6 tanács a városoknak, akik csatlakozni kívánnak az URBACT Transzfer projektekhez

Az URBACT transzfer városhálózati projektek létesítésére szóló felhívás 2018-január 10-ig van nyitva. A hálózatok célja URBACT által elismert Jó Gyakorlatok átvétele és adaptálása más városokban, ahol hasonlóak a kihívások és még kevesebb a tapasztalat a megoldáshoz.

A jelentkező városok oldaláról felmerülhet a kérdés: mi a Jó Gyakorlat város haszna a tapasztalat átadásából? Mi van akkor, ha a városaink politikai vagy kulturális adottságai eltérőek? Milyen csapdákat kell elkerülni a jó gyakorlat átvétele során?

A válaszok felleléséhez nem kell messzire menni. Van már erre tapasztalat az URBACT keretei között.

A TUTUR (Temporary Use as Tool for Urban Regeneration = Átmeneti területhasználat, mint a város-rehabilitáció eszköze) az URBACT kísérleti transzfer hálózata volt. A felhagyott, üres terek átmeneti hasznosítására fókuszált, és az egyik városból a másikba való transzfer kipróbálására szolgált. 2014-ben indult, 15 hónapig tartott. Róma (IT) és Gyulafehérvár (RO) voltak a transzfer városok, és Bréma (DE) volt a Jó Gyakorlat város.

A TUTUR néhány tapasztalata:

Bréma: mit tanult a Jó Gyakorlat Város a Transzfer városoktól

Oliver Hasemann területi tervező, az AAA Kft városfejlesztési iroda társalapítója a ZwischenZeitZentrale (ZZZ)-nál azaz Időközi Központnál dolgozik. 2012 óta Daniel Schnier építész kollégájával vezeti a Brémai önkormányzathoz tartozó ZZZ önkormányzati projektet, melyben az AAA kft alvállalkozó. Az AAA már 10 éve vezet átmeneti használatra vonatkozó projekteket. A város azért választotta ezt a céget, mert szoros kapcsolata van a használókkal, ugyanakkor jól ismeri a közigazgatás szükségleteit és korlátait. A ZZZ célja a magán és kormányzati tulajdonban levő, alvó, üres épületek és területek „felébresztése” átmeneti hasznosítással, az ingatlan és környéke felújításával. Az alapelv: olcsó terület átmeneti használatra. Ez ideális feltételeket biztosít a kis vállalkozások, start-up-ok, kezdeményezések, különböző társulatok számára.

A ZZZ-nél a sikeres átmeneti használat feltétele a meggyőző ötletekkel rendelkező kreatív vállalkozás, más részről az épület vagy a telek nyitottan gondolkozó tulajdonosa.  A ZZZ a folyamatban közvetítő szerepet játszik: felkutatja a megfelelő ingatlant, tárgyal az ingatlan tulajdonosokkal, kidolgozza az átmeneti hasznosításra vonatkozó projektet. A ZZZ ötletet is tud adni az üres ingatlanok hasznosítására, maga is koordinálja a folyamatot és segíti a használókat is a választott ingatlanon projektjük megvalósítására. Így minden érdekelt számára nyertes helyzetet teremt.

2014-ben, amikor Bréma városa elhatározta, hogy Jó Gyakorlat városként részt vesz a TUTUR projektben, a ZZZ-nél már megvoltak a releváns érdekeltek, az önkormányzati hivatal különböző ügyosztályainak és a helyi lakosságnak a képviselői. Már túl voltak a brémai kikötő régi, felhagyott ipari területén levő több ingatlan átmeneti használatára vonatkozó projekten. Ezek között volt voltak különleges nyári rendezvények és volt irodaházak, kórházak és gyárterületek kulturális valamint szociális célú hasznosításai.

A Transzfer városokkal való együttműködés során több új ötlet merült fel például arról, hogy az üres ingatlanokat hasznosítani lehetne az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére vagy a migránsok és menekültek elhelyezésére. Ezek a témák most, öt évvel később vannak napirenden mind Bréma önkormányzata, mind a ZZZ számára. A cél átmeneti használatra vonatkozó projektek indítása a fenti csoportok segítésére és megfelelő módszerek kialakítása a megvalósításra megfizethető területeken. Az utóbbi két évben a ZZZ több civil szervezettel működött együtt a tervezésben, és az URBACT III REFILL (Újratöltés) projekt keretében hét workshop-ot tartott.

Róma: Transzfer Város hiányos szabályozási rendszerrel

Róma önkormányzatát nagyon érdekli az átmeneti hasznosítás témája. Az olasz fővárosnak sok ingatlan tulajdona van, mezőgazdasági terület, épületek, szabad területek. 2014-ben ezek közül sokat csak részlegesen használtak vagy egyáltalán nem, és ez sokáig maradhatna így arra várva, hogy majd valaki megfelelő célt jelöl meg és lesznek pénzügyi források a helyreállításra. A felhagyott vagy rosszul használt területek káros hatást jelentenek a helyi közösségek számára részben azért is, mert az üresedés rontja a környező ingatlanok értékét. A TUTUR projekt keretében az időszakos hasznosításra vonatkozó kísérletek lehetőséget teremtettek az ingatlanok új hasznosítására a helyi lakosság közreműködésével.

„A civil szervezetek megkezdték ugyan Róma megüresedett, önkormányzati tulajdonú ingatlanainak átmeneti hasznosítását, de ez jogi előírások hiányában szabályozás nélkül történt. Ezért a brémai eljárások és az, ahogyan szükség szerint kivételt tettek, nagyon tanulságos volt számunkra. Rómában a közbeszerzés, a biztonság és az övezeti rendszer merevebben szabályozott, mint Brémában. Ott átmeneti terület használat esetén az önkormányzati tulajdonú területet közvetlenül, pályázati eljárás nélkül át lehet adni helyi érdekelteknek még akkor is, ha az épületek nem felelnek meg teljesen a biztonsági előírásoknak. Rómában ez nem lehetséges, mert a jelenlegi előírások szerint az ideiglenes használat esetében ugyanazokat az előírásokat kell betartani, mint hosszú távú használatnál, ez viszont nagyban befolyásolja a használók gazdasági kötelezettségét és felelősségét” – mondta Daniela Patti, aki Róma részéről volt a TUTUR hálózat koordinátora. A TUTUR projekt keretében Róma önkormányzata a Viale Adriatico Market környékbeli lakóival együtt vette ideiglenes használatba a korábbi Presidenti Viaduct-ot kerékpárútként és találkozóhelyként, és újra használatba vette az elhanyagolt Don Bosco school theatre iskolai színpadot. Közterületként avatták fel a létesítményeket, mint kerékpár gyakorlópályát, játszóteret és lakossági laboratóriumot. Ez az átmeneti használat lett a felhagyott viadukt kerékpárúttá való átépítésének előkészítése.

6 ötlet és tanács a TUTUR projekt nyomán

Az alábbiakban Bréma, német Hansa város területi tervezője és Daniela Patti, a TUTUR hálózat római koordinátora számolnak be a TUTUR projekt során szerzett tapasztalataikról, és néhány tanáccsal is szolgálnak a városok számára.

1)    A Jó Gyakorlat Város ne csak trénernek, oktatónak tekintse magát…hanem találjon saját hálózata számára is valamilyen célt, például: „Konkrét javaslatokkal lehet megnyerni az önkormányzatot.”

„Amikor Jó Gyakorlat városként csatlakoztunk a TUTUR-hoz, szerettük volna tudni, hogy az ideiglenes területhasználat hogyan működik más európai városokban. Nem csak saját tapasztalatunk más városokkal való megosztása volt a cél”- mondta Hasemann. Fontos az is, hogy az URBACT Jó Gyakorlat Város találjon más, konkrét feladatot a transzfer hálózatban a Transzfer városok tanítása mellett.

Bréma esetében ez azt jelenti, hogy a TUTUR keretében módja volt az ideiglenes területhasználat új formáival is kísérletezni. Ilyen a performanszokkal vegyített város bemutatás. Artisták vettek részt a bemutatásban, így a környék bemutatása életszerűbb, hatásosabb lett. Bréma Hemelingen városrésze történeti jelentőségű ipari terület volt, amelyik gyökeres átalakuláson ment át, nincs jelentős szociális gondja, de sok és sokféle felhagyott része van (üres üzletek, felhagyott, leromlott gyárterületek), és ezekre hívták fel a helyi egyesületek, magánemberek a figyelmet.

2)    „Konkrét javaslatokkal lehet megnyerni az önkormányzatot.”

A Jó Gyakorlat Város embléma maga is fontos érv a városi önkormányzatok és képviselők meggyőzésére az URBACT transzfer gyakorlat előnyeiről.

Oliver Hasemann azonban további tanáccsal szolgál. „A transznacionális tapasztalatcsere és új inspirációk szerzése elvontnak tűnhet a helyi képviselők szemében. Meggyőzőbb, ha azt mondjuk: A projekt során X konkrét akciót hajtunk végre és értékelünk a városunkban.”

3)    ”Szükség van a fejlesztéspolitika és politikai kultúra lefordítására, megértésére és saját kontextusban való értelmezésére”

„Bár Róma és Bréma feltételei gyökeresen eltérnek, mi mégis sokat tanultunk az ideiglenes területhasználatról és a lakosság és az önkormányzat együttműködéséről” – mondta Daniela Patti. Római szemmel rendkívül innovatív az, ahogyan Bréma az ideiglenes területhasználatot kezelte. A város a regionális és országos érdekeltekkel működött együtt, képes volt különleges beavatkozási területeket kijelölni és finanszírozni, a ZZZ pedig képes volt párosítani a megfelelő felhasználókat és az üres ingatlanokat. Daniela hozzátette, hogy a brémai jó gyakorlat hasznos inspiráció volt Róma számára – de Rómában egészen más fejlesztéspolitikai feltételek közepette kellett a kezdeményezést megvalósítani.

Meggyőződése: „Nem lehet lemásolni valamit az egyik városból a másikba, hanem fejlesztéspolitikai és kulturális átfordításra, alkalmazásra van szükség. Rómában rájöttünk arra, hogy egy újabb szabályozás, adott esetben az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ideiglenes használatra vonatkozó előírás a szándékolttól ellenkező hatás váltana ki, mert már öt szabályunk van, amelyik így vagy úgy a köztulajdonban levő területekre és épületekre vonatkozik. Ezért inkább felhasználtuk a projekt adta lehetőséget, és írásban, interneten és szemináriumokon tájékoztattuk az érdekelteket a meglevő szabályozási rendszerből adódó lehetőségekről. Egyúttal részt vettünk egy új szabály kidolgozásában, ez a Városi Közterekről szól, ez azonban még nem lépett életbe az önkormányzat politikai változásai miatt.”

4)    „Fel kell tárni a jó gyakorlat mögött húzódó mechanizmusokat”

„Fontos, hogy átlássuk a Jó Gyakorlat kialakulásának mozgatórugóit, mert a transzfer esetében sokszor ezek a legfontosabbak. A gyakorlat egyik közegből a másikba való átültetése azért nehéz, mert tisztában kell lenni azzal, hogy a helyi feltételek hogyan hatnak a működésre. A kulturális különbségek mellett lehetnek olyan előírások és eljárások, amelyek közvetetten hatnak a transzfer alakulására” – mondta Daniela Patti.

„Bréma kormányzási modellje jól funkcionál az adott esetben.” Bréma ideiglenes használatra vonatkozó eljárása azért sikeres, mert a különböző önkormányzati osztályok és kormányzati szintek jól működnek együtt és anyagilag támogatják a folyamatot. A város továbbá rugalmasan alkalmazza az ideiglenes használatra vonatkozó előírásokat, ez nem minden európai városban van így, a biztonság és egészségügy szabályai miatt. Másik fontos szempont a ZZZ szerepe, mint a hatóság és a felhasználók közötti közvetítő, ami biztosította, hogy a helyi kreatív közösség hozzájusson a területhez. Más európai városokban csak közbeszerzési eljárásokon keresztül lehet megbízni egy céget, közvetlenül nem.

5)   „Olyan partnereket kell választani, amelyeknek feltételei hasonlóak”

Az URBACT nem köti város nagysághoz a partnerek választását. A kielégítő és minden partner számára előnyös megoldás érdekében azonban jó, ha a feltételek hasonlóak. „A TUTUR projektben harmadik partnerünkkel, Gyulafehérvárral jó volt az eszmecsere, amikor a szervezeti és szabályozási rendszer kérdéseiről volt szó. Egy kisváros kihívásai azonban nem hasonlíthatóak egy fővároshoz, mint Róma vagy városállamhoz, mint Bréma. Fontos az összehasonlíthatóság, amikor partnert keresünk” – Oliver Hasemann ezt tanácsolta a tapasztalataik alapján.

6)   „Lényeges a helyi érdekeltek és a kollégák részvétele a munkában”

A helyi érdekeltek bevonása a városfejlesztési projektbe – ez az URBACT Program egyik mantrája. Daniela Patti megerősíti ezt: nagyon javasolja az URBACT városoknak, hogy a transzfer hálózatokba vonják be a helyi érdekelteket, „még a legvalószínűtlenebbeket és legnehezebbeket is!”

Be kell vonni továbbá a más szakosztályon dolgozó kollégákat is. „Lényeges a stratégiai szerepük, segíteni fognak feltárni a kihívásokat és lehetőségeket, amikor a jó gyakorlatot a helyi feltételekhez igazodva próbáljuk megvalósítani” - mondta.

A transzfer után

Mind Hasemann, mind Patti hangsúlyozta, hogy hasznos volt a transzfer projekt. „A TUTUR projekt keretében kísérleti programot indítottunk Róma egyik kerületében. Reaktiváltunk néhány területet a helyi lakosok segítségével, ajánlásokat készítettünk a közterületi szabályozásra, bár sajnos ez még nem lépett életbe a politikai változások miatt” – mondta Patti. Bréma viszont lehetőséget kapott az átmeneti használat további konkrét formáinak kipróbálására a Hemelingen városrész rehabilitációja keretében, ilyen a WURST CASE a régió húskombinát területén és a bay-WATCH a folyó menti rozsdaövezetben. Folytatódott a ZZZ ügynökség megbízása 2020-ig.  Munkájuk előterébe kerültek azok az elgondolások, amelyek a TUTUR projekt keretében alakultak ki az ideiglenes használat és a migránsok integrálása vonatkozásában.

További információ az alábbi témákról:

• TUTUR
• ZZZ
• URBACT Good Practices
• Call for Transfer Networks (deadline for applications: 10 January 2017)
• Lessons from the URBACT transfer pilots

Benyújtotta: Heike Mages Nemzeti URBACT Pont, Németország - Ausztria