World Urban Forum

A World Urban Forum kilencedik ülése (WUF9) Kuala Lumpurban (MY) zajlott le 2018. február 7. és február 13. között a "Városok 2030 - Városok mindenkinek: az új városi menetrend végrehajtása" témában.

A WUF-ot kétévente rendezik meg, egyaránt szolgál technikai fórumként és nyílt és befogadó platformként a városi fejlesztésekben érdekeltek széles köre számára.

A WUF9 volt az első olyan fórum, amelyet a 2016-ban Quitoban (EC) a Habitat III konferencián elfogadott Új Városi Menetrend (New Urban Agenda, NUA) közzététele óta összehívtak. A fórum ennek megfelelően a NUA megvalósítására vonatkozó megállapodásokra és intézkedésekre összpontosított. Sok delegált és résztvevő hangsúlyozta a köz., a magán- és a civil szektor közötti együttműködés fontosságát a NUA teljes megvalósítása érdekében. Számos felszólaló tekintett a NUA-ra a 2030-as Fenntartható Fejlődési Menetrend végrehajtásának eszközeként, és javasolta a NUA monitoringja és jelentéstétele összehangolását a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) nyomon követésével és felülvizsgálatával, különösen a fenntartható városokról szóló 11. cél kapcsán: “A városok befogadóvá, biztonságossá, rugalmassá és fenntarthatóvá tétele”.

Több mint 20 000 résztvevő 170 országból, több ezer városi szakember, tucatnyi nemzeti küldöttség, mintegy száz miniszter vagy alelnök vett rész az eseményen. A WUF9 a mai városi világ aktorainak, valamint az általuk szállított remények és ellentmondások kaleidoszkópja.

A találkozó az URBACT számára is fontos volt, mivel a program által kidolgozott városok közötti és transznacionális tanulás 15 éve alkalmazott módszere itt átlépte az európai határokat. Ezt a módszertant hamarosan végre kell hajtani, és hozzá kell igazítani a világ más régióihoz a "Nemzetközi városi együttműködés" városi partnerprogram keretében . Ez volt az Európai Bizottság által szervezett “mellékesemény” alatt bemutatott előadás fő témája: “Városok, amelyek hozzájárulnak az Új Városfejlesztési Menetrend megvalósításához a Nemzetközi Városi Együttműködési Programon keresztül”.

A konferencia központi üzenetei – a városoknak jobb kormányzásra van szükségük, szükséges a hatalom decentralizálása és a helyi érdekcsoportok bevonása a városfejlesztésbe, a városfejlesztés integrált megközelítésének előmozdítása – az URBACT által az európai városok felé 15 éve kommunikált üzenetek.

Különösen a következő üzeneteket szeretném kiemelni, amelyek az URBACT tevékenységét is tükrözik:

• A jobb kormányzás a nemek közötti egyenlőség kérdésén alapul: Ez volt Maimunah Mohd Sharif, az ENSZ Habitat új ügyvezető igazgatójának, Penang (MY) korábbi polgármesterének erős üzenete,  kiemelve, hogy Penangban az ő polgármestersége alatt bevezették a nemek közti különbségekre érzékeny és részvételen alapuló költségvetést. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy adatokat szerezzenek a nők specifikus kihívásairól, például a tömegközlekedés biztonságáról. A női szekció során számos más felszólaló hangsúlyozta az együttműködő cselekvés fontosságát helyi szinten. Sok résztvevő kiemelte a nemi egyenlőség kérdését, amely kulcsfontosságú elem a városok irányításának átalakításában. Ez prioritás az URBACT-ban is, amely 2018. március 8-án elindította a Gender Equal Cities “Nemek közötti egyenlőséget biztosító városok” elnevezésű kezdeményezést.
• Az SDG célok (Fenntartható Fejlődési Célok) megvalósításának nyomon követése: Az adatgyűjtés és -feltárás fontos eszköz az SDG-k végrehajtásának jelentésekor és nyomon követésében. Számos ország és város látja úgy az SDG-t, mint lehetőséget arra, hogy fontos információkat nyújtson az oktatásról, a lakhatásról, a városi és vidéki alapszolgáltatásokról, a föld és a víz kérdéséről, ezáltal összekapcsolva az SDG-ket a helyi közösségek életével. Az SDG célok megvalósításának nyomon követése a jövőben is érdekes lehet az URBACT hálózatokba bevont városok számára, hogy mérjék és értékeljék az integrált városi stratégiák és intézkedések megvalósítása felé tett előrehaladásukat.
• Tapasztalatcsere a helyi szereplők kapacitásépítési módszereivel kapcsolatban: az URBACT sokat tanulhat az Európán kívüli példákból. A városok kapacitásának erősítése az integrált és fenntartható városfejlesztés megtervezéséhez és megvalósításához egyértelműen az ENSZ Habitat kihívásának tűnik. Az Urban Labs kezdeményezés – amelyben várostervezők, akadémikusok, politikusok, finanszírozók, helyi érdekeltek és városi szakemberek csoportjai terveznek városi bővítéseket, városközpont átalakításokat és a városok regenerálódását – hangsúlyozza az adatokon alapuló tervezés fontosságát és a valódi kihívások megértésének szükségességét, beleértve a regionális kontextust is. Más eszközöket fejlesztenek ki a helyi érintettek képzésére olyan speciális területeken, mint a SHERPA a lakhatásban. Mindezek olyan módszertanokon alapulnak, amelyek célja a helyi partnerségek megerősítése a jobb eredmények elérése érdekében.
• Az éghajlatváltozás világszerte a városok fő kihívása. A városoknak szén-dioxid-kibocsátással kell számolniuk, amely exponenciálisan növekszik, ha az építés (és az urbanizáció) megőrzi jelenlegi ütemét. A városi part menti övezetek kétharmadát fenyegeti a tengeri szint emelkedése 2050-ig. Az URBACT Resilient Europe hálózatának  tapasztalata, amelyet a WUF9-ben  nagy érdeklődés mellett bemutatott, hogy a közösségek, szomszédságok hogyan tudnak alkalmazkodni a gyors társadalmi vagy környezeti változásokhoz.

Végezetül szeretném megosztani William Lacy Swing, az Egyesült Államok nagykövete, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főigazgatója gondolatait, aki a 21. század három megatrendjének kezelésére szólított fel: migráció, urbanizáció, és diverzitás . A világ népességének 4,5% -a migráns, 3 millió ember csatlakozik városokhoz minden héten, a városok pedig napról napra multikulturálisabbá válnak. Európa egyértelműen kiveszi a részét az első és a harmadik megatrendből.

Írta: Emmanuel Moulin, az URBACT Titkárság vezetője

Eredeti cikk