nagyobb prioritású fejlesztések végrehajtása után. Ennek kapcsán az EU Urban Agendában való részvétel során jeleztük is, hogy hasznos lenne európai szinten is kidolgozni egy data policy ajánlást azon városok számára ,amelyek még ezen feladat végrehajtása előtt állnak.

Milyen konkrét ötleteket, megoldásokat láttatok a partnerországok gyakorlatában, amelyek Miskolc javára válhatnak?

Mint említettem, már voltak bizonyos projektelképzeléseink, amikor belevágtunk az együttműködésbe, és szerencsére a külföldi tanulmányutak során láthattuk, hogy más európai városok hogyan valósítanak meg ezekhez hasonló fejlesztéseket. Eindhovenben például saját fejlesztésű levegőszennyezettség-mérőket állítottak rendszerbe, amelyek, szerintük, hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a piacon elérhető más megoldások. Ezért hát elkértük a technikai paramétereket, és most vizsgáljuk, hogy számunkra megfelelő lehet-e. Szintén Eindhovenben láttunk a mi elképzelésünkhöz hasonló intelligens kamerarendszert. A bonyolult algoritmusokkal felszerelt, automatizált rendszer úgy tud hozzájárulni a közbiztonsághoz, hogy elemzi a képet – sőt, a holland városban még a hangot is –, és ha valamilyen problémás helyzetet észlel, arra felhívja az operátorok figyelmét. Guadalajarában, a spanyol partnervárosban is megismertünk két olyan megoldást, amely minket is foglalkoztat: egy kamerás, intelligens parkolási projektet, illetve egy közösségi hibaadminisztrációs rendszert. És persze láttuk, hogyan terveznek, milyen stratégiákat készítenek más városok.

   Közös munka Miskolcon a projekt 3. nemzetközi találkozóján 2017 februárjában

Hogyan sikerült a város különböző szereplőivel együttműködni, közösen tanulni a projektből?

A helyi URBACT csoportban (ULG) részt vettek az önkormányzati szolgáltató cégek, gazdasági szereplők és civilek.  Az Esély és Részvétel Civil Egyesület nagyon aktív csoporttag volt, aki széles körben informálja a többi civil szervezetet is a projektben zajló eseményekről. A tanulmányutakat úgy szerveztük, hogy azokon mindig részt vett egy állandó csoport, a projekt megvalósítását összefogó, koordináló néhány munkatárs és az ULG tagjai közül pedig azokat hívtuk, akikhez az éppen adott téma közel állt. Így tudtuk biztosítani, hogy legyen, aki a projekt tanulási folyamatában végig részt vesz, „képben van”, de az aktuális témához értő, tapasztalt helyi szakemberek is részesüljenek a tudásból, kapcsolatteremtési lehetőségekből.

Milyen lehetőségeket látsz az akcióterv megvalósítására?

Több olyan projektünk van, amely már a közbeszerzési fázis közelébe érkezett. Más projekteknek a megvalósíthatósági tanulmánya készül, vagy adott esetben szabályozásra várnak. 2019-re néhány kulcsprojektet szeretnénk befejezni. Ilyen például az intelligens kamerarendszer kiépítés, vagy a közintézményeinkben az okos mérőórák alkalmazása. De 2020 végére már szeretnénk, ha a közösségi közlekedésben elektronikus jegyet használnánk, működne a továbbfejlesztett intelligens forgalomirányító rendszerünk, és az okos mérőórákhoz kialakítanánk a smart grid, vagyis az okos energiahálózat, energiagazdálkodás rendszerét. Izgalmas fejlesztésünk még a TiMi, vagyis „Tiszta Miskolc”, egy olyan mobil- és web alkalmazás, amelyen a városlakók jelezhetik észrevételeiket a környezetükben tapasztalható, közterületi problémákról, zavaró vagy veszélyes állapotról.

Miért ajánlanád az URBACT-ben való részvételt más városok számára?

Nyilván nagyon fontosak voltak a konkrét tapasztalatok, a partnervárosok gyakorlatában megismert megoldások, lehetőségek, de legalább ilyen fontos, hogy kialakult egy partnerségi hálózat, egy network. Volt már rá példa, hogy a projekthez szorosan nem kapcsolódó témában is felvettük a kapcsolatot az URBACT partnervárosokkal, és remélem, hogy a jövőben még más projektekben is lesz mód velük együttműködni. Az URBACT lehetőséget ad arra, hogy az embernek kinyíljon a szeme a világra. Néha az is hasznos, ha látjuk, hogy más városok is hasonló kihívásokkal küzdenek, vagy, hogy éppen találtak kiutat ezekből. Hozzá kell tenni azt is, hogy a cserelátogatások ugyan sok élménnyel gazdagítják a résztvevőket, de egyben kemény munkát, komoly vállalást is jelentenek, ezért fontos az elkötelezettség.

Köszönjük az interjút, további sikeres okos városfejlesztési munkát kívánunk!

Készítette: URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont