Új eszközök a városi rendszerek feltérképezéséhez – A városi ökoszisztémák komplexitásának megértése

2017. 08. 23.

Ahogy a társadalmi folyamatok egyre komplexebbé és kiszámíthatatlanabbá válnak, úgy a városokban új döntési modellekre és stratégiai fejlesztési módszerekre van szükség.

A cikkben ismertetett esettanulmány azt mutatja, hogy egy egyszerű részvételi konzultáció hogyan tud hozzájárulni a város társadalmi rendszerének jobb megértéséhez. A folyamat rendszergondolkodásra (systems thinking), komplexitásra és hálózatelméletre épül.

Amarante portugáliai város példája

A város Portótól 50 km-re fekszik a híres Douro folyó völgye és a Marão hegyvonulata ölelésében. Amarante az URBACT City Centre Doctor (CCDE) projekt egyik partnervárosa. 2016 decembere óta több társadalmi konzultációt folytatott a városközpont helyzetének diagnosztizálása érdekében.

Az URBACT Helyi Csoport egyik akciója keretében a Start – Stop – Continue – Improve  (elkezdeni – leállítani – folytatni – javítani) vizsgálati módszert alkalmazták. Ennek lényege, hogy megkérdezték az utca embereit: mit szeretnének ha a város központjában elkezdődne, megszűnne, folytatódna vagy javulna.

Ezt az eljárást kétszer alkalmazták Amarante-ban. Először európai partnereink véleményét hallgattuk meg, mikor a csoport decemberben Amarante-ba látogatott. Ezt követően, januárban a Helyi Csoport egy szombat reggel kiment a piacra, ahol, feltéve ezeket a kérdéseket a vásárlóknak, bevonták a helyieket is a diagnózis összeállításába.

A munka érdekes és tartalmas volt, sok cédula (post-it) készült tele jó ötletekkel és javaslatokkal, és némelyik egészen meglepő volt.

Mire valók ezek a cédulák?

A Helyi Csoport legutóbbi amarante-i ülésén bemutatták az akciók eredményeit, továbbá egy on-line felmérést is ismertettek, amely bőven adott témát egy jó beszélgetéshez.

De a jó beszélgetéseken kívül mi haszna van a céduláknak, adtak-e valóban új, mélyebb ismereteket?

A rendszergondolkodás (Systems Thinking, ST) egy olyan módszertan, amely segít megérteni az események specifikus mintázatát létrehozó mögöttes struktúrákat. A rendszergondolkodás tehát jó módszer, ha az ember a nyilvánvaló, illetve a gyűjtött adatok mögé szeretne nézni. Ez a megközelítés inkább a változók közötti kapcsolatokra, és nem magukra a változókra fókuszál.

A mi esetünkben a lakosok által elmondottakat szerettük volna összefüggéseiben megérteni. Vannak a véleményekben rejtett mintázatok? Vannak kapcsolatok a javaslatok között? A javasolt tevékenységek besorolhatók-e klaszterekbe? Mire vannak hatással ezek az akciók, például van-e köztük olyan, ami potenciálisan nagyobb hatású, mint a többi?

A közvéleményből származó ötletszilánkokból össze lehet állítani egy nagyobb, többet mondó narratívát.

Meta-adatok hozzáadása

A lakosok javaslataival és vázolt akcióival kapcsolatos kérdések megválaszolásához az akciókat rendszerré kell összefűzni. A rendszert az elemek (az ’elkezdeni – leállítani – folytatni – javítani’ kérdésekre adott javaslatok) és a közöttük levő kapcsolatok alkotják.

A Kumu.io internetes módszert használtuk az akciók hálózati térképének elkészítéséhez. A Kumu.io kíváló webes applikáció, ami a komplex halmazt logikus rendbe állítja, elősegíti a hálózati elemzést, a rendszer és az érdekeltek feltérképezését.

Az Amarenta lakosainak ötleteit tartalmazó térkép összeállítása előtt egy másik lépést kellett megtennünk: az akciókra vonatkozó meta-adatokat kellett összeállítanunk.

Először egy „életminőségnek” nevezett, ÉM-mel rövidített (Quality of Life, QoL) új mezőt (oszlopot) hoztunk létre az adatbázisban, és minden akcióhoz megpróbáltunk hozzárendelni egyet vagy többet a következő értékek közül:

  1. Társadalompolitika
  2. Gazdaság
  3. Környezet
  4. Szociális és Kulturális
  5. Egészség és Életmód
  6. Állampolgári elkötelezettség

Például: „az üzletek megjelenésének javítása” nevű akcióhoz kapcsolható az Életminőség, a Gazdaság és a Szociális-kulturális tényező.  „Terv készítése a folyó rendszeres tisztítására” akcióhoz kapcsolható a Környezet.

Így kialakult az akciók közötti kapcsolatok első csoportja, és egy lépéssel közelebb jutottunk a hálózatosodáshoz.

A túlságosan tágnak bizonyuló Életminőség tényezőcsoportot tovább bontottuk olyan összetevőkre, amelyek jellegzetesek lehetnek Amarante vonatkozásában Ilyenek:

  1. Iskolázottság
  2. Vállalkozó kedv
  3. Tapasztalat
  4. Zöld város
  5. Kulturális örökség
  6. Identitás
  7. Befogadás
  8. Helyi gazdaság
  9. Parkolás
  10. Folyó
  11. Biztonság
  12. Sport
  13. Technológia
  14. Turizmus
  15. Közlekedés

A meta adatok hozzáadása eredményeképpen mindegyik akció három változóval rendelkezik, ezekkel szűrni és csoportosítani lehet, és racionális hálózat hozható létre:

  1. Az akció típusa (megkezdés, leállítás, folytatás, javítás)
  2. Jellemző
  3. Életminőségi tényező

A térképezés eredménye itt látható.

Hálózati elemzés

Most, hogy az akciók a hálózat csomópontjai lettek, lehet hálózati elemzést és számítást végezni, és így jutunk el a következtetésekhez. Mutatunk két példát:

  1. A legtöbb akció, szám szerint 32 az Életminőség Szociális-kulturális kategóriájához kapcsolódik, ezt követően 26 további akció a Társadalompolitika kategóriába esik.
  2. A két legnagyobb hatású akció a „táj és kulturális örökség védelme” és a „zöldterület és a környezet megóvása” tényezővel kapcsolatos.

Az első következtetés úgy jön létre, hogy kiszámítjuk az akciókat, a ÉM-mutatókat és a címkéket tartalmazó hálózati csomópontok mértékét.

A második következtetés a csomópontok úgynevezett sajátvektor (eigenvector) centralitásának kiszámításából adódik. A sajátvektor centeralitás abból következik, hogy milyen jól kapcsolódik egy elem a többi jól kapcsolódó elemhez. Általában a nagy centralitású sajátvektorok a hálózat vezérei, bár nem mindig az ő helyi hatásuk a legerősebb. A fő szempont az, hogy a nagyobb sajátvektor centralitású akciók megvalósítása közvetett hatást gyakorol számos más életminőség tényezőre.

A szintézis kora

Rendkívül bonyolult és bizonytalan világban élünk, ezért sürgősen szükségünk van új döntéselőkészítő és stratégiaépítő módszerekre. Látjuk, hogy az analízis és a lineáris gondolkodás korában meddig jutottunk. Most át kell lépnünk a szintézis korába.

A városrendszerek vonatkozásában ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk a városi ökoszisztémák olyan elemeinek jellemzésére és fejlesztésére, mint a közlekedés, energetikai infrastruktúra, a lakosok, a vállalkozások, a területek és terek.  Most itt az idő, hogy figyeljünk azokra az interakciókra, összefüggésekre és magatartásmódokra, amely az elemek interakciói során alakulnak ki.

A rendszerelmélet és a hálózatelemzés ennél többre is képes. A következő példa az amarante-i Casa Juventude-hoz (Ifjúsági Házban) kötődik, ahol megpróbáltuk a társadalmi felelősségtudat erősítése révén támogatni a helyi biogazdálkodást, a fair kereskedelmet és a fenntartható fejlődési célokat.

A causal loop (oksági hurok) diagram és a hozzáfűzött magyarázat segítségével lehet nyomon követni azokat a hatásokat, amelyek egy-egy egyszerű döntésből erednek személyes, helyi és globális szinten, és számos olyan alrendszert érinthetnek, mint a közegészségügy, talaj termőképessége, a foglalkoztatás és a jólét.

A technológia és a tudomány segítségével a városi szereplők már képesek alkalmazni ezeket a módszereket és ezt a gondolkodásmódot, a részvételi eszközöket és az okos városgazdálkodás módszereit.

A City Centre Doctor projekt csapata örömmel nyújt további tájékoztatást az Amarante-ben alkalmazott módszerekről és általában a rendszerelvű gondolkodásról.

Jelezzék azok, akik szívesen próbálnák ki ezeket az eljárásokat saját városukban, vagy akiknek vannak már megosztható tapasztalataik.

A City Centre Doctor hálózat megtalálható

 

Írta: Pedro Portela

Az eredeti, angol nyelvű cikk itt olvasható.