Összefoglaló a 2012. december 17-én megtartott URBACT Információs Nap eredményeiről

A Belügyminisztérium és az URBACT Program Nemzeti Tájékoztatási Pontja szervezésében megrendezett információs nap célja az URBACT II Program végrehajtása során szerzett tapasztalatok, tanulságok bemutatása és a 2014-2020 tervezési időszakban induló URBACT III Program tervezését segítő információk, javaslatok megosztása volt.

Az URBACT Program Monitoring Bizottságának magyar tagja, Dr. Iván Andrea bevezető köszöntőjében elmondta, milyen szervezeti keretek között és hol tart jelenleg a 2014-2020 tervezési időszakra történő fölkészülés, a 2013 első félévében zajló URBACT III. operatív programozási munka.

Tosics Iván, az URBACT Program tematikus vezető szakértője előadásában bemutatta az URBACT II (2007-2013) Európai Területi Együttműködési program céljait, módszereit, fölépítését, eredményeit. Összefoglalta továbbá a helyi támogató csoportok tevékenységét, a helyi akciótervek eredményeit és az ezekből származó tapasztalatokat. Bemutatta a tematikus munkacsoportokban jelenleg folyó szakértői munkát, amelynek eredményeképpen javaslatokat fogalmaznak meg az Európai Bizottság várospolitikai intézkedései számára (Prezentáció angol nyelven itt). A jövő tervezéséhez a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság  ajánlásait és az operatív programkészítés ütemezését hallgathatta meg az információs nap résztvevő közönsége (Prezentáció angol nyelven itt)

Az URBACT II. program első felhívási körös projektjei közül Komor István a pécsi helyi támogató csoport vezetője mutatta be a 2008-2011 között megvalósított UNIC projekt eredményeit, tapasztalatait, Nyulasi András projektvezető Debrecen város képviseletében a második felhívási kör projektjei közül a 2010-ben indult ESIMeC projekt eredményeiről, tanulságairól tájékoztatta a hallgatóságot. Az előadók kiemelték azokat a kihívásokat, amelyekkel korunk városai szembesülnek, s amelyekre az együttműködő partnerség válaszokat, gyakorlati megoldásokat keresett a projektek megvalósítása során. Az érintettek olyan problémákat azonosítottak, mint a nagyváros elszívó hatása, a magas munkanélküliség, az ipar beszűkülése vagy megszűnése, a felnőttképzés-átképzés nehézségei. A közös munka során példaértékű, sikeres együttműködés alakult ki az önkormányzatok, felsőoktatási intézmények és az ipari szektor képviselői között. A Helyi Támogató Csoportok létrejötte, munkája természetes teret adott a párbeszédnek, lehetőséget nyújtott a városfejlesztési, városvezetési problémák megfogalmazására és olyan társadalmi tőkét eredményezett, amely kiemelt jelentőségű pozitívuma a projektnek. (Prezentáció angol nyelven itt).

Az URBACT Program koppenhágai éves konferenciájának összefoglaló prezentációját Majorné Vén Mariann az URBACT Program Nemzeti Terjesztési Pontjának képviselője mutatta be a jelenlévőknek (Prezentáció magyar nyelven itt).

A rendezvény végén kerekasztal beszélgetésen osztották meg egymással a résztvevő városok képviselői, a program szereplői, érintettjei azokat a tapasztalatokat, tanulságokat és javaslatokat, amelyek az URBACT III. program tervezése során átgondolásra, figyelembe vételre érdemesek.

A megbeszélés a következő kérdésekre keresett válaszokat:

• A projekt befejezése után hogyan lehetne a politikai elkötelezettséget biztosítani a folytatásra, a helyi akciótervek megvalósítására? Például jó eszköz lehet, ha az elkészült helyi akcióterveket a közgyűlés jóváhagyná?
• Milyen hatással bír az URBACT program a partnerszervezetre? Hasznosul valami a szervezetrendszeren belül a tapasztalatokból, vagy csak a projektben részt vevő személyek profitálnak belőle?
• Jó ötlet-e egy nemzeti szintű URBACT hálózat létrehozása, ami terepe lehetne a tapasztalatok megosztásának a magyarországi városok, illetve a minisztériumok és irányító hatóságok között? 
• Hogyan egyszerűsítenék az adminisztrációs terheket a városok?

A beszélgetés főbb megállapításai a következők voltak:

• az URBACT szoft típusú program, alacsony költségvetéssel ezért a városvezetők sok esetben nem szívesen csatlakoznak hozzá és bizalmatlanok a külső résztvevőket illetően
• partnerségi hajlam erősítése, városok politikai vezetőinek hatékonyabb bevonása szükséges lenne
• a helyi akcióterv jó, egyes esetekben elfogadja a közgyűlés, de a megvalósításra már nincs forrás
• hiányzik a társfinanszírozás és az önerő
• vannak példák egyes kisebb hálózatok működésére, de a jelenlegi városhálózatok nem működnek igazán
• a projektmegvalósítás módszere és a létrejött partnerségi együttműködés példaértékű, adaptálható a további városfejlesztési munkák során
• az informatikai platform jó elszámolási módszer, de az adminisztratív munka csökkentése szükséges lenne

Javaslatok:

• előleg lehívás lehetősége sokat segítene a finanszírozási akadályok leküzdésében
• a helyi akciótervek megvalósításának biztosítása a nemzeti operatív programokon belül (a szoft típusú együttműködés valódi beruházássá alakítása)
• önerőalap létrehozása az URBACT programban résztvevők számára (ha nincs előleglehívási lehetőség)
• városi politikusok elkötelezettségének növelése