Katonai területek öröksége - Szombathely

Az URBACT MAPS (Military Assets as Public Spaces) projekt célja, hogy a korábbi katonai területek örökségét a városi stratégiák kulcsfontosságú elemévé emelje, egyesítve a funkcionális és a társadalmi szempontokat. A projekt fókuszában áll a negatív folyamatok visszafordítása, kiemelve az örökségben rejlő lehetőségeket, széles körben megvitatva minden lehetséges használati módot. Magyarországról Szombathely csatlakozott a MAPS városhálózatához, az egykori Huszárlaktanyában rejlő lehetőségeket kutatva.

Az URBACT MAPS projekt hitvallása, hogy az elhagyott katonai ingatlanokra a tudatos, részvételi városrendezés olyan új terepeként vagy akár szimbólumaiként is tekinthetünk, amelyek lehetőséget adnak a társadalmi kohézió, a helyi szereplők együttműködésének előmozdítására. Az olasz Piacenza által vezetett városhálózatban Szombathely mellett görög, horvát, litván, német, ír, portugál és spanyol városok vesznek részt. E városokban az elhagyott katonai területek hasonló építészeti és környezeti adottságokat és kihívásokat jelentenek, ezért a betekintés egymás munkájába, a jó gyakorlatok megosztása minden résztvevő számára tanulságos és inspiráló.

Hazai helyzetkép

Magyarországon a katonai területek hasznosítása a rendszerváltás után vált számos város számára égető kérdéssé. Az 1956-os forradalom után bevonuló, a rendszer fennmaradását szavatoló szovjet katonai alakulatok több mint négy évtizedig maradtak „ideiglenesen” az országban. 1988 végén a szovjet Déli Hadseregcsoport mintegy 100 helyőrségben, körülbelül 6000 ingatlanban állomásozott Magyarországon, számos városban tartva fenn laktanyákat, repülőtereket, gyakorlótereket.

A rendszerváltáskor, 1990. március 10-én kötött megállapodás után két napon belül elkezdődött a több mint egy évig tartó teljes kivonulás. Mintegy 100 000 szovjet állampolgárt, 27 000 gép- és harcjárművet, 230 ezer tonna lőszert és 100 ezer tonna üzemanyagot szállítottak el közel másfél ezer vasúti szerelvényen. Az utolsó vonat 1991. június 16-án hagyta el Magyarországot.

A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról (Forrás: Wikipédia)

A szovjet hadsereg 94 helyőrségben 328 ingatlant hagyott hátra. A pénzügyi rendezés kérdése sokáig húzódott, mivel mindkét fél élt követelésekkel. A magyar fél részéről a hatalmas környezetszennyezés költségei jelentették a legnagyobb tételt. Végül a tárgyalások egy nullszaldós megállapodással értek véget, így a károk megszüntetésének anyagi fedezete nem állt rendelkezésre. A volt szovjet katonai területek teljes rendezése az ország számos pontján még ma, majdnem három évtizeddel később is várat magára.

Az átadott ingatlanok sorsa nagyon eltérő: egy részét hagyták teljesen elpusztulni (mint például a kunmadarasi repülőteret), másokat sikeresen hasznosítottak polgári célra (Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér). A Komárom melletti Monostori erőd, a Déli Hadseregcsoport egykori legnagyobb közép-európai lőszerraktára ma látogatható műemlékként működik. (Forrás: Wikipédia)

Az ország számos városában találunk a szombathelyihez hasonló helyzeteket. A nemzetközi kitekintés mellett ezért érdemes a hazai megoldásokat, modelleket – és persze a mindezzel együtt járó kihívásokat – is megvizsgálni.

A kecskeméti „örökség”

A szovjet katonai jelenlét egyik központja volt Kecskemét – helyőrséggel, lakóteleppel, repülőtérrel. Jellemzője, hogy a katonai területek a város szövetébe ágyazódnak, így a szombathelyi laktanyához hasonlóan a város számára különösen nagy erőforrást és értéket jelentenek ezek a létesítmények. Az újrahasznosítás még ma is zajlik, de jelentős fejlesztési források bevonásával számos funkció talált már otthonra a korábbi katonai épületekben.

Ideiglenes hasznosításként először különböző kereskedelmi tevékenységek jelentek meg, még lovas bemutatókat is tartottak az egyébként korábban is jelentős lóállománnyal rendelkező területen. A kilencvenes évek második felében egy patinás ének-zenei iskola foglalta el a kecskeméti Rudolf laktanya műemléki főépületét, amely később új szárnnyal is kiegészült. A laktanya több mint nyolchektáros területének fejlesztésére 2015 után sikerült újabb forrásokat találni a vállalkozói tökét is bevonva. Itt alakították ki például 3 műemléki épület felújításával a regionális feladatokat is ellátó új család- és gyermekjóléti központot. A további tervek között szerepel sporthelyszínek kialítása, egy rendezvényhelyszín létrehozása, miközben alapvető cél a 19. század végén épült épületek műemléki védelme is. A katonai épületek egy része a helyi egyetem különféle funkcióinak, illetve a Miniszterelnökség egy részlegének ad otthont.  A fejlesztések nem szorítkoznak csupán a katonai területekre, hatással vannak a közvetlen környezetre is, ahol többek között lakóparkok, atlétikai centrum épült. (Források: 1, 2)

Felélesztett háború előtti funkciók és új hasznosítás Budapest Mátyásföldön

Mátyásföldön, Budapest, XVI. kerületében egy olyan 17 hektáros területből lett szovjet laktanya, amely a háború előtt üdülőterületként szolgált. Az 1950-es évektől számos épületet létesítettek a laktanyában: altiszti katonai iskola és ahhoz tartozó tiszti étterem, kaszinó, színház és lakóházak épültek. Az 1992-es kivonulás után az önkormányzat visszakapta a területet, és megkezdte a lehetséges új – vagy akár a „békebeli” régi – funkciók beazonosítását.

A fejlesztéseknek köszönhetően az iskolaépület ma a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának ad otthont. A felújított házakban társasházak alakultak, illetve ezekben kap helyet az egyetem kollégiuma. A terület részben sportközponttá alakult: vívó- és birkózó egyesületek számára alakítottak ki edző- és versenytermeket a korábbi tiszti klub épületében, 2008-ban pedig új építésű uszodát adtak át. A volt szovjet színházat felújították, a közösségi élet megélénkült a területen. A felújított köztereken a régi hangulatot az Erzsébetligeti Színházhoz vezető idős gesztenye fasor idézi. (Források: 1, 2)

Felújított laktanyaépületek Mátyásföldön (Fotó: Devecseri Anikó)

A mátyásföldi „modell” tehát arra mutat példát, hogy a szovjet idők előtti funkciók (strand, park), illetve a katonaság által alapított létesítmények (színház, kaszinó, étterem, lakóházak) hogyan tudnak újra szervesülni a város működésébe, modern formában visszaadva, de ki is egészítve az eredeti funkciókat.

Szombathely: a MAPS projektben való részvétel inspirálta a lehetőségek közös átgondolását

A MAPS projekt szombathelyi akcióterülete a városközpont közelében található Huszárlaktanya. A korábbi katonai komplexum számos többszintes épületet foglalt magában: összességében mintegy 30 épület volt a helyszínen, biztosítva minden helyőrségi funkciót. Az épületek egy része már nem áll, a megmaradók – a parancsnoki épület, a tisztek két épülete, hat katonai épület, egy istálló, a konyha és étkezde, a mosóépület, a kiegészítő raktár és a börtön – elhagyatva állnak a szovjet csapatok kivonulása óta, kivéve a főépületet, amelyet az Apáczai Csere János Alapítvány felújított. A városvezetés határozott szándéka az eddig zárt terület megnyitása a városlakók számára, a Huszárlaktanya mint „fehér folt” eltüntetése a helybeliek mentális térképéről.

A projekt területe két szektorból áll (A és B). A kihívás az, hogy az A és B területet közös célkitűzési keretrendszerben lehessen kezelni, mivel organikus egységet alkotnak. Az A terület épületei és nyitott terei alkalmasak a városrész kulturális, oktatási és közösségi funkcióinak megerősítésére, míg a B terület olyan új, szükséges funkciók elhelyezésére is alkalmas, mint például a lakhatás vagy jó minőségű zöld közösségi terek kialakítása. A rendszerváltás után érvényesített műemléki védettség levetetése után ez a terület most már készen áll arra, hogy kisebb egységekre bontva megfelelőbb és vonzóbb ingatlanokat teremtsen új épületek létrehozására a magánszektor részvételével. Ebből azonban újabb kihívás is adódik: hogyan lehet egyensúlyt teremteni a különböző érdekcsoportok között, úgy, hogy koherensen megmaradjon a terület tervezett zöld városközpont jellege?

Romló állapotú épület a szombathelyi Huszárlaktanyában (Fotó: URBACT MAPS projekt)

A projektben résztvevő országok képviselői 2017. december 12-13-án meglátogatták a Huszárlaktanyát, és meghallgatták a helyi URBACT csoport által kidolgozott javaslatokat.Az érintett partnerek lendületet kaptak, aktív tervezésbe kezdtek. A munkát segítette az a közösségi tervezési módszertan, amelyet a projektben résztvevők a partnertalálkozók során sajátítottak el. A helyi URBACT csoport két tervező műhelymunka során tette le az Akcióterv alapjait, melyben partnerségi hálózati térképet készítettek, probléma- és célfa-elemzést végeztek és beazonosították a lehetséges új funkciókat.

A Huszárlaktanya a már csaknem teljesen elkészült Akcióterv szerint a város egyik zöld alközpontjává válik. A 21 hektárnyi terület fontos adottsága a városnak, a meglévő és megőrzendő épületek a tervezett funkciókkal jól fogják szolgálni Szombathely egészét, az újonnan kialakítandó lakóövezet és az egész területen áthúzódó zöldfelületek pedig ennek a városrésznek az élhetőségét, levegőjét, látványát javítják.

Fontos feladat, hogy a városvezetés az Akciótervben foglaltakat átvezettesse a városfejlesztési és -rendezési dokumentumokba. Az Akcióterv konkrét, illetve lehetséges forrásokat is megnevez a megvalósításhoz; a kialakítandó lakóövezet ingatlanainak eladásából származó bevétel jó kiinduló tőke a további akciókhoz. Emellett a város TOP forrásból megvalósuló CLLD pályázatának egyik kulcsprojektje az egyik tiszti épület átalakítása civil inkubátorházzá.

Légifotó a Huszárlaktanyáról (Fotó: URBACT MAPS projekt)

Egy sikeres tanulási folyamat

A szombathelyi projektben dolgozó szakemberek – Polgár Tibor és Győrffy Ágnes – elmondása szerint az URBACT-ben való részvétel nem csak egy jól átgondolt akciótervet adott számukra, de egy tanulási folyamatot is jelentett. A partnertalálkozók megszervezése, az ezeken való részvétel olyan készségek begyakorlását segítették, amelyek hozzájárulnak a sikeres helyi együttműködésekhez. A találkozók során a partnervárosi önkormányzatok, hivatalok működésébe is beleláthattak, érzékelhették a különbségeket. A legfőbb tanulási pont mégis a Helyi Támogató Csoport létrehozásával és működésével kapcsolatos: annak jó és rossz tapasztalatai egyaránt tanulságosak voltak. A szombathelyi team sikerként értékelte, hogy jó minőségű akciótervet tudtak letenni az asztalra.

A szombathelyi URBACT Csoport (Fotó: URBACT MAPS projekt)

Legfontosabb tapasztalatként mégis azt emelték ki, hogy nincsenek kőbe vésett szabályok, utak. A partnereknél látott jó gyakorlatok ötletességükkel, kreativitásukkal a hazai szakembereket is inspirálták arra, hogy kitalálják saját megoldásaikat.

URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont