Kollektív iskolai étkeztetés – Jó gyakorlat Franciaországból

Fenntartható kezdeményezés egy területi agrár-élelmiszer politikáért

Mouans-Sartoux, Franciaország

Összefoglalás

Mouans-Sartoux tízezer lakosú város a Francia Riviéra mentén. 1998 óta foglalkozik a város az élelmiszer, az egészség és a környezeti kérdések összekapcsolásával. Mivel nem volt elégséges a helyi bioélelmiszer kínálat, városi gazdaságot létesítettek. Két gazdászt alkalmaznak, akik zöldséget termesztenek és ezzel 85 %-ban ellátják három iskola konyháit (naponta 1000 adag). Megváltoztatták a közbeszerzési szabályokat, hogy a helyi termelők jó feltételekkel pályázhassanak. Azóta a város mindegyik iskolájában naponta helyben termesztett bio (organikus) ételeket szolgálnak fel. A kezdeményezés továbbfejlesztése keretében a város a helyi élelmiszertermelés és az oktatás összekapcsolásán dolgozik.

A jó gyakorlat által kínált megoldások

Néhány eredmény:

• 100 %-ban organikus ételeket szolgálnak fel az organikus gazdálkodás progresszív növelésével (és a közbeszerzési politikai adaptálásával) többletköltség nélkül. Egyszerű megoldásokkal jelentősen csökkentették az élelmiszerhulladék mennyiségét. A gazdaságos élelmiszertermelés révén elérték, hogy a 100 %-ban organikus ételkínálat változatlan áron történik. A közbeszerzési szabályok a helyben előállított termékeket juttatják előnybe olyan feltételrendszer alkalmazásával, ami preferenciát biztosít az étel minőségének, a környezetvédelemnek és a költségkímélésnek.
• Városi farmgazdaság létesült, amelyik az iskolai éttermek számára zöldséget termel.
• Foglalkoztatás: a két farmgazdasági alkalmazott együttműködik a szakácsokkal, a dietetikusokkal, a vezetőséggel és a választott képviselőkkel. A rövid ellátási lánc és a helyi fogyasztás révén nőtt a foglalkoztatás.
• Áttérés az egészséges étkezésre: kiváló, az étkezési normáknak megfelelő (PNNS) ételminőség, friss, szezonális, kiegyensúlyozott, nem ipari termékek kínálata; organikus, helyi nyersanyagból helyben készült ételek forgalmazása, törekvés a növényi fehérje arányának növelésére, a takarékosság révén lehetőség a jó minőségű hús beszerzésére. A MEAD (Fenntartható élelmezés és oktatás háza) célja további, a városi agrár-élelmiszer politikával kapcsolatos projektek kidolgozása.
• Magatartásváltozás: fenntartható élelmiszer-ellenőrzési rendszert alakítottak ki az akciók és a családok étkezési szokásai és jó gyakorlataik alakulásának nyomon követésére.
• Fenntartható területhasználat: a városi terjeszkedés kontrollja érdekében a városi területfejlesztési stratégia keretében 112 hektár mezőgazdasági területet jelöltek ki, ez háromszorosa a korábbinak.

Fenntarthatóság, integrált megközelítés elveinek érvényesítése

Horizontális integráció: Az ésszerű területhasználat, organikus mezőgazdálkodás és helyi agrár-élelmiszer termelési rendszerek támogatása a projekt erős környezetvédelmi elkötelezettségét mutatja. A gazdasági dimenziót jelzi a munkahelyek számának növelése (két munkahely a városi gazdaságban és másik kettő a helyi élelmiszerüzletben). A társadalmi dimenzió jelzése az országos hálózat részét alkotó „Jardin de Cocagne” támogatása; egy olyan öko-gazdaságé, amely 50 ember számára nyújt társadalmi integrációs lehetőséget a gazdasági munkában való részvétel révén. A másik társadalmi érték az, hogy valamennyi iskolás számára fenntartható, egészséges ételt biztosítanak a szülők jövedelmi szintjéhez illeszkedő áron. A 100%-ban bio élelmiszerre való áttérés költségnövekedés nélkül szintén szociális fenntarthatóságnak tekinthető.  Emellett a projekt központi eleme a gyerekek nevelése az egészséges, kulturált étkezésre, az élelmiszer lánc, a fair trade (méltányos kereskedelem) stb. tudatosítására.

Területi integráció: A projekt jól illeszkedik a város fejlesztési stratégiájába azzal, hogy közszolgáltatásokra irányul (vízellátás, étkeztetés, agrárgazdálkodás stb.) autonóm döntéshozás keretében. Ugyanakkor a projekt a kapcsolatépítés és közös kormányzás elvét is követi, mert együttműködik több szakapparátussal, mint például az ifjúsági és oktatási hivatallal (animáció, iskolai étkeztetés, egészségügy, prevenció) a környezetügyi (fenntartható fejlődés, városi farm) és a várostervezési (a mezőgazdasági terület bővítése, új farmgazdaságok) irodával, és intenzíven működik együtt minden érdekelttel. 

Közösségi részvétel

A projekt hozzájárul a közösségi együttműködés kibontakozásához. Számos polgári kezdeményezés alakult ki, ilyen a helyi élelmiszerboltok hálózata (Bumeráng : csomagolás nélküli élelmiszerárusítás, MCE: fair trade civil szervezet, közösségi kertek, fenntartható fejlesztési akciók helyi csoportjai /Collectif Mouamsemble/, „Incredible Edible” stb). A lakosok szívesen vesznek részt a városi akciókban, számos projektvezető kerül ki közülük.

Többszintes kormányzás:  A Mead és a fenntartható iskolai étkeztetés ellenőrzés irányító bizottságai révén a projekt kapcsolatban van a mezőgazdasági, egészségügyi, környezetügyi és fenntarthatósági témakör számos szakemberével,  akik részt vesznek a jó gyakorlat irányításában is. A projekttel együttműködő főbb szervezetek a következők: mezőgazdasági kamara, civil szervezetek, az öko-termelési szektor országos hálózatai  (Agribio06, Un Plus Biop), közegészségügyi szervezetek (CODES, CRES regionális és helyi bizottságai), decentralizált állami intézmények (DRAAF: a mezőgazdasági minisztérium regionális szervezete),  egyetemek, és kutatóintézetek (INRA Avignon: agromómia, Côte d’Azur  Egyetem, LASCAUX: élelmiszer ellátási és szabályozási kutatás, ITAB: organikus gazdálkodási kutatóintézet stb.).  A helyi érdekeltek, a lakosok, szülői munkaközösségek, magánvállalkozások (szövetkezetek, civil szervezetek, gazdák) és különböző közigazgatási és oktatási intézmények, mint az AGRI-URBAN projekt résztvevői az URBACT Helyi Csoport  társult tagjai. A szülők és a helyi lakosok étkezési szokásaik megváltoztatása miatt a projekt lényeges közreműködői.

Mi változott?

• Körkörös gazdaság alakult ki. A gondolkodásmód megváltoztatása további kezdeményezéseket indított el. Ilyen a direkt marketing az élelmiszer kereskedelemben, mint az AMAP (közösségi támogatású mezőgazdaság) és a kis élelmiszer boltok, mint a Bumeráng.
• Munkahelyek jöttek létre, kapcsolódva a helyi agrár-élelmiszer rendszerhez (termelés, elosztás, kereskedés, szervezés). Nagy kereslet van a helyi termékek iránt.
• Környezetvédelem: zéró rovarirtó használat, a biodiverzitás fokozódása az organikus gazdálkodás és a beporzókat vonzó, mézelő növények használata révén, rövid szénláncok.
• Mezőgazdaság: a helyi városfejlesztési stratégia nyomán megháromszorozódott a mezőgazdasági terület, a helyi piacra termelő öko-gazdaságok jöttek létre. 2016-ban városi gazdaság 24 tonna bio-zöldséget termelt az iskolák számára. Ezzel biztosította a kereslet 85 %-át.
• Élelmiszerhulladék: 80 %-os csökkenés az iskolai étkeztetésben. Jelenleg 30 g étel megy veszendőbe ételadagonként, az országos átlag 150 g.
• Ellenőrzés: egészséges lett az étkezés. A 100%-osan bio élelmiszert fogyasztó családok aránya 6 %-ról 13 %-ra nőtt (Franciaországban a 100 %-ban bio-ételt fogyasztók aránya a 2014-es felmérés szerint 2 %. 2016-ban a megkérdezettek 80 %-a mondta, hogy étkezési és általában fogyasztási szokásai megváltoztak. A szülők 31 %-a hetente egyszer a termelőtől vásárol (az országos arány 19 %), 20 % hetente a helyi piacon vásárol, és a szülők 99 %-a elégedett a város étkezési politikájával.

Miért érdemes ezt más európai országokban is bevezetni?

Nincs másutt példa Európában és szerte a világon arra, hogy az iskolákban 100 %-osan bio ételeket adnak a tanulóknak megfizethető áron, és a városi gazdaságban termelik a friss zöldséget. Más, az AGRI URBAN projektben résztvevő városok is érdeklődnek a projekt és a bemutatott iskolai étkeztetés és élelmiszer politika iránt. Feltételezzük, hogy számos európai városban küszködnek az étkeztetéssel és a közbeszerzéssel kapcsolatos, olyan súlyos és nehezen megoldható problémákkal, mint az élelmiszerpazarlás, élelmiszerhulladék, alacsony ételminőség, a helyi ellátóhálózatok hiánya, a környezetszennyezés, egészségügyi gondok, költségek. Nem nagyon tudják, hogy mit kell tenni és hol kell kezdeni a megoldást ezekre a súlyos problémákra és keserves hosszú és rövidtávú következményeik kezelésére. Ami a transzfert, a tapasztalatátadást illeti, Mouans-Sartoux és a Côte d’Azur Egyetem nemrég indított egy tréningprogramot „Fenntartható ételprojektek menedzselése” címen arról, hogy hogyan lehet fejleszteni vagy adaptálni projekteket egy-egy város sajátosságaihoz igazodva.

A „Jardins de Cocagne” modell hasznos eszköz a szociális célok és a biotermelés összekapcsolására, és érdekes lenne kipróbálni más EU városokban. Mouans-Sartoux az Un Plus Bio (www.unlusbio.org)  országos (és rövidesen EU szintű) közösségi hálózat egyik alapítója és jelentős közreműködője és a Nemzetközi Organikus Élelmiszer Program hálózat tagja. Mouans-Sartoux akcióiról és tapasztalatairól az országos és regionális média széles körben tudósít, ez segíti a tapasztalatátadás lehetőségeit.

Az eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható.