Segíthet-e a természet a város klíma-rezilienciájának növelésében?

2017 nyarán többek közt ilyen híreket kaptunk: árvízkatasztrófa Dél-Angliában és Berlinben, szélsőséges vízhiány Rómában, házakat rombol a tűzvész a horvát tengerparton, a francia Riviérán és máshol… Az ilyen és hasonló események nagyságrendje és gyakorisága mutatja, hogy az éghajlatváltozás már itt van, és hatásai még nagyobbak lesznek a jövőben. Igen, csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok használatát, hogy csökkenjen az éghajlatváltozás mértéke, de az is sürgős, hogy alkalmazkodjunk a hatásaihoz. Minden város, földrajzi elhelyezkedésétől függően, tapasztalja az intenzív és hosszan elnyúló forróságot és aszályt, gyakoriak a tűzesetek, az árvizek, gyakran jönnek hirtelen, intenzív esők, ezzel együtt városi árvizek, földcsuszamlások. Hogyan tudnak az éghajlatváltozás előre jelzett, hatalmas hatásaival megbirkózni a városok szűkös anyagi erőforrásaik közepette?  Adhat esetleg választ maga a természet?

Malmö zöld infrastruktúra megoldásai

Malmö, Svédország harmadik legnagyobb városa már régen, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás aktualitását jóval megelőzően kezdett küzdeni a heves zivatarokkal. A kialakított megoldások most még fontosabbak, mivel a hirtelen heves zivatarok száma és intenzitása az előrejelzések szerint még nagyobb lesz. Az Øresund túloldalán levő Koppenhágát 2011-ben elárasztotta egy felhőszakadás. Mintegy 800 millió eurónyi kárt okozott. Ilyen szélsőséges zivatar Malmőt is elérheti. Kisebb területen, Malmö Augustenborg nevű városrészében az 1980-as és 1990-es években már előfordult, hogy kiáradt a csatornahálózatban összegyűlt víz. A város a csatornahálózat bővítése helyett zöld és kék infrastruktúra, növényzet és víz alkalmazásával próbálkozott. Több kilométeres vízlevezető és vízvisszatartó tó létesült, valamint zöldtetők az új és az átalakított épületeken. A zöldterületeket is átalakították úgy, hogy jobban tárolják a vizet és késleltessék az áradást, és csak a szennyvizet eresztik a csatornába. Az árvízprobléma ezzel megoldódott. A terület ugyanakkor kellemesebbé, a lakók számára vonzóbbá vált.

Ugyanezt a megoldást alkalmazta a város a Nyugati Kikötőben, a korábbi barnamezős területen épült új lakóterületen. Az esővíz-elvezetést nagyrészt megoldják a zöldtetők, zöldterületek, vízelvezető csatornák és tározó medencék. A víz kezdettől fogva szerves része lett a városrész lakossági részvétellel történő tervezésének. A tervezés eszközeivel csökkenteni lehetett a klímaváltozás hatásait, az épületek energiafogyasztása alacsonyabb, és megújuló energiaforrásokat is hasznosítanak. Mindezek következtében a terület nagyon népszerű, nemcsak az itteni lakosok, hanem a szép tengerpartra látogatók és a turisták körében is. Ezt az értékes tapasztalatot és tudást osztja meg a többi várossal Malmö, mint az URBACT Reziliens Európa projekt egyik tagja.

A természetre alapuló megoldások valóban kulcsszerepet töltenek be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. A zöld infrastruktúra sokféle változatát ölelik fel, és olyan megoldásokat is behoznak, amelyek engedik, hogy károkozás nélkül érvényesüljenek a természeti folyamatok: az árvizek például az úszó vagy cölöpökre emelt házakban nem tesznek kárt. Malmőben már érzik a zöld infrastruktúra előnyeit, az életminőség javulását. Hamburg és Koppenhága városvezetése nem régen határozta el, hogy sürgős szükség van a természettel való együttműködésre a klímaváltozás hatásai miatt. Már képtelenek tovább bővíteni a műszaki infrastruktúrát, nevezetesen a csatornahálózatot, a felhőszakadások okozta vízmennyiség levezetésére. Ha megpróbálnák, az csillagászati összegbe kerülne, ha egyáltalán lehetséges. Ehelyett inkább a zöldterületek, a zöldtetők, tározók és átmeneti vízi útként működő utcák vezetnék le a vizet, tárolnák, szűrnék, késleltetnék a lefolyást és ezzel tehermentesítenék a csatornahálózatot.  A számítások szerint a ma ismert megoldások nem lesznek elégségesek a jövőbeni európai éghajlat adottságainak kezelésére, de a természettel együttműködő megoldásokkal kombinálva megfelelhetnek.

Rotterdam a sűrű városi beépítés feltételei között többfunkciós rendszerre készül

Rotterdamban is növekvő gondot jelent a víz: a tengerszint emelkedése, a heves zivatarok és a folyók áradása. Nincs hely a vízmennyiség levezetésére, mert a terület alacsony fekvésű és a vizet szivattyúval kell eltávolítani. Emiatt a város sérülékeny és nagymértékben függ a műszaki infrastruktúra működésétől. A városban a heves esőzés idején szükség volna tározó kapacitásra, ami késlelteti a víz lefolyását esőzés idején, de Hollandiában szűk a terület, minden négyzetméter vagy beépített, vagy kertészeti hasznosítású. Ráadásul a nagy laksűrűségű Rotterdam célja a hatékony energiagazdálkodás és fenntartható közlekedés, az élhető és vonzó város. Rotterdam innovatív megoldásokat keresett, számos jó ötletre talált, amelyeket tovább vizsgálnak a Reziliens Európa hálózat keretében. Vannak úszó létesítmények, mint a napenergiát hasznosító úszó pavilon a Rijnhaven-ben, amelyik a különböző vízszinteken lebeg. Vannak épületek tetején létesített farmok és vannak a híres vízi terek. Ezek sajátos kialakításuk folytán többféle módon használhatók: általában szárazak, van rajtuk játszótér, sportpálya, találkozóhely, de heves esőzés esetén megtelnek vízzel, így megvédik a környéket az árvíztől. Ilyenkor vízzel telt medenceként funkcionálnak. 

Ezeket az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére szolgáló innovatív megoldásokat nem mindig könnyű megvalósítani. A tervezők lelkesen fogadták az újítást, de a lakók aggodalmaskodtak például azért, hogy biztonságos lesz-e a megoldás a gyerekek számára. A tervezőknek meg kellett oldani mindezt, a bizalmat kellett erősíteniük. De mire elkészültek az első vízi terek, nagy sikert arattak.

A zöld, a szürke és a puha megoldások kombinációja révén lett Vejle városa klíma-reziliens

Vejle (Dánia) karakterének is fontos része a víz, amely mindenfelől érkezik. A Balti tenger vízszintjének emelkedése és a zivatarok növelik a partok elárasztásának veszélyét. Egyre gyakoribb és intenzívebb a zivatar és egyre több víz árad felülről, az égből és oldalról, a folyókból. A város fontos látványosságai, a kikötő, a városközpont veszélyben vannak, az infrastruktúra egy része is, és a csatornahálózat kapacitása nem elég a nagy vízmennyiség levezetésére.  A jelenlegi intézkedések mint például a még jól működő segélyhálózat nem lesz elég a jövőben.

A város sok területén működik már zöld infrastruktúra. Ez jó és hatékony, de önmagában nem lesz elég a Vejlét érő hatások kezelésére, különösen zivatarok idején. A város ezért szorgalmasan keresi az innovatív megoldásokat, a zöld, a szürke és a lágy intézkedések kombinációját.  A ”Fjordbyen” kerületi projekt lesz a klímaadaptáció és az árvízvédelem megoldásainak laboratóriuma, és annak vizsgálatára is szolgál, hogy víz ne csak kockázati tényező legyen, hanem javítsa is a terület minőségét. Az innovatív megoldások révén a víz hozzájárul a tudás, a gazdaság és a helyiek jóléte növekedéséhez.

A fenti példák és a más európai városokban kialakított klíma-reziliens megoldások közös vonása, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás egy nagyobb koncepció része. Rotterdam, Vejle, Glasgow, Bristol és Thessaloniki, a Reziliens Európa URBACT hálózatban együttműködő városok és egyben a 100 Reziliens Város kezdeményezésnek is tagjai. Ez koncepció felöleli a társadalmi kohézió, a környezet, az egészség és jólét, a gazdaság, az örökségvédelem és a társadalmi részvétel és az életminőség előmozdítására szóló törekvéseket.

Thessaloniki a széleskörű társadalmi részvételre és együttműködésre építi a klímaváltozáshoz való rugalmas alkalmazkodást

Thessalinikiben több mint 40 szervezet és 2000 lakos vett részt a reziliencia stratégia kidolgozásában. A jelenleg is folyamatban levő közös munka utat nyit a lakosok és lakóközösségek alulról jövő kezdeményezései számára. Rotterdamhoz hasonlóan Thessaloniki is sűrűn beépített város. Csak 2,6 m² zöldterület jut egy lakosra, szemben a 8-10m² európai átlaggal. Thessaloniki megoldásának mégis fontos része a zöld infrastruktúra. A város célja a korlátozott zöldterület átalakításával minőségének, hatékonyságának és előnyeinek növelése. A társadalmi együttélés számára is keretet biztosít. Olyan megoldásokat terveznek, mint az átjárható terek, eső-kertek, zöld falak, és támogatja a városi kertgazdálkodást a belső udvarokban és a kisebb közterületeken. Ezek olcsóbb termékeket biztosítanak, így emiatt is hasznosak a szigorú gazdasági helyzetben. A megoldások során a lakosok nemcsak részt vesznek környezetük alakításában, hanem tanulják is a mezőgazdálkodást, a táplálkozási feltételeket, és segítik az eltérő agrár-hagyományok közül érkező menekültek integrálódását.

A zöld infrastruktúra értékes részeinek védelme érdekében a város elindította a Fogadj örökbe egy zöld foltot programot. Ez segíti a lakosok aktív részvételét a városi zöldterület fenntartásában, így a közterület társas tulajdon lesz és a fenntartási költségek csökkennek. Az akció egyúttal neveli a lakosokat és gyarapítja a helyi gazdaságot, erősíti a helyi közösséget és a társadalmi kohéziót. Társadalmi részvétel, tanulás, közösség, kapcsolatok, integráció és a többi mind lényeges puha (soft) tényező a hosszú távú és hatékony reziliencia kiépítésében, ami csupán technikai megoldásokkal nem lehetséges. Ezek a reziliencia fontos elemei mindenféle változás és sokk esetében.  

A városok átalakítása virágzó környezetté a természet és az innováció által – Bilbao példája

Bilbao nemrég lett URBACT Jó Gyakorlat város. Az adaptáció folyamatában holisztikus megközelítéssel lépett előre. Néhány évtizeddel ezelőtt fájdalmasan tapasztalta, hogy a megszokott módon nem lesz képes kilépni a súlyos gazdasági válságból. A város nagy ívű integrált fejlesztési stratégiát dolgozott ki a komplex problémáinak kezelésére. A folyamat még mindig tart. Az utóbbi 30 évben Bilbao hatalmas átalakuláson ment át. Felépült az ikonikus Guggenheim múzeum, megtisztították a folyót, új infrastruktúra épült ki, a város nemzetközivé vált, hangsúlyt kapott kiváló építészeti arculata, parkjai és egyéb zöldterületei szépek, kellemesek, megújult a történeti városközpont. Mindez Bilbaót virágzó várossá tette. Ezt a hagyományt folytatva kezdte a város az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítő akciókat úgy, hogy ezekkel is a város fejlődését és az életminőség javítását szolgálja. Példa erre a Zorrotzaure nevű leromlott állapotú, árvízveszélyes ipari funkciójú félsziget rehabilitációja. A tervezés és megvalósítás szürke és zöld intézkedéseinek kombinációjával a félsziget árvízmentes és vonzó kialakítású lesz, így tovább gazdagítja Bilbao modern, élhető és életerős városát.

A fentiekben bemutatott városok alkalmas módszereket találtak arra, hogy az éghajlat-változáshoz való rugalmas alkalmazkodás keretében a lakosok életminőségét is javítsák és a várost kellemes, virágzó környezetté alakítsák. Ehhez számos, a város rehabilitáció és fejlesztés során már hasznosított módszereket alkalmaztak, mint a széleskörű társadalmi részvétel, jó kormányzás, szakma és ágazatközi valamint az érintettekkel való együttműködés. A példák azt is bizonyítják, hogy a sikeres átalakítási folyamathoz szükség van nagyszabású és általánosan elfogadott jövőképre, a feladat iránti elkötelezettségre és sok-sok energiára. A természetre alapozó megoldások fontos szerepet töltöttek be: vonzó, sokfunkciós eredményt hoztak elfogadható költségráfordítás mellett, így érdemes ezt a megközelítést minden városban alkalmazni.

2. fotó: Rotterdam ©Rick Ligthelm
3. fotó: Vejle Fjorbyen ©Finn Byrum
4. fotó: Thessaloniki ©Thessaloniki Önkormányzata
5. fotó: Bilbao © Bilbao Önkormányzata

Írta: Birgit Georgi URBACT szakértő

Az eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható.