17 ötlet az önkormányzati ingatlanok hasznosítására

Európa lakosságának egynegyede kis és középvárosokban él. Ezekben a városokban rengeteg kihasználható lehetőség van, mint például az önkormányzat tulajdonában levő épületek és telkek. A költségvetés szűkös helyzetében az önkormányzati vagyont fel lehet használni a városfejlődés érdekében úgy, hogy ez az egész város javára váljon.

Az alábbiakban az európai városok, köztük az URBACT Jó Gyakorlat városok és hálózatok tapasztalatai alapján 17 ötletet mutatunk be a város önkormányzati ingatlanainak jobb hasznosítására.

1. Legyen egy széles körben elfogadott jövőképünk a városról

Ha van fogalmunk a város kívánatos jövőjéről, akkor jobban tudunk dönteni az önkormányzati ingatlanokról. Fontos, hogy ez a jövőkép közösen készüljön, és széles körben fogadják el a fő érdekeltek és a lakosok.

A jövőképben legyenek stratégiai célok a régi épületek felújításáról. Amint tisztázódott a jövőkép, fogjunk hozzá a célok megvalósításához, hogy ezzel vigyük előre a kormányzati ingatlanok új használatának lehetőségeit.

2. A változás terve

Nem minden változásra lehet előre felkészülni. Nem látjuk előre például a természeti csapásokat, a politikai vagy gazdasági válságokat. Számos olyan stratégiai döntés vár azonban ránk – például a közszolgáltatások fejlesztései: az iskola- és óvodafejlesztés, szociális lakásépítés szükségleteinek tervezése ­– amely hosszú távra előre jelezhető demográfiai változások függvénye. Ez a tervezés szerves része, és hatással van a kormányzati ingatlanok jövőjére vonatkozó döntésekre.

3. A köztulajdonban levő ingatlanokról nyilvántartást kell vezetni

A köztulajdonban levő ingatlanok kezelését több különböző igazgatási szinten, különféle hivatalokban és intézményekben végzik. Ezért nem könnyű egy város összes köztulajdonban levő ingatlanáról nyilvántartást vezetni. De fontos, hogy legyen ilyen, rendszeresen aktualizált, áttekinthető és nyilvánosan hozzáférhető adatbázis.

Nyilvános, online, GIS alapú eszközökkel, a közrészvétel bevonásával jól lehet aktualizálni a nyilvántartást. Közösségi hozzájárulás (crowdsourcing) módszerével lehet osztályozni például az ingatlanokat fizikai állapot és potenciális hasznosítás szerint. Több európai város használja jó eredménnyel ezeket az eszközöket. Az alábbi ábra az URBACT Refill hálózat által kidolgozott útvonalat mutat be, amelyen a megfelelő kérdések követésével lehet feltárni a megüresedett ingatlanok helyzetét.

4. Támogassuk a civil szervezeteket

Az aktív civil társadalom kincs minden városban. Érdemes jó kapcsolatot tartani a helyiekkel és a helyi csoportokkal, mert nagy segítséget jelentenek a közszolgáltatások javításában és bővítésében. A kulturális intézmények az önkormányzatnak különösen jó partnerei.

Bölcs dolog a civil szervezetek és az aktív polgárok támogatása akár időszakosan, akár hosszú távú együttműködés formájában. A hosszú távú együttműködés esetében ingyen használhatják az infrastruktúrát és jogi, adminisztratív segítséget kaphatnak. Próbálkozni lehet Civil (NGO) Ház létesítésével is, ahogy ez Rigában (Lettország) történt.

5. Hasznosítsuk a megürült ingatlanokat a rászorultak megsegítésére

Amikor a kiürült ingatlanok jövőbeli hasznosításáról van döntés, először hátrányos helyzetű csoportoknak (például hajléktalanoknak, menekülteknek kell felajánlani), mert ők a leginkább rászorultak. Ezzel egy időben lehet a hátrányos társadalmi helyzetű csoportok számára szociális programot is indítani.

Az üres ingatlanok időszakos hasznosításával csökkenteni lehet a kirekesztést. Többet lehet erről olvasni a REFILL hálózat hírei között és a Vilafranca del Penedes és Vaslui jó gyakorlatai között.

6. A kulturális örökségi területek vagy épületek hasznosítása további előnyt jelent

A régi épületek néha egészen különleges építészeti értéket hordoznak, ami kulturális örökségi címre jogosít. Ez néha hátrányt jelent az új beruházások számára, de sok felhasználó csoport mégis értéknek tekinti a műemlék épületeket, és identitását az épület műemlék jellegéhez köti. Ezért különös figyelmet fordítanak az épület és környezete karbantartására.

A különleges épületek lehetőséget nyújtanak a különleges témák és kísérletek számára, mint ahogy például a SPAZIO 13 Kreatív Központ Bariban a város felújításának eszköze lett.

7. Használjuk ki az átmeneti hasznosítás lehetőségeit

Az üres ingatlanok mögött sokszor félbe maradt beruházások állnak. Az új beruházóra várva szóba jöhet az átmeneti hasznosítás. Ez jó a használóknak és az ingatlantulajdonosnak (mert csökken a fenntartási költség) és jó a szomszédság lakói számára is, mert a használók a környék legjobb karbantartói.

Az időszakos hasznosításról szól a REFILL hálózat videója, és az URBACT blog post is tartalmaz példákat a kollaboratív hasznosításról.

8. Nem szabad eladni a használaton kívüli ingatlant

A szűkösség hosszan tartó feltételei között a használaton kívüli ingatlan az egyetlen maradék erőforrás sok európai város önkormányzata számára. Bár sokszor nagy a kísértés, de az eladás csak korlátozott ideig szóló előnnyel jár.

Az eladással szemben hosszú távú előnyökkel jár, ha az ingatlant helyi közösségeknek vagy közszolgáltatással foglalkozó civil szervezeteknek ajánljuk fel. Az üres épületeket fel lehet használni kulturális tevékenységekre, közösségépítő programokra vagy szociális problémák megoldására. Aarhusban a kiürült ingatlant sérülékeny fiatalok kirekesztésének megakadályozására és ifjúsági foglalkoztatásra hasznosították.

Az üres épület erőforrás lehet a tipikus városi gazdasági tevékenységek – például a kreatív ipar vagy tech cégek – serkentésére. A város megfizethető helyiséget biztosíthat újonnan alapított vállalkozásoknak. A kreatív, művészeti és kulturális vállalkozások különösen szívesen használják a régi, átmenetileg üres épületeket, főleg ha ők maguk állíthatják helyre saját igényeik és ízlésük szerint.

9. Támogassuk a közrészvételt a kiürült épületek és terek újrahasznosításánál

Az önkormányzat a helyi polgárokat szolgálja, ezért be kell vonnia őket a köztulajdonú ingatlanok hasznosításáról szóló döntésekbe. Konzultációt kell kezdeményezni a használaton kívüli ingatlan, különösen a nagy komplexumok kívánatos felhasználásáról. A lakosoknak a döntésekbe való bevonása a közjó iránti polgári felelősségre épít, és arra ösztönöz, hogy vegyenek részt a közvagyon felújításában és karbantartásában. Az üres épületek és területek felújításába való lakossági bevonás módszereit fejlesztették és tesztelték a 2nd Chance (Második Esély) hálózat partnerei URBACT Jó Gyakorlat keretében.

A lakossági részvétel és közreműködés megoldás lehet olyan esetekben, amikor az üres épületek felújításához csak korlátozott pénzügyi forrás áll rendelkezésre. Többször fordul elő, hogy a felújítás fő forrása a társadalmi tőke és a polgárok önkéntes munkája, egy alulról jövő kezdeményezés keretében.

10. Keressünk potenciális időszakos hasznosítókat

A köztulajdonú ingatlan átmeneti használatának számos előnye van, de a kis és visszafejlődő városokban nemigen van igény az időszakos használat iránt. Ilyen esetben inkább meg kell hirdetni a megüresedett ingatlant, keresni kell potenciális használókat, észre kell venni és értékelni kell a független helyi kezdeményezéseket és önszerveződéseket.

Az üres üzletek átmeneti hasznosítását egész rövid periódusban, akár egy hét vagy egy nap alatt is ki lehet próbálni. Fontos, hogy érkezzen visszajelzés a lakosoktól, ezért érdemes a próbaidőt rendezvénnyel vagy fesztivállal kombinálni.

11. Rögzítsünk feltételeket a használók kiválasztására

Ha nagy a jelentkezés az üres ingatlan hasznosítására, akkor egyértelmű feltételeket és átlátható eljárásokat kell rögzíteni a kiválasztáshoz. A távlati fejlesztési célok és a jövőkép többet nyom a latba, mint a rövid távú gazdasági nyereség. A helyi lakosokat és különféle csoportokat is be lehet vonni a feltételek kialakításába. A közérdekű használat legyen az elsődleges kritérium.

12. Kis lépésenként kell megvalósítani a nagy komplexumok felújítását

A nagy komplexumok felújítása mindig nagy kihívás az önkormányzatok számára, ha a beruházás finanszírozásáról vagy potenciális vevőkről vagy újrahasznosítók kereséséről van szó. Fontos ezért, hogy lépésről lépésre kell előre haladni. Így a folyamat jobban kézben tartható, lehet számítani arra, hogy egy probléma megoldása esetleg más problémák megoldását is maga után vonja, mivel egyféle hasznosítás más használókra is vonzó hatást gyakorol, és így a komplexum lassan betelik funkciókkal.

Nagy komplexumok esetében jó, ha sokféle használat és használó van, különösen a tartós és időszakos használatok kombinációjával. A kultúra alkalmas eszköz a nagy, üres komplexumok számára új használatok megállapítására – ezt tapasztalták a 2nd Chance URBACT hálózat városai.

13. Bróker szerep a magántulajdonosok és a potenciális használók között

Ha a közérdekű használók igénye meghaladja a város által felkínált területet, akkor az önkormányzat közvetítő, bróker szerepet vállalhat üres ingatlanok magántulajdonosai és a potenciális használók között.

Az önkormányzat, mint közhatóság, bizalomépítő szerepet tölthet be a bérbeadástól vonakodó magántulajdonos és a civil társadalom szereplői között. A közvetítő szerep átadható más szervezetnek, akár civil szervezetnek is, amelyik rugalmasabban és formai korlátok nélkül tud működni.

Az időszakos használatban érintettek közötti közvetítő szerepről további információ található a REFILL hírlapon, és figyelmet érdemel Antwerpen jó gyakorlata is.

14. Támogassuk a használók egymás közti kapcsolatépítését

Amikor több csoport és szervezet közösen használ egy épületet, nagyon fontos, hogy jó munkakapcsolatot és szinergiát alakítsanak ki egymás között. Így a kormányzatnak, mint tulajdonosnak kevesebb problémája van a karbantartással, ezért a józanész is diktálja, hogy támogassuk a bérlők közötti együttműködést.

A nagy komplexumok esetén a használóknak közös érdeke a fenntartással kapcsolatos problémák csökkentése és a feladatok megosztása. Ez a közös érdek szervezeti formát is ölthet úgy, hogy lesz egy testület, amelyik felelős az ingatlankezelésért és kapcsolatot tart a használók és a tulajdonos között.

Erről szól Chemnitz (DE) Jó Gyakorlata, amelyben egy omladozó történeti bérházat állítottak helyre úgy, hogy kapcsolatot építettek a tulajdonosok, a beruházók/használók és a közhivatalok között.

15. A szociális innováció lehetőségeinek kiaknázása

A nem kormányzati szervezetek és más civil szervezetek a szociális innováció gyakori hordozói. Közvetlenül is segíthetik az önkormányzati ingatlanok rehabilitációját és megújítását, így növelik azok gazdasági és társadalmi értékét és egyúttal gazdagítják a helyi közösséget. Célszerű ezért a támogatásuk és bevonásuk a városi rehabilitációs projektekbe.

Érdemes olvasni a városi szociális innováció 10 lépéséről az URBACT kézikönyv 55. oldalán, vagy ellátogatni a Boostinno weboldalra és megismerni a szociális innováció ösztönzésére, előmozdítására és fejlesztésére vonatkozó ötleteket.

16. Hagyjunk teret az önkormányzati ingatlankezelés új modelljei számára

Pénzügyi erőforrás-szűkösség idején érdemes kísérletezni és ösztönözni a civil szervezeteket a köztulajdonú ingatlankezelés innovatív módszereinek és új modelljeinek kifejlesztésére. Célszerű kapcsolatba lépni olyan használókkal, akik képesek és kellően rugalmasak innovatív menedzsment-modellek alkalmazására. Glasgow (EK) például új partnerkapcsolatok keretei között működő szövetkezeteket és szociális vállalkozásokat támogat, amivel elnyerte az URBACT Jó Gyakorlat címet.

Előfordul, hogy kudarcba fullad a kiürült ingatlanok újraélesztésének kísérlete. Az okok sokszor kívül esnek az önkormányzat hatókörén. Nem szabad a kudarcok miatt feladni az együttműködés és ingatlankezelés új modelljeinek kipróbálását.

17. Ösztönözni kell az állami ingatlanok hasznosítását is

Sok városban fordul elő, hogy a felhagyott nagy ingatlanok nem a város, hanem országos vagy regionális hatóság tulajdonában vannak. Ilyen esetben nehéz a tulajdonos és a használók közötti kommunikáció. Az önkormányzat viszont közvetítő szerepre vállalkozhat, és megkönnyítheti az ingatlankezelés és fenntartás munkáját.

Tetszenek az ötletek? Ha igen, akkor célszerű a gyakorlatban érvényesíteni a NIFOB Irányelvekben foglalt javaslatokat, és a közvagyont a városfejlesztés irányításának eszközeként alkalmazni a kis és középvárosokban is. További információ itt található.

További példák találhatók az URBACT Jó Gyakorlat adatbázisában és a REFILL és a 2nd Chance projekt új megoldásai között.

A felhagyott közösségi ingatlanok jobb hasznosításának irányelveit a című, a közösségi tulajdonú ingatlanok kezelésének korszerűsítését és az ingatlanoknak a részvétel általi jobb hasznosítását célzó projekt keretében dolgozták ki.

A cikk szerzője: Petra Očkerl Szlovéniai URBACT Kontakt Pont